Nagyobb arányban nyert a Fidesz Debrecenben, mint legutóbb
További Belföld cikkek
- Szombaton is nyitva lesznek a kormányablakok
- Válasz Online: újabb ismert papot tiltottak el minden egyházi tevékenységtől
- Újabb képek láttak napvilágot a tiszadobi gyermekotthonról
- A magyarok egyik kedvenc karácsonyi csemegéje, mégis alig terem az országban
- A Médiatanács több ízben is megbüntette a TV2-t
Magabiztosan megnyerte a debreceni időközi választást a Fidesz-KDNP jelöltje, Türk László - értesült az Index. 58 százalékot kapott a fideszes induló, és ha a százalékos arányt nézzük, picivel még jobban is szerepelt a kormánypárti jelölt ebben a körzetben, mint legutóbb, 2014-ben.
A debreceni 6. számú egyéni körzetben azért kellett időközi választást tartani, mert a körzet fideszes képviselője, Danku Attila 2017. január 14-én elhunyt.
Egy alapvetően nagyon fideszes választókerületről van szó, ahol a kormánypárt esélyeit növelte, hogy a baloldal teljesen szétaprózta magát. Külön indult az MSZP és a DK is, ami miatt az országos politikusok is kemény, harcias üzengetésbe kezdtek. És persze ott volt külön a Jobbik is, amely legutóbb a második helyen végzett ebben a körzetben.
A következőképp alakultak az eredmények információnk szerint:
- Türk László (Fidesz–KDNP): 926 szavazat - 58,2 százalék
- Keresztesy Gergő (Jobbik): 259 szavazat - 16,3 százalék
- Vaszkó Imre (DK): 149 szavazat - 9,38 százalék
- Pásztor Patrik (MSZP): 79 szavazat - 4,97 százalék
- Bircze István (Civil Fórum Debrecen Egyesület): 65 szavazat - 4,1
- Orosz Tamás (Együtt): 51 szavazat - 3,2 százalék
- Tóth Tamás (LMP): 45 szavazat - 2,8 százalék
- Dobány László (Magyar Munkáspárt): 14 szavazat - 0,88 százalék
Mivel időközi választásról van szó, ráadásul egyetlen önkormányzati körzetben, nem lehet az országos viszonyokra vonatkoztatni. Mindenképp érdekes ugyanakkor megnézni, hogy a 2014-es adatokhoz képest hogy alakultak át az erőviszonyok.
2014-ben a Fidesz 1171 szavazatot kapott (57,7 százalék), a második tőle nagyon elmaradva a jobbikos induló volt 363 szavazattal (17,9%). A baloldal legutóbb is külön indult, és a következő volt a sorrend: a DK 214 szavazatot kapott (10,5%), az MSZP 147-et (7,25%), az Együtt pedig 34-et (1,6%).
Ha összehasonlítjuk a mostani eredményeket a 2014-essel, a következő megállapításokat tehetjük:
- A Fidesz nemhogy stabilizálni tudta a hatalmas előnyét, hanem nagyobb arányú győzelmet tudott kiharcolni. Ugyan valamivel kevesebb szavazatot kapott, de nagyjából sikerült elvinnie a táborát az urnákhoz.
- A Jobbik a második ugyanúgy, de kicsivel gyengült a párt.
- A baloldal számára teljes kudarc a külön indulás. Az MSZP-nek még az 5 százalékot sem sikerült elérnie, ami egy parlamenti választáson a bejutást jelenti ugyebár. Az MSZP a számára kudarcos eredményt úgy magyarázta: "az MSZP úgy döntött, hogy ezen a megmérettetésen egy 21 éves egyetemista fiatalembernek, Pásztor Patriknak ad lehetőséget arra, hogy politikai tapasztalatot szerezzen. Az eredménnyel nyilván nem lehetünk elégedettek, de Pásztor Patrik helytállásával igen" - írták a közleményükben.
- A baloldalon egyedül a DK örülhet kicsit, hiszen a legerősebb jelöltje Gyurcsányéknak volt, és a párt országosan is elégedett lenne egy 10 százalék körüli eredménnyel. A DK azt írta esti közleményében, gratulál a saját jelöltjének, "ellenfeleinket és barátainkat pedig egyaránt arra kérjük, hogy vonják le a szükséges következtetéseket."
- Gyurcsány Ferenc a Facebook-oldalán ezt azzal egészítette ki, hogy "az MSZP nehezen emészti, hogy elvesztette kizárólagos szerepét a mi oldalunkon. Úgy látom, ideje lenne elfogadni a tényt, mások is a placcon vannak." Illetve: "Elég a bizonyítékokból? Nem diktálni, hanem tárgyalni kell. Nem hódítani, hanem együttműködni."
- Az LMP aggódhat, az Együtt is megelőzte ebben a körzetben. Az Együtt annak örülhet, hogy nemcsak százalékban, hanem szavazatban is többet kapott, mint legutóbb.