Ha a CEU-nak nem lesz amerikai campusa, nem adható ki a diplomája

A Miniszterelnökség heti sajtótájékoztatóján a tárcát vezető Lázár János elsőként a tegnapi kormányülésről számolt be.

• A kormány a jövő héten benyújtja a parlamentnek a 2018-as költségvetés tervezetét, amit még a tavaszi ülésszak végéig el kívánnak fogadni. Lázár a 2018-ast a "munkából élő emberek költségvetésének" nevezte.
• Ezzel egyidejűleg a 2018 évi adótörvényeket is benyújtják. A minimálbér jövőre 138 ezer, a garantált bérminimum 180 ezer forintra nő. A hal áfája 5 százalékra csökken.
• A földértékesítésből befolyó jövedelmet az államadósság csökkentésére fordítják. A terv szerint 2018 végére 72-73 százalékra kell csökkennie az államadósságnak.

Ezután Lázár a Magyarországot és a Fideszt érő nemzetközi támadásról beszélt hosszan, mert azok az elkövetkező hónapokban esedékes uniós döntések és tanácskozások miatt mindvégig napirenden lesznek. Ezekkel kapcsolatban kitért rá, hogy

• A magyar migrációs politikával kapcsolatos támadások igazságtalanok, és a kettős mérce jellemzi őket.
• A kormány nem akar kilépni az Európai Unióból, a Fidesz sem akar kilépni az Európai Néppártból.
• A kormány mindig jogkövető és konstruktív volt, az összes vitás ügy közül egyedül a migráció ügyében nem közelednek az álláspontok.

Elismerte, hogy előállhat az a helyzet, hogy Magyarországnak menekülteket kell befogadnia, vagy ennek megtagadása miatt komoly büntetést kell fizetnie – a dolgok szerinte ebbe az irányba haladnak. De Lázár szerint nem reális, hogy a kvótamenekültek befogadásának esetleges elutasítása miatt megvonnák Magyarországtól az uniós támogatásokat. Lázár kérdésre válaszolva nem tartotta reálisnak, hogy az Európai Néppárt kizárja a Fideszt.

A paksi fejlesztés miniszterének küszöbön álló kinevezése kapcsán elmondta, hogy

• a paksi bővítéssel a kormány célja az ország energiaellátási kiszolgáltatottságának csökkentése
• hosszabb távon az elektromosenergia-igény felét Paksról, a másik felét zöld-, elsősorban napenergiából kívánják ellátni,
• a paksi üzemanyagot nem csak Oroszországból lehet majd beszerezni, és Paks II finanszírozása sem szükségszerűen orosz hitelből történik, megoldható kötvénykibocsátásból is.

Lázár a már benyújtott civiltörvénnyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kormány szerint

ha nem szégyen külföldről pénzt elfogadni, akkor ezt bevallani sem szégyen.

Aki a közéletben részt vesz, tegye ki az asztalra a lapjait – mondta. Ha egy zöldszervezet például részt vesz a Paksról szóló vitában, lehessen tudni, ki támogatja. "Hét éve azt hallgatjuk, hogy legyen átláthatóság, erre amikor ezt akarjuk megteremteni, kiderül, hogy mégse jó, ha mindenkire vonatkozik" – fogalmazott.  A Helsinki Bizottsággal kapcsolatban Lázár megismételte azt a lejárató vádat, hogy a jogvédő szervezet ügyvédjei csak a pénzre hajtanak, és kifejezetten keresik azokat az ügyfeleket, akik aztán eltűnnek, míg a pénzt a szervezet teszi el.

A kormány megtárgyalta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megújításának stratégiáját, azt a versenyképesség javítása érdekében kell végrehajtani 2018 után. Ez alapvetően informatikai kérdés és óvatosan lehet csak hozzányúlni, mert a NAV a polgárok legérzékenyebb ügyeivel foglalkozik.

Lázár kitért rá, hogy a kormány eddig 204 ezer nemzeti konzultációs ívet kapott vissza.

A CEU-val kapcsolatban arról beszélt hogy az uniós jog nem vonatkozik a CEU szabályozására (magyarul ebben Brüsszelnek nem osztottak lapot). Mint mondta, senki nem akar bezárni egyetemet, a Közép-Európai Egyetem (KEE) "vígan működhet" a CEU nélkül is. Úgy fogalmazott, hogy

kerülni kell annak látszatát, hogy a CEU egy offshore egyetem:

ha ez Washingtonnak érdekében áll, akkor "nyilván mindent megtesznek" majd, hogy ezt tisztázzák. Egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy kizártnak tartja, hogy az új szabályok alapján a KEE CEU-s diplomát adhasson ki anélkül, hogy a CEU oktatási intézményt hozna létre az USA-ban. Ezzel cáfolta, hogy létezne az a kiskapu, amiről Palkovics államtitkár beszélt.

Lázár elismerte, hogy valóban gond volt az uniós pályázatok 2007 és 2014 között használt informatikai rendszerével, ami miatt tízmilliárdokat követel vissza az Európai Bizottság. Ennek a megtartása 2010-ben stratégiai kérdés volt, de 2014-ben új rendszerre álltak át. Lázár szerint felmerül az ügyben az Altus Zrt. és Dobrev Klára felelőssége, mint a rendszer fejlesztőié és üzemeltetőié, az EU-nak igaza van a kérdésben, és a kormány feljelentést tesz.

A múlt heti tüntetésekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy

vannak, akik tüntetnek, és van több mint hétmillió felnőtt, aki nem.

Fontosnak nevezte, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ne lépjen túl egy határt, például a középületek megdobálásával. Lázár kérdésre válaszolva kifejtette, hogy nem a kormány dolga a Békemenethez hasonló szimpátiatüntetések rendezése. A tüntetésekkel kapcsolatos vehemens véleménynyilvánításokat (konkrétan Orbán Viktorét és Bayer Zsoltét) a jövő évi választási kampány első felvonásaként értelmezte. Lázár többször is megdicsérte a rendőrök higgadt fellépését, akik nem ültek fel a balhéban érdekelt tüntetők provokációinak.