Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

13 év hallgatás után beszélt Orbánról az exfideszes

2017.04.18. 10:53

A Fideszből való kilépése előtti utolsó napokat idézte fel 13 év hallgatás után a pártban 1990 óta tevékenykedő, 1998-tól parlamenti képviselőként dolgozó Körömi Attila a Magyar Nemzetben. Vallomása csalódásáról szól, és arról, hogyan adta fel Orbán Viktor az addig képviselt értékeket, kijelentve, hogy a Kádár-rendszer győzött, így ennek mentén kell politizálni a jövőben.

„A párt elnöke pontokba szedte mondanivalóját, melyek lényegét ott az ülés alatt, beszéde közben végig jegyzeteltem. Legfontosabb, legsúlyosabb mondatai, üzenetei a következők voltak:

  • A jövőben nem mi mondjuk meg, hogy kire kell szavazni, hanem megkérdezzük az embereket. Nem a polgárokat, hanem az embereket.
  • A felmérés szerint a Fidesz megosztotta az országot, nem viseli a vereséget. A cél az averzió lebontása, aminek érdekében a baloldalról és az elégedetlen anyagi helyzetűek közül kell meríteni.
  • A jobboldal-baloldal felosztás értelmezhetetlen.
  • A határon túli magyarok és a népességfogyás ügye egyre nehezebben kommunikálható, egyre kevésbé hasznos témák.
  • Összességében megállapítható, hogy a Kádár-rendszer győzött, megnyerte a rendszerváltoztatást. Ebből következően baloldali véleményvezéreket kell beemelni a Fidesz mellé, szerepeltetni kell őket.
  • A jövőben a gazdasági problémák, a hétköznapi gondok, az eladósodottság, a bizonytalanság és a félelem fogalmait, életérzéseit kell témává tenni, majd rendre ismétlődő sulykolással napirenden tartani”

 – írta Körömi, megjegyezve, hogy ezen a 2004. április 5-i frakcióülésen már Orbán mellett foglalt helyet a sokaknak akkor bemutatott Habony Árpád.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, Harrach Péter, Mikola István, Matolcsy György, Pálinkás József és Révész Máriusz a Fidesz országos elnökségének rendkívüli ülésén a Fidesz Központi Hivatalában 2004. augusztus 22-én. A kép jobb oldalán Habony Árpád, a Fidesz elnökségi tagja.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, Harrach Péter, Mikola István, Matolcsy György, Pálinkás József és Révész Máriusz a Fidesz országos elnökségének rendkívüli ülésén a Fidesz Központi Hivatalában 2004. augusztus 22-én. A kép jobb oldalán Habony Árpád, a Fidesz elnökségi tagja.
Fotó: Kovács Attila

Körömi egyébként már az 1998–2002-es ciklusból ismerte a korona őrzésével megbízott Habonyt: „egy képviselőtársammal egy konkrét pécsi ügyben kértünk személyes találkozót Rockenbauer Zoltán minisztertől”, aki 2000 és 2002 között volt a nemzeti kulturális örökségi tárca vezetője. „Nem kis meglepetésünkre a miniszter behívta a megbeszélésre, és bemutatta Habonyt, aki végig ott ült velünk.”

A Kádár-rendszer győzelmét Orbán „nem búsongva, hanem tényként mondta. A következtetés világos: azt kell tenni, úgy kell építkezni, ahogy az egykori állampárt tette. A világ mai, de a technológia a régi lesz. És igen, a még mindig sokunkban élő kádári lelkületre alapozva, azt félelemmel töltött emlékeztető injekciókkal felerősítve visszafordulunk. Nem szembenézünk a rendszerváltoztatás hibáival, vadhajtásaival, nem kijavítunk, módosítunk, ha kell, alaposan, hanem visszafordulunk. Mondanivalói sorából kilógott a határon túli magyarok kérdése, ami akkor éppen nem volt hasznos. (Most az. Kinek az, miért az, és meddig az?) Trianoni családban nőttem föl. A csontjaimig hatolt a fájdalom ott, a frakcióülésen” – írta Körömi, aki egy héttel később kilépett a pártból, majd belépett az akkor parlamenten kívüli Jobbikba, amelynek színeiben még 2006-ig volt független parlamenti képviselő. 

„Kemény belső munkával járt a tizenhárom évnyi hallgatás. ... Jó ideig abban reménykedtem, hogy a konzervatív, jobboldali értelmiség azon tagjai, akik a politikában, különféle tisztségekben valaha fontos szerepet játszottak, párttá alakulnak. Ez a lépés adná magát, és önmagában is segíthetné a közéleti megnyugvást. Sajnos nem látható ez a szándék. Ezért döntöttem úgy, hogy írásba teszem a 2004. április 5-i frakcióülésen történteket. ... A legteljesebb mértékben a nyilvánosságra tartozik, hogy mikor született meg az a stratégia, mely mintegy észrevétlenül, a demokratikus hagyományok, a demokratikus gondolkodás hiányosságait kihasználva, módszeresen terelte be az ország lakóit egy politikai rezervátumba” – indokolta a később a Jobbikkal is szakító pécsi politikus, miért szólalt meg 2017-ben.

„A 2004. április 5-i frakcióülésen elhangzottak az elmúlt hat hónapban végképp megteltek „tartalommal”. 2016. október 8., a Népszabadság beszántása óta került végveszélybe az újságírói szabadság, függetlenség. Akik a kormánysajtón kívül még kérdezhetnek, nem kapnak választ, csak kioktató szavakat.

„Akkor nem kiáltottam világgá, hogy csalás az egész. Most leírom.

A Kádár-rendszer győzött. Ez arra is magyarázat, hogy az ügynökakták nyilvánosságra hozatala miért nem jut nyugvópontra.

Holott az ügynökakták kinyitása nem a történészek bíbelődését jelenti, nem egyesek meghurcolásáról szól, hanem az életminőség javulásának egyik záloga. Remélem, az akták mielőbb hozzáférhetők lesznek. Azért most, mert most esnek neki láncfűrésszel a tudás élő fáinak. Nekiestek, hogy ne szülessen kritikus gondolat, ne legyen kérdés – úgy, mint Kádár alatt” – írta Körömi, hozzátéve, hogy vallomásával tartozott „Horváth Andrásnak, Sándor Máriának, Szert Boglárkának, az Origótól és a Népszabadságtól eltávolítottaknak és másoknak, akik ismeretlenül vívják a maguk harcait a maguk közegein belül.”