Timót, Xénia
-6 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Alkohol tüzelte a monorierdei rodeó rémét

2017.05.23. 13:56

Nem alkoholista, de amikor iszik, vállalhatatlanul viselkedik, ráadásul kifejezetten sértődékeny típus - ez a nem túl szerencsés kombináció vezetett oda, hogy kedden a Budapest Környéki Törvényszéken kezdődött az ötven éves, román állampolgárságú magyar, D. Zoltán napja. Kihajtott inggallér a pulóvernyaka felett, sovány bokáján elektronikus nyomkövető. Az igazságszolgáltatás szokatlanul gyors volt, ítélethirdetésre jött, pedig még messze nincs egy éve az a tavaly július végi nap, amikor neki köszönhetően tényleg elszabadult a pokol a monorierdei „Hell on Hooves” lovastanyán.

Az ügy nem túl bonyolult, nincsenek nagy viták, se csavarok, se nyitott kérdések, a per végére bebizonyosodott, hogy minden tényleg úgy történt, ahogy az a vádiratban szerepel. Így: 

  • 2016. július 30-án rodeót rendeztek a lovastanyán, sok nézőt és fellépőt vártak.
  • D. , aki állatgondozóként dolgozott a tanyán 2016 júniusa óta, munka közben "nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztott".
  • Előbb barátkozva, aztán már "udvariatlanul" zaklatta a lovasbemutatóra készülő, indián ruhába öltözött nőket.
  • Amikor a lovasok egymást akarták fényképezni, beugrott közéjük a képbe.
  • A szintén a tanyán dolgozó V. Béla rászólt, hogy  "viselkedjen, különben szól a főnöknek".
  • D., akinek pszichológusszakértői papírja van kifejezetten sértődékeny természetéről, nem vette jó néven a rendreutasítást, és a teraszon egy konyhakéssel V. Béla felé vágott. A karját karcolta csak meg, V. cserébe nyakon vágta.
  • D..-t beküldték a szobájába, hogy szépen aludja ki magát.
  • Ő továbbra is elégtételt akart venni, így hát a fanyelű, 8,5 centis pengéjű bicskájával az ablakán lévő szúnyoghálót kivágva újra a teraszon termett, és rátámadt V. Bélára.
  • Kisebb hajsza következett, D. összesen háromszor szúrta meg V.-t, aki az életét annak köszönheti, hogy egy állatorvosnak volt lélekjelenléte elszorítani a vérző visszeret.

Megverték, kirúgták

D. is beismerte, amit tett. Csak kezdetben, még a nyomozási szakban próbálkozott azzal, hogy önvédelemre hivatkozzon, de mire a bíróságra ért, letett erről. Bizonyára belátta, hogy - ahogy az ügyész a vádbeszédben rámutatott -

jogos védelmi helyzetben hátba szúrni senkit nem lehet.

V. három helyen, a bal könyökénél, a hátán és a combjánál-lágyékánál sérült meg, az utolsó sebből lehetett volna nagy baj, mert itt egy visszeret sikerült megvágni. A tárgyaláson meghallgatott igazságügyi orvosszakértő szerint közvetlen életveszélyről volt szó, V. meghalhatott volna, ha nem kap idejében segítséget. A sérülés azóta meggyógyult, a szakértő azt mondta: legfeljebb pszichés reakcióról lehet szó, egyébként nem hozható vele összefüggésbe a lábfájás, amiről a még mindig fizikai munkát végző V. korábban így panaszkodott: "már nem vagyok az, aki voltam".

D. bűnhődése rögtön a szurkálás után elkezdődött, először megverték még ott a tanyán, aztán kirúgták az állásából. A verésnek egyébként következménye nem lett, a bíróság ezzel nem foglalkozott. Mivel D. nem élt magánindítvánnyal, eljárás sem indult.

