Listázták a Moszkvában végzett fideszeseket, vizsgálnák a Paks-miniszter múltját

• Mivel az ügynökakták továbbra sem nyilvánosak, a Lehet Más a Politika (LMP) listát állított össze azokról a kormánytagokról, akiknél életrajzuk alapján vagy fennáll a gyanú, hogy kapcsolatban álltak „a végső soron Moszkvából irányított" kommunista titkosszolgálattal, és/vagy kockázatot jelenthet, hogy a Szovjetunióban tanultak külügyi vagy katonai vonalon.
• A nagy többség a moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén (MGIMO) diplomázott a szovjet időkben, amit a fideszes propagandasajtóban az elmúlt hónapokban KGB-keltetőnek, elvtársképzőnek, KGB-toborzóhelynek neveztek.
• A lista rendkívül vegyes, elismert karrierdiplomata, hivatásos kém és az '56-os forradalom ellen küzdő pufajkás is van rajta.
• Leginkább a külügyminisztérium állománya (KKM) érintett.

Listát állított össze a Lehet Más a Politika (LMP) azokról a fideszes kormánytagokról és diplomatákról, akik a párt szerint az ügynökakták nyilvánosságának hiányában Oroszországhoz fűződő és rendszerváltás előtti múltjuk miatt akár kockázatot is jelenthetnek Magyarország nemzetbiztonságára.

Az LMP a kezdetek óta kampányol az ügynökakták nyilvánosságáért, az elmúlt egy évben viszont különböző javaslatokkal elkezdtek intenzíven fellépi a Kreml magyarországi befolyásszerzése ellen is, központi témájuk a paksi orosz bővítés ellenzése lett. Az LMP most újra benyújtja „az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről, valamint az állampárti vezetők és a diktatúra állambiztonsága hivatásos állományának egyes közhivatalok viseléséből való kizárása érdekében szükséges törvénymódosításokról" szóló javaslatát (.PDF), és hogy felhívja a figyelmet az ügy fontosságára, megvizsgálták, életrajzuk alapján kiket lenne érdemes a kormányzatból alaposabban is átvizsgálni.

Kém, pufajkás, diplomata

Arra a kérdésre, hogy mi értelme ennek a törvényjavaslatnak és a listának 2017-ben, Hadházy Ákos LMP-társelnök az Indexnek azt válaszolta, hogy „a rendszerváltó elit kudarca soha nem lehet érve arra, hogy ne lépjük meg most, amit már nekik is meg kellett volna". Szerinte

a rendszerváltás valódi lezárásához igenis szükség van arra, hogy ne ugyanazok építsék a demokráciát, akik régebben a kommunizmust.

Másrészt az egyre inkább növekvő orosz befolyás miatt ma is valódi kockázatot jelenthet a nemzetbiztonságra, ha a rendszerváltás előtt végső soron Moszkvából irányított kommunista titkosszolgálatnak dolgozó emberek fontos pozíciókat töltenek be, hiszen őket újraaktiválhatják" – érvelt Hadházy. 

Az interneten számos lista kering a korábban MSZMP- és KISZ-tag ismertebb fideszesekről, az LMP listája azonban hangsúlyozottan nem őket célozza, és ezért is szerepelnek más nevek rajta, és maradt le róla mondjuk az ex-MSZMP-s Tállai András vagy Fónagy János. 

„Az LMP nem a 800 ezer volt MSZMP-tagról beszél általánosítva a lusztrációs javaslatában, mert ez egyszerűen indokolatlan és igazságtalan lenne", mondja Hadházy. Volt MSZMP-tag egyébként a zöldpárt tagjai között, sőt a parlamenti frakciójában is akad – Schmuck Erzsébet –, Hadházy szerint azonban ők 1990 előtt semmilyen érdemi pozíciót nem viseltek és semmilyen hatalommal nem rendelkeztek. Arra az ellenvetésre őedig, hogy a Fidesz demokratikus felhatalmazással került kormányra, sőt újra is választották őket, így azt tesznek és tartanak kormányzati pozícióban, akit akarnak, Hadházy azt válaszolta, hogy meggyőződésük és a kutatások szerint is

a Fidesz szavazói nem azért, hanem annak ellenére szavaztak a Fideszre, ahogy a párt az ügynökügyet kezelte. 

A végső listát 14 főre szűkítették le a párt jogászai: azon titkosszolgálati háttérrel rendelkező figurák (Czukor József) éppúgy szerepelnek, mint szovjet elitegyetemen végzett elismert, felkészült karrierdiplomaták, például Györkös Péter vagy Kőrösi Csaba.

A lista összeállításakor még nem volt kormánytag Süli János friss tárca nélküli miniszter, aki „a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért" felel majd az Orbán-kormányban. A paksi bővítést élesen ellenző LMP Süli múltját alaposabban is meg akarja vizsgálni és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában átnézik az esetleg releváns dokumentumokat. Süli ugyanis mérnökként, csoportvezetőként majd osztályvezetőként 1980 óta abban a paksi atomerőműben dolgozik, ami az LMP érvelése szerint 1991-ig a szovjet hadsereg által őrzött különleges fontosságú létesítmény volt. 

Nem feltétlenül kockázat, de

A lista tizennégy tagjából tízen tanultak a Szovjetunióban, főként azon a moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén (MGIMO), amit az elmúlt hónapokban éppen a fideszes propagandasajtó – például a szentendrei időközi választáskor, de később is –  több alkalommal KGB-keltetőnek, elvtársképzőnek, KGB-toborzóhelynek nevezett, az ott végzetteket pedig KGB-fiókának. Ezeknek a minősítéseknek annyi alapjuk van, hogy az orosz (korábban szovjet) titkosszolgálat valóban előszeretettel merítette utánpótlását az MGIMO hallgatóiból, de ez természetesen messze nem jelenti azt, hogy mindenkit, aki ott tanult, beszerveztek volna.

„A moszkvai tanulmány nem jelent feltétlenül kockázatot, esetenként kell ezt feltárni" – mondta a listával kapcsolatban az Indexnek egy nemzetbiztonsági szakértő. Azt is hozzátette, egyes helyeken, például a határőrségnél bizonyos beosztás felett kötelező volt valamilyen oroszországi tanfolyamot elvégezni, másutt azonban (pl. MGIMO, titkosszolgálati iskolák, egyes katonai iskolák) ez sokkal inkább kiváltság volt, ezért is nem lehet minden oroszországi tanulmányt egy kalap alá venni. A szovjet idők MGIMO-járól viszont elmondható, hogy aki oda bekerült, azt egy előzetes szűrés alapján ideológiailag erre alkalmasnak találtak, mégpedig egy diktatorikus rendszer mércéje szerint. 

Ha nem is szervezték be őket, olyan emberekről van szó, akiket a KGB megmért és alkalmasnak minősített. Az attitűdjük pedig mindenképpen vet fel kérdéseket egy teljesen más irányultságú szövetségesi rendszerben

– folytatta a már idézett szakértő. Mindez fokozottan érvényes titkosszolgalati és katonai vonalon, ahol azok kerültek ki oroszországi tanulmányokra, akikkel „a legkomolyabb szándékai voltak″ Moszkvának, és ahol valóban sok esetben előfordult, hogy az illetőt vagy a KGB, vagy a katonai titkosszolgálat, a GRU megkörnyékezte. „De ha nem is tette, a moszkvai vagy leningrádi tanulmányok célja éppen az volt, hogy lojális vezetői réteget neveljenek ki" – tette hozzá.

