Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Eljárási baki a CEU-törvényben, egy jogász szerint az egész bukhat

DEBRE20130518006
2017.05.05. 11:41 Módosítva: 2017-05-05 11:41:50
Lattmann Tamás nemzetközi jogász arra világított rá, hogy Semjén Zsolt aligha tudta Budapesten kezdeményezni a törvényjavaslat kivételes tárgyalását, ha éppen Iránban volt. A Miniszterelnökség szerint nem történt hiba, Semjén korábban írta alá, csak nem azt a dátumot írták az iratra.

Érdekes jogi problémára hívta fel a figyelmet a CEU-törvény elfogadásával kapcsolatban Lattmann Tamás nemzetközi jogász, aki nemrég az ellenzék miniszterelnök-jelölti posztjára is bejelentkezett.

Lattmann tehát nyilvánvalóan politikai céllal világított rá erre a hibára, ugyanakkor érdemes alaposabban megnézni, okozhatja-e jogi szempontból az egész törvény bukását.

Lattmann a Facebook-bejegyzésében egész pontosan azt a kivételes sürgősségi indítványt találta problémásnak, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes írt alá a parlamenti dokumentum szerint április 3-án Budapesten. Ebben kezdeményezte Semjén Kövér Lászlónál azon a hétfőn, hogy 24 órán belül, azaz kedden már határozzanak is a felsőoktatási törvény módosításáról, vagyis a CEU-s törvényjavaslatról.

A parlamenti többség ezt a kivételességet meg is szavazta, majd másnap a törvényt is elfogadta. A parlamenti jegyzőkönyv szerint egyik szavazásnál sem volt jelen Semjén, ami nem véletlen: a hírek szerint ugyanis ekkor éppen Teheránban tárgyalt Magyarország és Irán együttműködéséről.

Semjén Zsolt az iráni tárgyaláson
Semjén Zsolt az iráni tárgyaláson
Fotó: semjenzsolt.hu

Semjén hivatalos útjáról annyit tudunk a hírügynökségi forrásokból, hogy április 1-én az iráni hírügynökség már fényképes tudósítást közölt a magyar delegáció érkezéséről és tárgyalásáról. Egy héttel később pedig Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közölte az MTI-vel az iráni tárgyalás mérlegét.

Teheránból aláírni Budapesten?

Ebből következtetünk tehát arra, hogy Semjén április 3-án is Iránban volt. Csakhogy a hivatalos parlamenti dokumentumon az szerepel, hogy Semjén Budapesten szignálta a kivételes eljárást sürgető indítványt. A  3-ast kézzel írták be a dátumhoz, és elképzelhető, hogy valaki utólag, aznap kanyarította oda a számot.

Tartalmi értelemben ez kekeckedésnek tűnik, hiszen a kormány és a parlamenti többség egyértelmű akarata volt, hogy sürgősséggel tárgyalják a javaslatot. Jogi értelemben viszont ez közokirat-hamisítás, hiszen nem az indítványozó írta a papírra a dátumot.

Lattmann éppen ezért jut arra a következtetésre, hogy ez az eljárási hiba érvénytelenítheti a sürgősséget, tehát szerinte magát a sürgősséggel elfogadott törvényt sem fogadták el törvényesen.

Ezt persze majd az Alkotmánybíróságnak kell eldöntenie. Nem példa nélkül álló viszont, hogy eljárási hiba miatt mondja ki a testület ezt az úgynevezett közjogi érvénytelenséget. Pontosan ezt történt korábban az egyházügyi törvénnyel korábban, amelyet eljárási hiba miatt kaszált el az Ab.

Áder János köztársasági elnök (középen) mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (jobbra) és Süli János Paks polgármestere, egyben a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter a kinevezésekor a Sándor-palotában, 2017. április 26-án.
Áder János köztársasági elnök (középen) mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (jobbra) és Süli János Paks polgármestere, egyben a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter a kinevezésekor a Sándor-palotában, 2017. április 26-án.
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

A másik kérdés, hogy valaki tesz-e feljelentést közokirat-hamisítás miatt, és vizsgálja-e majd az ügyészség a bűncselekményt. Korábban az ilyen eseteket visszadobta az ügyészség, ugyanis egy hamis képviselői aláírásnál azt a körülményt nézte, hogy a képviselő előzetes felhatalmazást adott erre.

Csütörtök délután kerestük ezzel a Miniszterelnökséget és Semjén Zsoltot, hogy megtudjuk, pontosan hol és mikor írta alá a kivételességi indítványt, ráírta-e maga a dátumot, és vajon vezethet-e ez közjogi érvénytelenséghez. Amint kapunk választ, frissítjük a cikket.

FRISSÍTÉS!!!

A Miniszterelnökség péntek délben reagált. Eszerint az ügyiratot Semjén Zsolt "2017. március 31. napján írta alá, Budapesten. Az ügyirat kelteként nem az aláírás, hanem a benyújtás napja került feltüntetésre, amelyet semmilyen szabály nem zár ki."

A kivételes eljárást 2017. március 31-én 14 óráig, valamint 2017. április 3-án reggel 8 és 12 óra között állt módjában a Kormánynak kezdeményezni. A kivételes eljárást kezdeményező ügyirat 2017. március 31-én került át miniszterelnök-helyettes úr titkárságára és még aznap vissza az aktát gondozó főosztályhoz - írta a Miniszterelnökség.

Vagyis Semjén pénteken írta alá a dokumentumot, de a benyújtás napját tüntették fel, amikor már nem volt itthon.

Nyitókép: Áder János és Semjén Zsolt a csíksomlyói pünkösdi búcsún (Czeglédi Zsolt/MTI)