Kálmán, Ede
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.62%

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.29%

Május 1-je sem hozta el a megváltást az ellenzéknek

DSC 8774

Tizenegy hónappal a választások előtt sem lett sokkal világosabb, milyen ellenzéki összefogás jöhet létre. Erre csak a Jobbik vezetője adott egyértelmű választ a Hajógyári-szigeten tartott rendezvényén: semmilyen. Pártját ugyanis csak gyengítené, ha bárkivel szövetségre lépne. Igaz, Vona Gáborékkal a többiek sem szövetkeznének, egymással viszont igen. Vagy nem. Vagy nem annyira, de azért koordinálnák az indulást.

Új ellenzék, régi ellenzék

A sort május elsején az Együtt elnöke nyitotta meg. Juhász Péter szerint

a 2010 előtti elitet képviselő MSZP és DK állíthatna össze egy közös listát, „a 2010 utáni világot reprezentáló pártok” pedig egy másikat.

Közös lista tehát nem jönne létre, de a két listát összehangolnák, hogy egymás ellen ne induljanak sehol.

Gyurcsány: Ha törik, ha szakad 

Gyurcsány Ferenc EU-párti beszédében– kissé ellentmondásosan – valós vitákról szólt a DK, az MSZP, az Együtt, a Párbeszéd, a Momentum, de még az általa megemlített, Bokros Lajos-féle Moma között is. De aztán az őszödi beszédből vett fordulattal arra jutott: Orbán Viktor téved, „nem kicsit, nagyon”, ha azt hiszi, hogy ezek a viták gátjai lesznek az ellenzéki együttműködésnek.

Minden választókörzetben egy demokratikus ellenzéki jelölt áll majd a Fidesszel szemben, ha törik, ha szakad

– mondta a volt szocialista kormányfő. A részletekbe – közös lista, több összehangolt lista – nem ment bele, bár ennek alapján Juhász Péter verziójának nem mondott ellent Gyurcsány elképzelése.

A DK elnöke szerint egyértelmű, hogy a fideszes alkotmány és választási rendszer keretei között csak az együttműködés hozhat győzelmet a kormánypárttal szemben, amely eddig csak így veszített el időközi választásokat.

Orbánnal Orbán ellen

Néhol már Orbán is mondhatta volna Gyurcsány egyébként Orbán-kritikának szánt szavait, amelyek a kormányfőnél EU-kritikus nyilatkozatokként hangozhattak volna el: a magyar fiatalok „tudják, hogy ők semmivel nem kevesebbek, mint a britek, franciák, portugálok, spanyolok, írek. (...) Nem akarunk Európa olcsójánosai lenni, nem akarunk másodosztályú polgárai lenni. (...) Nem fogadjuk el, hogy ugyanazért a munkáért töredékbért kapjanak a magyarok. (...) Olyan nyomást kell gyakorolni a munkavállalókra, hogy az ország versenyképessége úgy nőjön, hogy ugyanazt a bért kifizesse, mint nyugati munkavállalóknak.” Olyan munkaadókra van szükség, akik ezt a kétségtelen terhet képesek elviselni és belekalkulálni a működésbe.

Az MSZP nem mond semmit

Beszédes volt, hogy az MSZP-ből sem a miniszterelnök-jelölt Botka László, sem a pártelnök Molnár Gyula, sem a budapesti elnök Kunhalmi Ágnes nem mondott semmit az összefogásról. Botka korábban elmondta ugyan, hogy az ellenzéknek csak akkor van esélye, ha egy jelölt indult a Fidesszel szemben, most azonban még ennek az elvi álláspontnak a megerősítéséig sem jutott el, így a részletekről már végképp nem volt szó.

A Momentum nem közösködik

Jól belezavarhat ebbe a képbe az olimpiás aláírásgyűjtéssel ismertté vált Momentum Mozgalom. A közéleti témákra ügyesen rárepülő Momentum most EU-párti zászlók alatt egyesítette a nyugatos gondolkodású és az orosz befolyás ellen tiltakozó ezreket. Fekete-Győr András, a most 2-5 százalékos támogatottságúra mért párt elnöke előttük jelentette be, hogy októberig választási programot írnak, jövőre pedig indulnak a választásokon. 

Ha ez valóban így lesz, akkor tovább aprózódhatnak az ellenzékre adott szavazatok, de Fekete-Győr András érzelmekkel átitatott beszédében erről most egyetlen szót sem ejtett. 

Az új pártot akár be lehetne sorolni a Juhász Péter által vizionált „új ellenzék” körébe, de a Momentum már korábban egyértelművé tette:

egyik párttal sem akarnak választási szövetséget.

Egyformán elutasítják ugyanis az Orbán előtt kormányzó szocialistákat, az azóta DK-ssá lett Gyurcsány Ferencet, és természetesen Orbán Viktort is, ők ugyanis az „emberekkel akarnak szövetkezni”. Ennek ékes bizonyítékául olyan népszavazási kérdést is benyújtottak, amely alapján sem Orbán Viktor, sem Gyurcsány Ferenc nem lehetne többet miniszterelnök-jelölt.

Az LMP sem hatalomtechnikázik

Hasonló a helyzet az LMP-vel is. Juhász Péter nem először veti fel a 2010 előtti világot elutasító pártok közös listáját, amelyet az LMP már március végén visszautasított. Ungár Péter, az ökopárt elnökségi tagja akkor azt mondta: Juhász is hatalomtechnikázik egy évvel a választások előtt, ők viszont nem. 

Az LMP kongresszusi határozatban döntött az önálló indulásról.

Ungár szerint Orbán Viktor érdeke az, hogy az ellenzék listákról, mandátumukról és technikákról beszéljen, nem pedig arról, milyen Magyarországot ajánl a választóknak.  Az LMP szakpolitikai kérdésekben szívesen egyeztet bármely ellenzéki parttal, szívesen fogadják, ha Paks ügyében támogatják őket, mandátumukról azonban nem alkudoznak. 

A Párbeszéd a  legújabb közvélemény-kutatások szerint tulajdonképpen eltűnt a politikai térképről – ők érthető okokból még bíznak az összefogásban. A hétvégén miniszterelnök-jelöltté választott Karácsony Gergely, zuglói polgármester ugyan a május 1-jei fórumán erről nem beszélt, de a hétvégi tisztújításon azt mondta: továbbra is fontosnak tartja az ellenzéki együttműködést  azokkal a pártokkal, amelyek „a jövőről szeretnének beszélni”. Egy, az ellenzéki összefogás kudarcát elemző fórumon pedig nemrég kijelentette: „Kooperáció nélkül nem fogunk tudni kitörni a mókuskerékből, de a 2014-es elfuserált összefogás tehertétele van rajtunk.

Az időközik tanulsága

Bár messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, a legutóbbi két időközi választás mégis azt mutatta: ha a baloldal összefog, tud győzni – legalábbis Budapesten. Zuglóban közösen indított jelöltet a DK–MSZP–Párbeszéd–Összefogás Zuglóért formáció, és Bitskey Bence simán nyert a Fidesz ellen. 

Józsefvárosban viszont két jelölt is indult a kormánypárti aspiráns ellen: az MSZP és a Szolidaritás által támogatott Dopeman 27 százalékot szerzett, az LMP, Együtt, Párbeszéd és más szervezetek által támogatott Bolba Márta lelkésznő pedig 19 százalékot. Ők ketten együtt több szavazatot szereztek, mint a 46 százalékot szerző fideszes.