Nándor
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Elvettünk tárgyat, álmot és életet

CROZS19940620057
2017.05.11. 10:29
Egyetlen szó nélkül, ráadásul egy tök üres pénzeszsákért lőttek fejbe egy közgázos egyetemistát a ma csak skálás gyilkosoknak nevezett férfiak éppen huszonöt évvel ezelőtt, majd ugyanabban az évben csak azért végeztek ki két vadászt, mert ők észrevették, ahogy a két bűnöző lőgyakorlatot tart Fehérvár mellett a Sárszentmihály közelében lévő erdőben.

„Istenien vagyok” – válaszolta mosoly nélkül még 2012-ben a szikár férfi a Fókusz riporterének, arra a kérdésre, hogyan érzi magát. Bene László, az egyik skálás gyilkos akkor már közel húsz éve ült a szegedi Csillag börtönben gyilkosság, rablás és egy csomó más bűncselekmény miatt. Ebből tíz évet teljesen egyedül, rácsok mögött töltött egy olyan magánzárkában, aminek a falán csupán egyetlen kép, az ismert bűnöző betyár, Rózsa Sándor bekeretezett portréja volt a díszítés.

Az idén 65 éves Bene László édesapja hegedűművész, anyja pedig pedagógus volt. László pedig különc volt, és már az általános iskolában is órát lopott, legalábbis ezt mondta róla a testvére tavaly az RTL Klubnak. Aztán huszonéves korában rendszeresen lekapcsoltak autólopásért és rablásért, mégsem hagyta abba, önkiszolgáló üzletek pénzszállítmányainak elrablása miatt a hetvenes évek végén visszaesőként a szegedi Csillag börtönben kötött ki, akkor hét évet kapott.

A büntetés-végrehajtásban eltöltött idő nem szegte kedvét, elvetemültebb bűnözőként jött ki, mint ahogy bement. A börtönben ugyanis megismerte a korábban katonatiszt, később gyilkos bankrabló Donászi Aladárt, és együtt elhatározták, hogy a szabadulás után közösen bűnöznek tovább. Mindketten teljesen tudatosan építgették bűnözői karrierjüket, különféle interjúkban Bene saját magát gengszternek, harcosnak is nevezi.

Nem akart komolyabb bűncselekményeket

Szabadulásuk után kezdetben kisebb bűncselekményeket: betöréseket, autólopásokat követtek el, dohánylerakatokat fosztogattak, majd a rabolt cigarettát Bene élettársának a trafikjában értékesítették. Később az összegyűlt több millió forintból fegyver- és lőszervásárlással készültek a komolyabb akciókra, írta 1994. május 5-én az MTI. A komolyabb akciókban tíz embert próbáltak megölni, négyen haltak meg áldozataik közül.

Tábori Zoltán újságíró, aki Nagyvadak címmel könyvet írt a párosról, még 2001-ben azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy a két bűnöző személyisége között lényeges különbségek voltak. „Bene megelégedett volna a lerakatok fosztogatásával, ám társa nagyobb akciók végrehajtására vágyott. 

A kettősben Bene volt a népi, Donászi pedig az igazi urbánus figura.

Bene László élvezte a békés falusi környezetet, ahol élt, és nem akart komolyabb bűncselekményekben részt venni. Donászi azonban katonás pózt vett fel, amivel már nem volt összeegyeztethető a cigarettalopás” – írta akkor a napilap.

Nem furdalja a lelkiismeret

Bene a Fókusz 2012-es interjújában szenvtelen és rezzenéstelen arccal beszél arról, hogy nincs lelkiismeret-furdalása azok miatt az emberéletek miatt, amiket társával együtt elvettek. Sőt, egy előre megfogalmazott gyilkos monológot is elszavalt a riportban, amiben úgy fogalmaz, hogy

élet és halál urai voltunk, elvettünk tárgyat, álmot és életet.

