Máté, Mirella
14 °C
30 °C

Taktikai blöff lehetett a kormány brüsszeli javaslata

01
2017.05.03. 18:28
Bár a Jobbik egyből ráharapott, feltehetően csak blöffölt Rogán Antal, amikor azt mondta Brüsszelben, hogy a kormány DNS-teszthez kötné a 14-18 év közötti menekültek beengedését az országba. Az életkort ugyanis ma még sem DNS-teszttel, sem más vizsgálattal nem lehet megbízhatóan ellenőrizni, ráadásul egy ilyen vizsgálat időbe és sok pénzbe kerül. A vita a tranzitzónákról szól, ehhez dobta be a kormány a javaslatot.

Például a tizennégy-tizennyolc évesek esetében konkrét kérés van felénk, hogy engedjük be őket Magyarország területére. Mi hajlandók vagyunk erre, amennyiben alávetik magukat a DNS-vizsgálatnak, amiből egyértelműen kiderül, hogy valójában mennyi idősek. Tizennyolc alattiak-e, vagy tizennyolc fölöttiek

- nyilatkozta a köztelevíziónak az Európai Néppárt szombati ülése után Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetet vezető miniszter.

Rákérdeztünk a Miniszterelnöki Kabinetirodán, hogy komolyan gondolták-e ezt, és kiderült, hogy igen. Mint írták, az Európai Bizottság tisztviselőivel folytatott múlt heti tárgyaláson, miután Brüsszel a tranzitzónák működését és a kerítés létét kifogásolta, "a kormány hajlandónak mutatkozott arra, hogy - a gyerekekhez hasonlóan - a fiatalkorú migránsokat, a tranzitzóna helyett Magyarországon egy őrzött, ifjúsági táborban helyezze el kérelmük elbírálásáig, amennyiben vállalják a DNS vizsgálatot, amely valós életkorúk megállapítására irányul". Az Európai Bizottság tisztségviselői számára ez a kompromisszum nem bizonyult elegendőnek - írja a kormányzat.

A kormány javaslatára egyből ráharapott a Jobbik, azt állítva, hogy az Orbán-kormány menekültügyben kapitulált Brüsszelben. A Jobbiknak a Rogán-nyilatkozat jól jött, eddig ugyanis nem nagyon tudott mit kezdeni a menekülttémával. A kvótanépszavazásnál például a nem szavazatra buzdított, de politikailag egy érvénytelen szavazásban volt érdekelt. Vona Gábor a kvótanépszavazás kampányában ezért hangoztatta, hogy ha nem lesz meg az érvényességhez szükséges 50 százalékos részvétel, az eredmény Brüsszel kezében válik fegyverré a magyar kormány álláspontjával szemben. Vona akkor azt mondta, hogy a népszavazás bojkottja felér egy hazaárulással. Legutóbb a Jobbik majálisán hangoztatták jobbikos politikusok, hogy ha a 14 és 18 év közötti migránsokat beengedi Magyarország, akkor a kormány hazaáruló. 

De komolyan lehet-e venni, amit a kormány javasolt?

Bár létezik már olyan DNS-vizsgálat, amivel egy ember életkorát meg tudják állapítani, de ez az eljárás azon túl, hogy igencsak költséges, nem is teljesen pontos, azaz nem megbízható. Ráadásul arra egészen biztosan nem lenne megoldás, amire a kormány szeretné. 

A belga Leuveni Katolikus Egyetem kutatói még 2015-ben jelentették be, hogy egy ember vér- vagy fogmintájából vett DNS segítségével képesek megállapítani az illető életkorát. Csakhogy ők maguk is elismerték, hogy az így kapott eredmény sem teljesen pontos, a vérből vett mintákkal közel plusz-mínusz 4, míg a fogból vett mintákkal közel plusz-mínusz 5 évet tévedhetnek.  Azaz még ha sikerülne is ezt a vizsgálatot rendszeresíteni, nem sok értelme lenne. Egy valóban 14 éves gyereknél például kimutathatná, hogy ő igazából 19 éves. Vagy egy 20 éves menekültnek lehetne szerencséje, amikor az lenne az eredmény, hogy ő csak 15 éves. 

Egyébként a Leuveni Katolikus Egyetem kutatói azt mondták, az új eljárást a bűnüldözésben lehet használni hatékonyan, amikor például egy azonosítatlan áldozat vagy egy ismeretlen elkövető életkorát kell meghatározniuk a nyomozóknak. 

Szakértők szerint olyan módszer, amivel ezt a négy éves periódust be lehet biztosra lőni, egyelőre nem ismert. "Hiába vannak molekuláris életkor-markerek (például telomerhossz, metilációs mintázat), nincs köztük olyan, ami ne mutatna jó nagy egyéni varianciát, így még több marker együttes használata sem ad megbízható támpontot a kronológiai életkorra nézve" - magyarázta egy név nélkül nyilatkozó szakértő az Indexnek. Ő egyébként ezt az angol nyelvű cikket ajánlva a téma iránt érdeklődő laikusoknak, az olvasmány a kormánytagok számára is hasznos lehet.

A szakértő szerint mivel a növekedés szorosabb genetikai kontroll alatt áll, mint például az öregedéssel járó degeneratív folyamatok, a vázrendszer sajátságai (hosszú csöves csontok hossza, ezek növekedési zónáinak "záródása", az őrlőfogak száma, az ékcsont-halántékcsont kapcsolat elcsontosodása) alkalmasabbak a kronológiai életkor meghatározására. "A hormonszintek és kognitív képességek változásai rengeteg tényezőtől függnek, nem tudok róla, hogy ezeket bárki is használná életkor-meghatározásra" - mondta lapunknak a szakértő. 

Blöffölt vagy tesztelt?

A legvalószínűbb tehát, hogy a kormány csak blöffölt, amikor a DNS-tesztes vizsgálatról beszélt. Esetleg egyszerűen csak tesztelte, milyen fogadtatása lenne annak, ha a kormány változtatna a migránsokkal kapcsolatos álláspontján vagy azon, ami a tranzitzónában folyik. Amin könnyen lehet, hogy előbb vagy utóbb, de változtatnia kell a kormánynak a lehető legkisebb arcvesztés nélkül. 

Az ügy előzménye, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik az, ahogy Magyarország a menedékkeresőkkel a határ mellett felállított tranzitzónákban bánik.

A strasbourgi bírósághoz két bangladesi férfi fordult, akiket a magyar hatóságok – panaszuk szerint – menedékkérelmük elutasítása után, a fellebbezés idején a röszkei tranzitzónában fogva tartottak, majd visszaküldtek Szerbiába. A két férfi az elsők között volt, akik a 2015 szeptemberében hatályba lépett új szabályozás idején menedékkérelmet adtak be, ők szeptember 15-én érkeztek a határhoz. Bár a hivatalos magyar álláspont az, hogy a tranzitzóna szabadon elhagyható Szerbia felé, a strasbourgi bíróság kimondta, hogy a két férfit a tranzitzónában jogellenesen fogva tartották, és a jogorvoslathoz való jogukat sem tudták érvényesíteni. 

A bíróság kimondta, hogy a tranzitzóna is az állam joghatósága alá esik, nem területen kívüli intézmény, így ugyanazok a jogok illetik meg az itt elzártakat, mint más fogva tartási helyeken.

A tranzitzónákban meglévő áldatlan állapotokról sok cikkünk született, ide kattintva olvashatja ezeket.

(Borítókép: Tranzitzóna Röszkén. Fotó: Huszti István/Index)