A LMP listájának szereplői, kormányzati szervekre lebontva:

Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)

Bacskai József Mit csinál most? A KKM gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára (hivatalos életrajz). Mit csinált a rendszerváltás előtt? 1978-1984: Leningrádi (Szentpétervári) Felsőfokú Építész Hadmérnöki Tanintézet, Objektumok és Létesítmények Építése Szak; 1984-1987: Honvédelmi Minisztérium Közületi Beruházó Vállalat, területi főmérnök; 1987-1992: Honvédelmi Minisztérium Közületi Beruházó Vállalat, költségvetési osztályvezető. 

Balogh Csaba Mit csinál most? A KKM közigazgatási államtitkára (hivatalos életrajz). Mit csinált a rendszerváltás előtt? 1987-1992: Moszkva, MGIMO, Társadalomtudományi Kar, nemzetközi kapcsolatok szakértője idegen nyelvi ismerettel. 

Bus Szilveszter Mit csinál most? A KKM déli nyitásért felelős helyettes államtitkára (hivatalos életrajz). Mit csinált a rendszerváltás előtt? 1986-1991: MGIMO, Moszkva, nemzetközi kapcsolatok szakértője.

Csutora Zsolt Mit csinál most? A KKM keleti nyitásért felelős helyettes államtitkára (hivatalos életrajz). Mit csinált a rendszerváltás előtt? 1986: Kilián György Katonai Repülő Műszaki Főiskola, Szolnok (navigátor, orosz nyelvtanár); 1986-1994: Magyar Honvédség, hivatásos tiszt. Ezen kívül 1999-2000 között az Orosz Diplomáciai Akadémián tanult.

Györkös Péter Mit csinál most? Berlini nagykövet (korábbi hivatalos életrajz). Mit csinált a rendszerváltás előtt? 1988-ban végzett az MGIMO-n; 1988-1991 német referens a Külügyminisztériumban.  

További nagykövetek: Czibere Csaba (Amman), Madari Ákos (Ulánbátor) és Tar Attila (Bagdad) szintén mind a Szovjetunióban végeztek az MGIMO-n.

Belügyminisztérium (BM)

dr. Magyariné dr. Nagy Edit Mit csinál most? A BM szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára (hivatalos életrajz). Mit csinált a rendszerváltás előtt? 1975-1976: MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat, ügyintéző; 1988-1993: Belügyminisztérium, illetve Nemzetbiztonsági Hivatal Szakszolgálat, Budapest adócsoport-vezető, illetve jogi előadó, hivatásos jogviszonyban Pénzügyi Gazdasági Osztályon külső cégekkel, szervezetekkel szerződéskötések, jogtanácsosi tevékenység.

Hoffmann Imre Mit csinál most? A BM közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára (hivatalos életrajz). Mit csinált a rendszerváltás előtt? 1983-88: BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága, hallgató; Szovjetunió Belügyminisztériuma Tűzoltó Műszaki Főiskolán hallgató Moszkvában.

Miniszterelnökség

Zoltai Gusztáv Mit csinál most? A Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója (Wikipédia-életrajz). Mit csinált a rendszerváltás előtt? Az 1956-os forradalom alatt katona, pufajkás, a forradalom után munkásőr, MSZMP-tag.

Czukor József Mit csinál most? Orbán Viktor miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója (Wikipédia-életrajz, portrécikk az Indexen). Mit csinált a rendszerváltás előtt? 1982-től a Belügyminisztérium III/I. Csoportfőnökségnek (hírszerzés) dolgozik, 1986-tól diplomata a magyar nagykövetségen Bécsben, 1988-tól Bonnban.

Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH)

Szőke László Mit csinál most? A KEH Külügyi Igazgatóságának igazgatója (korábbi hivatalos életrajz). Mit csinált a rendszerváltás előtt? Az MGIMO-n végzett Moszkvában, 1981-1985 és 1989-től a Külügyminisztérium referense a közel-keleti és észak-afrikai főosztályon, 1985-1989 között kulturális és sajtóattasé Bagdadban.

Kőrösi Csaba Mit csinál most? A KEH Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója. Mit csinált a rendszerváltás előtt? MSZMP-tag volt, az MGIMO-n végzett Moszkvában.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)