Bene László az RTL Klub riportjában
Bene László az RTL Klub riportjában

„Fel voltam készülve arra, hogy meghalhatnak emberek, akár gyanútlanok, ártatlanok is” – mondja a gyilkos a Fókusznak. Majd kicsit később azt is hozzáteszi, hogy „nincs lelkiismeret-furdalásom, és nem is volt”. Ugyanakkor, amikor a Fókusz 2016 elején visszament hozzá forgatni, akkor azt mondta, mostanra „rendben van”, helyretette magát”, és vannak dolgok, amiket ma már nem tenne. Azt viszont nem részletezte, melyek ezek a dolgok. 

Ő vezette a kocsit a Skálához

A Vak Bottyán utca egy egészen kicsi egyirányú utca a XI. kerületben, rövidsége és zártsága miatt kiválóan alkalmas a gyilkos rajtaütésre. Ezt feltehetően a skálás gyilkosságként elhíresült vérfagyasztó történet elkövetői is így gondolták, itt várták ma huszonöt éve, 1992. május 11-én kora reggel egy CTZ-081 rendszámú, homokszínű lopott Ladában azt a taxit, amiről úgy tudták, a mai Allee helyén lévő egykori Budai Skála áruház bevételét szállítja. Később kiderült, hogy ez a rendszám valójában egy piros Ford Escorté volt, írta 1992. május 12-én a Mai Nap.

Bene László akkor a negyvenes évei elején járt, a vékony férfi nem egy sztereotipikus bűnöző alkat, a hozzá hasonló küllemű férfiakra szokták az inas kifejezést használni. Napszemüvegben volt a helyszínen, és a Kurír 1992. május 12-i száma szerint feltehetően már előző este a Vak Bottyán utcába hajtott Donászival, a Lada alatt legalábbis az éjszakai zápor ellenére száraz volt a talaj. Bene kitolatott a taxi elé, társa, Donászi Aladár pedig a járdáról odalépve feltépte a feltartóztatott jármű jobb hátsó ajtaját, és kérdezés vagy a védekezés bármiféle lehetőségének felkínálása nélkül halántékon lőtte a Közgáz egyetemi tanulmányai mellett biztonsági őrként dolgozó 23 éves Sádt Győzőt.

A rendőrség szerint nyolc-tíz lövés dördült, a korszak legnépszerűbb bulvárlapjában, a Kurírban a történtek másnapján az egyik szemtanú ezt mondta: „Képzeljen el egy szűk, egyirányú utcát kora reggeli csúcsforgalomban: iskolába induló gyerekek, munkahelyükre siető felnőttek... Rádöbbenvén, hogy egy rablótámadás kellős közepében vannak, ki hová tudott, futott, a kocsik mögött s alatt bújtak meg, kerestek fedezéket. Azok úgy lövöldöztek, mint ahogy a legvéresebb krimikben szokás. Valósággal vadászták a taxisofőrt. Már náluk volt a pénzeszsák, de még akkor is tüzeltek.”

A lap szerint egyébként a támadók feltehetően nem azért lőttek eszeveszetten, hogy tanútlan maradjon a bűntény, hanem azért, mert fegyveres ellenállásra számítottak”. A 470 ezer forintot kísérő férfiaknál azonban nem volt fegyver. Amikor a Mai Nap újságírója emiatt kérdőre vonta a Skála vezetőségét, az akkori vezérigazgató-helyettes a dráma utáni napon azt nyilatkozta, hogy a jogszabályok szerint félmillió forint alatt erre nem volt szükség.

Szintén a korabeli lapokból tudható, hogy az áldozat Sádt Győző imádta a Guns N' Rosest, vett is jegyet a május 22-i Népstadion-beli koncertre, de a tragédia miatt soha nem láthatta kedvenceit. Az érettségi után egy ideig a Skála Áruházban dolgozott, ott nagyon megszerették, felajánlották azt a munkát, hogy minden reggel korán vigyen 200-300 ezer forintot a Nemzeti Bankba, és hozzon vissza a nyitáshoz aprót, írja a róla elnevezett, nehéz sorsú egyetemistákat támogató Sádt Győző Alapítvány honlapja.

