Angelika
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Botka László szorongatja a párt erős embereit

BSZ 4118
2017.05.15. 07:11
Botka László ragaszkodik ahhoz, hogy csak az egyetértésével lehessen valaki MSZP-jelölt. Azok pedig nem szerepelhetnek majd a névsorban, akik a 2010-es kétharmados vereségbe vitték a pártot, vagy kollaborálnak a Fidesszel. Botka feltételei kényelmetlen helyzetbe hoznak pár erős MSZP-st, de Mesterházy Attila és Hiller István is azt mondta az Indexnek, nem veszik magukra a dolgot. Botka annyit mondott, nem akar végigmenni a neveken.

Jövő szombaton szavaz az MSZP kongresszusa Botka László miniszterelnök-jelöltségéről. A szavazás nagy valószínűséggel merő formaság lesz, hiszen Botka már január óta a párt kormányfő-jelöltje, a szocialista elnökség kiállt mellette, el is indult tavasszal az országjárása. Ráadásul ellenjelölt sincs.

Vagyis aligha kétséges, hogy a szocialista küldöttek május 27-én hivatalosan is pajzsra emelik a szegedi polgármestert. Botkának azonban a jelöltséghez természetes be kellett nyújtania a programját is, személyével együtt lényegében erről döntenek a küldöttek. Botka "Tegyünk igazságot!" című programjában, amelyet a párt a honlapján is nyilvánosságra hozott, nem a konkrét ígéretek okozták a meglepetést. (Ezt külön keretes írásukban találják.)

Az Indexnek több szocialista is azt mondta, hogy sokkal forróbb beszédtéma Botka jelöltállítási alapelve, amellyel a 2010-es vereségben szerepet játszó szocialisták háttérbe szorításának szükségességéről ír. Botka ezt írta:

A 2010-es kudarc főszereplőinek, a Fideszt kétharmados győzelemhez juttató politika megtestesítőinek háttérbe kell vonulniuk. Ezek a politikusok nem szerepelhetnek az MSZP 2018-as országos választási listáján.

Botka kijelentése beleillik az utóbbi hónapokban képviselt, Gyurcsány Ferencet támadó politikájába. Botka többször is kijelentette, hogy el kell ismerni a Gyurcsány-kormányzás kudarcát, Gyurcsánynak pedig „el kell tűnnie” a közéletből. Gyurcsány azonban egy másik pártban politizál éppen, így ha csak róla lenne szó, Botka egyértelműbben és nem többesszámban fogalmazna – vélik többen.

Így aztán az MSZP-ben beindult a fantáziálás, kikre is céloz Botka László. 2010-ben Lendvai Ildikó volt a pártelnök, ő már 2014-ben visszavonult, feltehetően az utolsó porcikája sem kívánkozik a 2018-as MSZP-listára. A két elnökhelyettes Lamperth Mónika és Szekeres Imre volt, közülük Lamperth Rákospalotán jegyző, fel is függesztette tagságát. Szekeres is hátrébb lépett, a médiában az utóbbi években nem is szerepelt.

Mesterházy rajta lehet a listán?

A párt akkori miniszterelnök-jelöltje, frakcióvezetője, Mesterházy Attila viszont nagyon is aktív politikus, így őt érzékenyen érinti ez a botkai feltétel. Tévedés lenne ugyanakkor azt állítani, hogy Mesterházy a „Fideszt kétharmados győzelemhez juttató politika megtestesítője” lenne. 2006 és 2010 között nem volt kormányzati pozíciója, Gyurcsány lemondása után, 2009-ben választották MSZP-frakcióvezetőnek, és csak az utolsó pillanatban lett kormányfőjelölt. A pártot akkoriban a Lendvai Ildikó-Kiss Péter-Szekeres Imre triumvirátus vezette.

Mesterházy azt mondta az Indexnek,

nem is veszi magára

ezt a botkai alapvetést, szerinte ez egyértelműen Gyurcsány Ferencre és a kormányzására utal. Botka szerinte az MSZP-kongresszus felhatalmazását kéri ahhoz, hogy a DK vezetője egy közös listára se kerülhessen.

Mesterházy szerint Botka mondata azért sem vonatkozhat mindenkire, aki a 2010-es MSZP-kampányban részt vett, mert a pártot akkor vezető úgynevezett országos választási bizottságnak (ovb) maga Botka is a tagja volt. A párt mostani elnökhelyettese, Gőgös Zoltán pedig államtitkár volt Gyurcsány idején is.

Hiller szerint őt három választás hitelesíti

Egy másik MSZP-s erős embert szintén érzékenyen érinthet Botka  feltétele. Hiller István volt MSZP-elnök 2010 előtt elnökségi tag volt, ráadásul négy évig oktatási miniszter, vagyis a Gyurcsány-kormány egyik minisztere is. Tavaly éppen Botka ellenében választotta meg az MSZP választmányi elnöknek, így elég érdekes lenne, ha a választmányi elnök nem szerepelhetne az országos listán.

Hiller István nem is számol ezzel, nem aggódik, hogy rá is vonatkozna a botkai szigor. Hiller azt mondta az Indexnek, hogy őt három választás azóta "kellőképp legitimálta": 2014-ben egyéni választókerületben győzött (ezúttal is tervezi az egyéni indulást Pesterzsébeten), a parlament alelnöknek választotta, az MSZP pedig 2016-ban választmányi elnöknek. Hiller szerint Botka jelöltállítással kapcsolatos feltételei csak azt szolgálják, hogy előre tisztázni akarja, hogy miniszterelnök-jelöltként milyen elveket érvényesítene.

Botka nem akar végigmenni a neveken

Megkérdeztük természetesen Botka Lászlót is, kiket akar lehúzni a listáról. Botka azt mondta, „nem szeretnék végigmenni a neveken”, de egyértelművé akarja tenni a kongresszusnak, hogy szimbolikusan is szakítani szeretne a 2010 előtti világgal és az akkori kormányzással.

Botka szerint a megújulást szimbolizálná az a javaslata is, hogy az országos lista első tíz helyére olyan jelölteket kell választani, akik „megtestesítik a párt új szövetségi politikáját és programját”. Szintén nem akart neveket mondani.

Botka ahhoz is ragaszkodik, hogy a miniszterelnök-jelölt kongresszusi megerősítéssel gyakoroljon együttdöntési jogot a 106 egyéni jelölt kiválasztásánál és az országos lista felállításánál. (Alapszabály szerint az egyéni jelöltekről a helyi szervezetek döntenek az MSZP-elnökség jóváhagyásával, az országos listáról pedig az MSZP-elnökség és az országos választmány.) Botka szerint ez a bizonyos "együttdöntési jog" azért szükséges, mert egyértelmű, hogy ha előbb választ a párt miniszterelnök-jelöltet, mint jelölteket, akkor a programot megtestesítő miniszterelnök szava is számít a jelöltek kiválasztásánál.

Botka konkrétabb ígéretei:


