Kevesebb esszé, több teszt az új történelemérettségin

Ma a történelemmel folytatódnak az érettségi vizsgák. A diákok reggel nyolckor kapják meg a feladatlapokat. A többség középszintű vizsgát tesz. A feladatok megoldására összesen három órát kapnak az érettségizők. A felvételinek is megfelelő emelt szintű írásbeli 4 órás.

A történelemérettségi is változott az előző évekhez képest. Eddig is két részből állt, de most módosulnak a belső arányok, a pontozás és részben a feladatok is.

1. A vizsga első részében a diákok 12, röviden megválaszolható tesztfeladatot kapnak. Több kérdéshez térkép, ábra, adatokat tartalmazó táblázat, kép vagy szöveges forrás is társul. A kérdéseket ezek segítségével kell megoldani.
2. A vizsga második részében hosszabban kifejthető esszékérdések közül lehet választani.

Itt és a következő képen mutatunk egy példát, milyen feladatokat kapnak a diákok. Nézze meg, vajon meg tudná-e oldani. A többi mintafeladatot itt lehet megnézni. 

A fontosabb újdonságok: 

• Több időt kapnak a diákok a tesztre. Eddig 90 perc jutott a tesztre és 150 perc az esszékre, most 100 perc lesz a tesztre és 140 perc az esszékre. 
• Közép-, és emelt szinten új feladattípusként jelenik meg a komplex tesztfeladat. A vizsgázóknak egy vagy több forrás segítségével összetettebb, több kompetencia alkalmazását igénylő forráselemzést kell végezniük. A feladat helyes megoldásával a legmagasabb pontszám szerezhető meg a tesztfeladatok között.
• Csökken az esszékérdések száma. Középszinten eddig 8 lehetőségből hármat választhattak a diákok, a mostani vizsgán 4-ből 2 témát kell kidolgozniuk: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladatot és egy magyar történelemre vonatkozó hosszú feladatot. Emelt szinten hatból három esszéfeladatot lehet választani (korábban 10-ből 4-et kellett).  
• Többet ér az írásbeli. A történelemérettségin eddig 90 pontot lehetett szerezni az írásbelin és 60-at a júniusi szóbelin. A pontok aránya most 100-50-re módosul. Az írásbeli feladatokra adható 100 pont 50-50 arányban oszlik meg a teszt és az esszék között.

Az idei érettségi előtt zavart okozott, hogy az előírások szerint idén az állami tankönyvfejlesztő által kiadott, kronológiát nem tartalmazó történelmi atlasz és a 2015/2016. tanévben tankönyvjegyzékre került középiskolai történelem atlaszok is használható (amiben van kronológia és névmutató). A 2015/2016-os tankönyvjegyzéken szerepelő atlaszok viszont nehezen elérhetők, de ezeket nem nevesítették.

Erről az Oktatási Hivatal másfél hete adott ki a saját honlapján tájékoztatót, amit nem küldött el hivatalból az iskoláknak, ugyanakkor ebben szerepelnek kódszámmal azok az atlaszok, amelyeket lehet használni. Ekkor derült ki többek számára, hogy náluk sincs az iskolában megfelelő atlasz, így voltak olyan iskolák, ahol az utolsó pillanatban próbálták beszerezni az atlaszokat. 

A Történelemtanárok Egylete a múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy sok iskolában olyan atlaszokat is használnak a diákok, és az iskolai könyvtárakban is csak olyanok találhatók, amelyek tartalmukban nagyrészt megegyeznek a tájékoztatóban megjelölt atlaszokkal, ugyanakkor az engedélyüket korábban kapták, így az érettségin nem használhatók. A szervezet ezért azt ajánlotta, hogy az érettségizők a fiatalabb évfolyamok tanulóitól kérjenek kölcsön újabb kiadású történelematlaszokat.