Rendőrségi fotók a budai Skála Áruháznál történt gyilkosság helyszínérõl az Országos Rendõr-főkapitányság épületében tartott sajtótájékoztatón ahol Bene László és Donászi Aladár gyilkosság- és fegyveres rablás-sorozatának vizsgálati eredményeiről számoltak be.
Rendőrségi fotók a budai Skála Áruháznál történt gyilkosság helyszínérõl az Országos Rendõr-főkapitányság épületében tartott sajtótájékoztatón ahol Bene László és Donászi Aladár gyilkosság- és fegyveres rablás-sorozatának vizsgálati eredményeiről számoltak be.
Fotó: Rózsahegyi Tibor / MTI

A skálás munkához megbízható, de fiatal emberre volt szükség, hiszen a 10-20 forintosokat tartalmazó, akár 80 kilós zsákokat megemelni nem volt könnyű feladat. „A sors szörnyű játéka, hogy május 1-jével akarta befejezni ezt a munkát, de mivel nem találtak még utódot, kérték, hogy május végéig dolgozzon. A tragédia pedig május 11-én történt” – írja a róla elnevezett alapítványi honlap.

Sádt Győzőn kívül még ketten ültek a Főtaxi autójában, két zsákkal, az egyikben volt a bevétel, a 470 ezer forint, a másikban pedig az üres kis zsákok lapultak a váltópénznek. A Kurír szerint a taxival a Budafoki úti OTP-be tartottak éppen.

”Segítség! Diszpécsert, mentőt, mindent. Vakbottyán 4-6., három lövés, támadás. Segítséééég! Diszpécser! Mentő! Fegyveres rablótámadás. … Én utasom. Két utas sérült. Három sérült. Gyorsan mentőt”

– ezt hallotta a Kurír újságírója a Főtaxi diszpécserközpontjában két nappal később, amikor kikérte és meghallgatta a lövöldözés napján készült taxirádiós felvételeket. Lukács Istvánnak, a sofőrnek ugyanis volt annyi lélekjelenléte, hogy a lövöldözés közepén bejelentkezett a központba, majd menekülni próbált, de vesztére éppen Bene László felé rohant. Bene pedig kíméletlenül átlőtte mellkasánál a férfit, a Kurír információi szerint a tüdejét, a rekeszt és a máját is érte a lövés, később két és fél órán át operálták. Életben maradt, ahogy a másik biztonsági őr is, akit az alkarján ért a golyó.

A rendőrség információi szerint ez volt Bene életében az első eset, amikor emberre lőtt és gyilkolni akart, a lövéseket emberölési kísérletként kezelte az ügyészség. Bene a már említett Fókusz interjúban annyit mond az esetről, hogy

vadul rohant felém a fekete ruhás, és nagy fogadtatásban részesítettem.

Bene és Donászi elmenekült, lopott Ladájukat a közeli Vízpart utcában hagyták, a rendőrség pár nap múlva itt találta meg az autót, aminek a belsejében gázolajat locsoltak szét a tettesek, feltehetően a szagazonosítás megakadályozására. Az üres pénzeszsákok is a Ladában voltak, ám a sikertelen rajtaütés nem vette el a páros kedvét a bűntényektől. Újabb nagy rablást terveztek, de előtte – a ma ismerhető történet szerint – lőgyakorlatra mentek 1992 novemberében egy Székesfehérvár környéki erdőbe. Egy másik elmélet szerint fegyvereket vásároltak valakiktől éppen az erdőben, de a lényeg, hogy lövéseik zajára felfigyelt két vadász, Izsó László és Tóth Tamás.

Az UAZ dzsippel érkezők vadászok közül először Izsót ölték meg, Bene szerint Tóth Tamás ekkor még a terepjáróban ült, de ahelyett, hogy elmenekült volna, kiszállt az autóból és a támadókra támadt. „Így kell viselkedni” – mondta az RTL-nek csodálattal a szemében Bene a saját áldozatáról, akit fantasztikus gyereknek és harcosnak is nevez. Egy másik interjúban pedig azt is állítja, hogy a fiatalember szelleme vele van a zárkájában. 

A kettős vadászgyilkosság és az egymillió forintos nyomravezetői díj hozta a régóta keresett párossal kapcsolatos nyomozásban a fordulatot, ugyanis a tettesek ugyanazt a két fegyvert használták, mint a korábbi gyilkosságoknál. A nyomozásban egyébként a későbbi rendőrfőkapitány, akkor még megyei rendőrkapitány-helyettes, a gyilkossal azonos nevű Bene László is részt vett, a tetteseket 1994. május 4-én reggel kommandósok kapták el. 

A tárgyaláson Bene Donászi ellen vallott, társát pszichopatának nevezte. Addigra egyébként feltehetően amúgy sem voltak különösebben jóban, amihez az is hozzájárulhatott, hogy Donászi egyszer véletlenül fejen lőtte Benét. A Kurír szerint a páros 1993 januárjában támadt meg az Aradi utcában egy pénzszállítót, ám Donászi megijedt, mégpedig egy váratlanul előbukkanó fejtől. Sörétes puskával lőtt, de akkor kiderült, hogy Bene dugta elő a fejét, és az találta el, fogalmaz a lap. Mindezek ellenére a tárgyalásokon kiderült, hogy az orvosszakértők véleménye szerint a páros tagjai nem elmebetegek, kóros személyiségzavaruk nem éri el azt a szintet, ami korlátozta volna őket bűncselekményeik felismerésében.

Alig látogatták a börtönben

Gyereke Benének sosem született, és 2008-ban a Délmagyarnak azt mondta, nem nagyon engedi a családtagjainak, hogy látogassák a börtönben. „Utoljára egy éve jártak nálam a családtagjaim. Volt kint egy barátom, amúgy nincs ismerősöm.

A gengsztervilág nem arról szól, hogy fűvel-fával összejárunk.

Mióta bent vagyok, csak édesanyámmal, öcsémmel, a sógornőmmel és fogadott lányaimmal tartom a kapcsolatot. Ritkán hívom be őket, minek törjük egymás szívét. (...) Nekem direkt azért nem lett családom, mert nem akartam árvákat és özvegyet hagyni magam után. Ha újrakezdhetném, akkor is ugyanezt csinálnám, persze az áldozataim hozzátartozóit sajnálom" - mondta a megyei lapnak, majd azt is hozzátette, hogy csak abban az esetben szeretné, ha volt élettársa meglátogatná, ha lenne intimszoba a börtönben. De nincs.

Donászi Aladár hat magánzárkában töltött év után 2001-ben borotvapengével felvágta saját nyaki ütőereit és meghalt, Bene viszont kitartott, arra számított, hogy 2014-ben szabadul. 2016-ban úgy tűnt, tényleg kiléphet a rácsok mögül, ugyanis amikor két évtizeddel ezelőtt elítélték, a magyar törvénykezésben még nem létezett a tényleges életfogytiglan börtönbüntetés. 2016 márciusában a szabadulásáról döntő bíró első fokon azt mondta, hogy Bene börtönbeli jó magaviselete, sikeres tanulmányai (leérettségizett bent) miatt alkalmas a társadalomba való visszatérésre, az öccse pedig úgy döntött, be is fogadja otthonába. A férfinak nem lett volna könnyű dolga, ha kiszabadul, ugyanis egyáltalán nem kap nyugdíjat az államtól, ezért ha el akarja tartani magát, élete végéig dolgoznia kell.

De erre aztán nem is került sor, mert tavaly júniusban kiderült, egyelőre mégsem kerülhet szabadlábra, a Szegedi Törvényszék ugyanis hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság március elsején meghozott döntését. Juhászné Prágai Erika, a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-nek azt mondta, hogy a három bíróból álló másodfokú tanács szerint nem egyértelmű, hogy az elítélt szabadulása esetén törvénytisztelő életmódot folytatna majd. Előírták ezért, hogy újabb szakértői vélemény kell Bene László személyiségszerkezetéről. 

Bene László egy korábbi interjúban azt mondta, ha szabadlábra kerül, első útja egy virágárushoz, onnan pedig az édesanyjához vezet majd. Átadja neki a megvásárolt csokrot, mondta, és kéri, hogy bocsásson meg neki. Ez a terve viszont már egészen biztosan nem valósul meg, az édesanyja ugyanis közben pár évvel ezelőtt meghalt.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport