Gál
10 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Ritka szerencsétlenül indulnak a budapesti szuperkórházak

D MTZ20110301033
2017.05.22. 07:52 Módosítva: 2017.05.22. 08:26

Még sokkal nagyobb átszervezés lesz

Ahogy a cikk elején említettük: egy szuperkórház soha nem önmagában áll, pláne nem a majdani három. Egy olyan koncepció része kell, hogy legyen mindez, amely rendszerbe akarja szervezni az összes budapesti kórházat. Kívülről nézve ez is történhet. A részleteiben máig nem nyilvános Egészséges Budapestért Program legalábbis arra vállalkozott, hogy a főváros és az agglomeráció teljesen eltorzult kórházi szerkezetét racionalizálja.

Korábban volt szó a legkritikusabb új, budai szuperkórházról, de most nézzük meg az egész nagy átszervezést egyben. Bár lényegében ismert, a köztudatba még a nagy titokzatoskodás miatt jó eséllyel nem ment át a százmilliárdokat megmozgató budapesti egészségügyi átszervezés lényege, hogy 

lesz három nagy kórházi centrum
  1. Dél-Budán "új komplex, szuperkórházat" építenek, erről volt szó előbb. A fura helyszín az M1-M7-es autópálya közös szakasza mellett fekvő, Dobogó nevű területen lesz.
  2. Dél-Pesten centrummá alakul az Egyesített Szent István és Szent László Kórház és a közelében lévő Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet. Teljesen új kórházi tömböt is építenek itt. Később más osztályok mellett ide költözik a Fiumei úti Baleseti Központ.
  3. Észak Pesten tovább bővítik a Honvédkórházat. Ezt is új épületszárnnyal bővítik, ahová a Podmaniczky úti volt MÁV-kórház osztályai költöznek. A centrumba helikopterleszállót és parkolóházat is építenek. 

A nagy centrumok a vidéki megyei kórházakhoz vagy egyetemi klinikákhoz hasonlóan az ellátás legmagasabb szintjét képviselik: az év 365 napján 0-24 órában adnak sürgősségi ügyeletet. Ezek a központok egyenként 1-1,5 millió ember ellátásáért lennének felelősek.

Másrészt az egyéb feladatokat a hozzájuk csatlakozó társkórházak látják el, amelyek tehermentesítik is a nagy központokat. Ezekben a kórházakban is komoly fejlesztések indulnak: a rendelet szerint a legtöbbnél orvostechnikai és informatikai fejlesztések, energetikai felújítások kezdődnek, sok helyen pedig új épületek vagy épületszárnyak épülnek.

Harmadikként pedig az egész járóbeteg-ellátást is újra kell szervezni szakrendelőstül, mindenestül, hogy ha valaki elvágta a kezét, akkor ne a szuperkórházba kelljen rohannia, mert az se hatékony.   

Kár, hogy az egész koncepció lebeg még

Az Egészséges Budapestért Program megvalósítását részben megkönnyíti, hogy a kórházak a kerületi és települési önkormányzatoktól az állam fenntartásába kerültek. Ettől még persze nem lesz különösebben egyszerű a szervezés. A kórházak értelmes rendszerbe illesztése szinte az összes tárcát érinti: az Emmi mellett leginkább a gazdasági tárcát, a fejlesztési minisztériumot, a Honvédkórház miatt a Honvédelmi Minisztériumot, sőt miután a Dobogó területe részben a Pilis Parkerdőhöz tartozik, még a földművelésügyi tárcát is.

A sok bába közt elvész a gyerek elve alapján pedig már most úgy néz ki, hogy ez a kiemelten fontos gigaprojekt elég súlyos összevisszaságban halad előre. "A közelmúltban lezárult a centrumok és a társkórházak fejlesztési terveinek egyeztetése. Az ez alapján készült átfogó megvalósíthatósági tanulmány hamarosan a kormány elé kerülhet" - válaszolta legutóbb az EMMI a kérdéseinkre. Mindebből csak annyi derül ki, hogy

még döntés sincs arról, hogy tényleg akarják-e az egészet.

Tehát a koncepciót még el sem fogadta a kormány, de már megjelent az a kormányhatározat, amely kiemelt beruházássá minősíti 24 kórház fejlesztését. 

A kormányrendeletben foglaltakat térképen ábrázoltuk. Vigye a kurzort az egyes kórházakra, majd kattintson, és elolvashatja, milyen fejlesztéseket terveznek ott.   

Ebből a kormányhatározatból bizonyos részletek rajzolódnak csak ki, de itt elolvashatja, hogy nagyjából mi tudható a társkórházak átszervezéseiből.

Sok kisebb is kelleni fog

A tervek szerint egyebek mellett helikopterleszállót építenek a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban is, amely szintén új tömbépületekkel bővül. Új épületet terveznek a (Tétényi úti) Szent Imre-kórházban, az Uzsoki utcai Kórházban, a Péterfy-kórházban, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben és az Amerikai úti Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben is. 

Belgyógyászati szárnyat emelnek a ceglédi Toldy Ferenc Kórházban, új tömbbel bővül a kistarcsai Flór Ferenc Kórház, a váci Jávorszky Ödön Kórházban pedig új járóbeteg szakrendelő lesz. A Szent János-kórház leromlott épületeit is felújítanák. Innen az orvosok és a műszerek egy része az új dél-budai szuperkórházba, másik részük a szomszédos Kútvölgyi Klinikai Tömbbe települne át. Itt épülne meg a XII. kerület új szakrendelője is. Felújítanák az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) műemléki épületeit is, ahol egy egészségturizmusra szakosodott új tömböt emelnek.

Logisztikai kihívás

Egész kórházak költöznek majd el. Például a Podmaniczky utcai, egykori MÁV kórházat kiürítik és a Honvédbe helyezik át, a Semmelweis Egyetem gyermekklinikái Pestről az új budai kórházba kerülnek, a Szent János egyik része szintén oda, másik része pedig a Kútvölgyibe. Ezek azonban egymást feltételező lépések lesznek, ugyanis nem eshetnek ki egész kórházak az ellátásból hosszú időre. Így például a Szent János kórház osztályai csak akkor kerülhetnek át a Kútvölgyibe, ha onnan el tud költözni a Semmelweis Egyetem az új szuperkórházba. Előbb fel kell építeni a dél-pesti centrum új tömbjét, hogy ide átköltözhessen a Fiumei úti Baleseti Intézet, ennek megürülő helyére pedig a Péterfy-kórház osztályai. Több helyen emellett úgy kell majd megoldani az ellátást, hogy közben bontás és építkezés is zajlik, így bizonyos osztályokat átmenetileg házon belül kell áthelyezni.  

Cserhátitól nemrég az is kiderült, hogy az egész tervezett átalakítás nagyjából 600 milliárd forintos nagyságrendűnek várható 2025-ig. Ez költségvetési forrásból menne szinte teljesen, mivel uniós pénzt kitartóan nem kap Budapest ilyesmire. 

600 milliárd sok vagy kevés?

Ehhez képest volt egyrészt megdöbbentő, hogy a jövő évi költségvetésben csak 30 milliárd jut az egészre. Ez a teljes összeg 5 százaléka jövő év végéig, ami szinte nevetséges nagyságrend. Ez alapján még az alapvető közbeszerzéseket se fogják kiírni jövőre, csak tatarozgat majd az állam egyes intézményekben a választások előtt, esetleg még megveszik a haveri telkeket a Dobogón. 

De még durvább, hogy amikor nincs pénz a legfontosabb nagy kórház–átalakításainkra, közben a kormány kegyéből váratlan húzásokkal kapnak komoly fejlesztési pénzeket mások: 10 milliárdot az Irgalmasrend 4 kórháza, és 8 milliárdot a Bethesda, ami cserébe nem vállal abortuszt és nem fogad el hálapénzt. Az ezekről szóló kormányhatározatokba külön viccként még bele is írták, hogy mindezt majd a "budapesti kórházfejlesztés előkészítésével összhangban" csinálják, amit ugye pont a kormány vonakodik elfogadni, nem is terveznek rá pénzt, és egyáltalán nem is magától értetődő, hogy egy racionális tervben különösebb szükség lenne majd ezekre a kis egyházi kórházakra. Az ilyen osztogatások azt jelzik, hogy szó sincs tényleges koncepcióról. Az elmúlt évtizedek káros gyakorlatához hasonlóan csak egyéni lobbisták akasztanak le nagy pénzeket, amíg a fontos projekteket inkább hagyják állni. 

Érdemes még itt a végén feltenni azt a kérdést, hogy sok-e vagy kevés ez a 600 milliárd forint 24 budapesti kórházra. Ahhoz képest, hogy a Magyarország szinte felét ellátó intézmények többsége hosszú évek óta alig jutott forráshoz, ez az összeg nem tűnik soknak. Ahhoz képest sem tűnik soknak, hogy stadionok és sportkomplexumok fejlesztésére bőven 300 milliárd fölötti összeget költünk el, amiből csak a Puskás Ferenc stadionra 190 milliárd megy el. Bécsben 2019-ben akarják átadni az új, északi szuperkórházat. Ennek az egyetlen intézménynek a fejlesztése 1,1 milliárd euróba (mai áron 340 milliárd forintba) kerül.

Az azonban aggasztó, hogy mint láttuk, nálunk kevesebből is meg lehetett volna oldani az új budai centrum kialakítását, de ezt kormányzati és egyéb érdekek láthatóan felülírták. Talán nem véletlen a nagy titkolózás a budapesti egészségügyről, mert könnyen elképzelhető, hogy igazából a jövő év végéig tényleg hagyná a kormány érdemben tovább rohadni az egész rendszert, bejelentések és tervek ide vagy oda.

Arra viszont érdemes lesz figyelni, hogy a választásokig kikkel kötik meg a fontos szerződéseket az elkövetkező évekre. És még valami: ha lesz is ebből az egészből valami, marad-e elég jó orvos és ápoló 2020-25-re Magyarországon ahhoz, hogy a vadonatúj kórházi épületekben gyógyítsanak.