  • Vagyoni egyenlőség: „Ahhoz, hogy Magyarország leszakadó felét felzárkóztassuk, nem elég tehát az esélyegyenlőség ígérete. A viszonylagos vagyoni egyenlőségre is törekednünk kell.”
  • Megélhetési minimum: „mindenki számára, aki már ledolgozta a magáét, és akinek legális, bejelentett munkája van. A megélhetési minimum magasabb a mindenkori létminimumnál, és lehetővé teszi, hogy váratlanul felmerülő élethelyzetekkel is meg tudjanak küzdeni  magyar állampolgárok.”
  • Egyenlő állampolgárság eszméje: „Az egyenlő állampolgárságon alapuló társadalomban a péknél, a postán, vagy az orvosi váróban a miniszterelnöknek ugyanúgy ki kell várnia a sorát, mint bárki másnak.”
  • Új közteherviselés: „A nehéz helyzetbe került emberek támogatásának megbélyegző jellegét meg kell szüntetni. Az államnak úgy kell tekintenie polgáraira, mint akik valamennyien a szolidaritáson alapuló társadalmi együttműködés nélkülözhetetlen résztvevői.”
  • Adó- és járulékrendszer átalakítása: „A progresszív adórendszer bevezetésével, a munkát terhelő adók, járulékok csökkentésével, a minimálbér megemelésével, a munkavállalói jogok helyreállításával erős középosztályt kell létrehoznunk.”
  • Állami bérplafon: „Az állami szférában a vezetői fizetések körében bevezetendő bérplafon és magánszféra számára törvényben kötelezővé tett egyeztetés a munkavállalókkal az elfogadható bérkülönbségek mértékéről egyaránt az igazságosabb állam megteremtését szolgálja.”
  • Munkaügyi jogsegélyhálózat: „Mivel a baloldali politika középpontjában a munkavállalók állnak, elsődleges célunk a munkavállalói kiszolgáltatottság csökkentése. Ennek egyik orvoslásaként a munkaügyi jogsegélyhálózat fejlesztését tűzöm ki célul.”
  • Nők és férfiak egyenlő bérezése: „Igazságtalan és megalázó az a gyakorlat, hogy ma Magyarországon egy női munkavállaló ugyanazért a munkáért negyedével kevesebb bért kap. 2018-tól az egyik legelső intézkedésünk arra kell irányuljon, hogy egyenlő munkáért mindenki egyenlő bért kapjon.”
  • A közmunkabér egyenlő lesz a minimálbérrel: „2018-tól, ha kormányra kerülünk, a közmunka javadalmazását egyenlővé tesszük a minimálbérrel. Természetesen a minimálbért is emeljük, mert mai szintje messze nem elégséges.”
  • Új Munka Törvénykönyve: „A Munka Törvénykönyvének alapos felülvizsgálatára, újraírására lesz szükség a szociális partnerekkel, azaz a szakszervezetekkel és a munkaadókkal egyeztetve. Az első lépés a helyes intézményi környezet irányába a 2018-as kormányváltás után az Országos Érdekegyeztető Tanács újraindítása lesz.”

Botka kizárná az MSZP kollaboránsait

Botka a programjába azt is beleírta, hogy kizáratná azokat, akik a Fidesszel kollaborálnak.

A jövőben mindenféle együttműködés kizárt a magyar demokrácia legfőbb ellenségével, a Fidesszel. Aki ezt a szabályt nem tudja betartani, az nem méltó a pártunkhoz és nincs helye közöttünk.

Botka itt sem kívánt konkrét neveket, ügyeket említeni. De ezzel az elvvel azt akarja érzékeltetni, hogy a látszatát is el kell kerülni annak, hogy az MSZP az Orbán-féle NER része. Éppen ezért hirdet bojkottot a Fidesz médiája ellen is.

Kérdés, ez a Botka-elv vonatkozna-e azokra a parlamenti képviselőkre is, akik adott esetben közös javaslatot nyújtanak be fideszes képviselőkkel. Emlékezetes a márciusi eset, amikor pár MSZP-s képviselő, egész pontosan Hiller István, Bárándy Gergely, Hiszékeny Dezső és Józsa István Lázár Jánossal és Semjén Zsolttal közösen javasolta, hogy ingyenesen adják át a Országos Magyar Vadászkamarának a Grassalkovich-kastélyt. Az MSZP végül visszavonta a támogatását.

Botka szerint a programja egyik legfontosabb üzenete, hogy át kell állnia a pártnak kampányüzemmódba, és fel kell állítani azt a jelöltcsapatot, amely a legjobban megtestesíti ezt a programot. Botka szerint a kampánya jól működik, amit az is bizonyít, hogy a Fidesz milyen vehemensen támadja.

Borítókép: Barakonyi Szabolcs / Index.