Még puszit is kapott

Túlságosan szigorúnak még az ügyész sem akart lenni D.-vel. Szerinte is egyértelmű, hogy nem akarta megölni V. Bélát. A vádbeszédben az ügyész egyenesen azt javasolta, hogy az elszenvedett verést és a kirúgást számítsák be az enyhítő körülmények közé. Ezt azért a bíróság nem állapította meg, mint ahogy azt sem, amit a védő próbált behozni, miszerint az inzultált indiánruhás nők nem szorultak segítségre, és V. "szükségtelen" közbeavatkozásával maga is hozzájárult a konfliktushoz. De ezek nélkül is volt enyhítő körülmény bőven:

  • a büntetlen előélet, főleg így, hogy egy ötven éves vádlott már elég hosszú időt tudhat maga mögött,
  • kiskorú gyerek után fizet tartásdíjat,
  • beismerés (még ha csak részbeni is, mert elhallgatott ezt-azt, hogy jobb színben tűnjön fel),
  • megbánás,
  • megbocsátás.

A megbocsátás folyamatát konkrétan végignézhette a törvényszék. A múltkori tárgyalásra V. Béla még sértetten érkezett, és megenyhülten távozott, olyannyira, hogy végül még puszit is adtak egymásnak a vádlottal, idézte fel Szegedi Gyöngyvér, a bíró.

Nem ebben kellett volna kitartónak lenni

Összejött viszont annyi súlyosító körülmény is, hogy végül együtt lényegében kioltsák az enyhítőket. Ilyen volt

  • az önhibából eredő ittasság,
  • a "kitartó elkövetés",
  • a garázda jelleg (a dolog nyilvános helyen történt, kívülállókban is megbotránkozást kelthetett),
  • a bicska különös veszélyessége,
  • hogy a támadás orvul, a háttérből váratlanul előreszaladva történt.

D.-t életveszélyt okozó testi sértésben találták bűnösnek, amiért 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés járhat. A bíróságnak az úgynevezett középmértékből kellett kiindulnia, ami ebben az esetben 5 év lett volna. Az enyhítő és a súlyosító körülmények nagyjából kiegyensúlyozták egymást, de az ítélet - a bíró szavai szerint a vádlott "személyiségére, életvezetésére tekintettel" - mégis kíméletesebb lett: 3 év börtön, 3 év közügyektől eltiltás, plusz a 288 276 forintos bűnügyi költség kifizetése. A bicskáját elkobozták.

A részegség nem mentség

Ha D. jól viseli magát odabent, a büntetése kétharmadának letöltése után feltételesen szabadulhat. Az eset utáni első két hónapot előzetes letartóztatásban töltötte, a többit azóta házi őrizetben, a nagynénje lakásában. Ez is beleszámít a büntetésbe, az előzetes egy az egyben, a házi őrizetes napokból 4 ér 1 börtönbelit. Így, ha nem lesz gond vele a börtönben, D.-nek ténylegesen 20 hónapot kell majd letöltenie. "Ennél többet nem tehet a bíróság" - mondta a bíró, elmagyarázva, hogy a védelem által kért felfüggesztett nem jöhetett szóba. "Én úgy gondolom, hogy az ítélet rendkívül méltányos" - jegyezte meg, és el is magyarázta a vádlottnak:

tiszta fejjel soha nem vetemedett volna ilyen magatartásra, de ha az ember alkoholt fogyaszt, akkor is felelnie kell a cselekményeiért.

Pásztornak állhat

Az ítélet még nem jogerős, mert az ügyész ugyan tudomásul vette, de a védelem enyhítésért fellebbezett. Ez D. szempontjából azt jelenti, hogy a 3 évnél súlyosabb büntetést már biztos nem kap, de még van esélye arra, hogy másodfokon olcsóbban megússza.

D. korábban, házi őrizetesként szerette volna átkérni magát Budapestről egy Nógrád megyei tanyára, hogy dolgozhasson juhászként, de a rendőrség úgy ítélte meg, hogy ott nem lehetne rendesen őrizni. A törvényszék most - a házi őrizetet lakhelyelhagyási tilalomra változtatva - megoldotta, hogy a másodfokot mégis így, állatokat legeltetve várhassa ki.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport