Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Most Orbán a népszerűbb, vagy Botka?

D  US20170130031
2017.06.07. 14:12

Két, egymásnak első ránézésre ellentmondó felmérés jelent meg: a Publicus szerint Botka László népszerűbb, mint Orbán Viktor, Vona Gábor közelít hozzá, Gyurcsány Ferenc alulról nézi őket. A Századvég szerint viszont  kétszer annyian szeretnék kormányfőnek Orbánt, mint Botkát.

„Persze, a kormánynak kedves cég még jó, hogy Orbánt hozza ki, a másik meg nyilván nem” – legyintenek talán sokan a két, múlt heti felmérés eredménye láttán.

Ez már banán és maracuja

Pedig akár mindkettő igaz is lehet, egyszerűen csak nagyon másról szól a két felmérés. „Ez már nem is alma és körte, sokkal inkább banán és maracuja” – adott gyümölcskertészeti támpontot Pulai András a két vizsgálat összevetésének lehetetlenségére.

A Publicus vezetője szerint alapvetőek a különbségek. Az ő felmérésükben

  • mind a négy politikust értékelni kellett 1-től 4 pontig (azután ezt egy százas skálára vetítették rá 0, 33, 66, illetve 100 pontnak megfeleltetve a válaszokat), a másikban választani kell egyet;
  • a Publicus kérdése úgy szól, „mennyire látná szívesen fontos politikai szerepben” az adott politikust, a Századvég konkrétan a miniszterelnöki pozícióra kérdezett rá.

Ez a két szempont már önmagában elég ahhoz, hogy más eredmény jöjjön ki, és ehhez nem kell hasraütésszerűen felfirkálni az eredményeket a megrendelő vágyai szerint.

„A Századvég tényleg nagy adatbázissal dolgozik, havonta kétszer mérnek” – ismerte el a kormányhoz közel állónak mondott Századvégről a Publicus vezetője. Szerinte

a Századvég felmérései szakmailag rendben vannak,

legfeljebb a publikálásnál merülhet fel, hogy a kormány politikai narratíváját erősítik, a többi adattal meg dolgoznak a háttérben.

Messze még a választás

A két felmérés arra világít rá, hogy Botka növekvő ismertségének jelenlegi szakaszában kevésbé megosztó személyiség, mint Orbán, ez számára előnyt jelent egy olyan felmérésen, ahol mindenkit értékelniük kell a válaszadóknak, mert még azoktól is kaphat elfogadható számokat, akik Orbánt teszik az első helyre – ez megmagyarázza, miért indult meg Botkával szemben nagy lendülettel a negatív kampány: ugyanolyan megosztóvá kell tenni, mint amilyen Orbán,

a minimálisra csökkenteni Botka elfogadottságát a Fidesz táborán belül.

Ezt támasztják alá a Publicus felmérései: a legjobb osztályzatból ugyan Orbán kapta a legtöbbet a megkérdezettek reprezentatív, 1007 fős csoportjából – 24 százalék szemben Botka 21 százalékával –, de a legrosszabból is a kormányfő vitte el a legtöbbet: 46 százalékot, míg Botka 40-et.

Ez az előny azonban eltűnik, ha csak egy politikust lehet kiválasztani a listán: akkor csupán a már idézett 24-21-es eredmény számítana, tehát ezekből az adatokból is lehetne azt kiolvasni, hogy Orbán nyert.

Pulai szerint azonban 10 hónappal a választás előtt felesleges kizárásos kérdéssel felmérést végezni, ez 7-8 hónap múlva lehet aktuális, most beszédesebb a szélesebb képet adó vizsgálat, még akkor is, ha a válaszadóra van bízva, hogy mit ért fontos politikai tisztségnek. Mivel 90 százalékos ismertség feletti miniszterelnök-jelöltről van szó, az elemző szerint kézenfekvő, hogy a válaszadók a kormányfői pozícióval összefüggésben értékelték a négy politikust.

A legismertebb politikusok klubjába Botka alig négy hónap alatt ért el: Szeged polgármesterét januárban 70 ismerte. „Innen nehéz feljebb jutni, mivel ahhoz már olyanokat is el kell érni, akik csak a politikai hírek alkalmi fogyasztói” – mondta Pulai.

Orbán csökkenhet a Fidesz meg nem?

A Publicus január óta folytatott felmérése szerint Orbán pontszáma folyamatosan és látványosan csökken, miközben Botkáé, és Vonáé is nő – Gyurcsány alacsony bázisról enyhén esett.

„Orbán eddig úgy jelent meg, mint Kádár János, akinek senki sem kérdőjelezheti meg vezető szerepét, most viszont felfigyeltek az emberek arra, aki kihívószerepben jelent meg” – mondta Pulai. Orbán „mindenhatóságába vetett hit szép lassan elpárolog, ez különösen látványos volt januártól márciusig”, de azóta is tart.

Három dolog ingatta meg Orbán népszerűségét: a brüsszelezés, a sorosozás és a lex CEU.

A három témában a kormány messze nem éri el a választók többségének támogatását. Ez nem így volt a bevándorlás ügyében, amit viszont most nehezebb reflektorfényben tartani, mivel kevesebben jönnek. Ezt tálalhatja úgy a kormány, hogy épp a kerítésnek köszönhetően van így, ám migránscsapatok nélkül nehéz folyamatosan erről a sikerről beszélni. 

A másik három témában viszont még a Fideszen belül sincs markáns támogatás: a CEU beszántását 34 százalék támogatja, 35 százalék ellenzi – hivatkozott a Publicus felmérésére Pulai.

Ez konzervatív értelmiségi körökben éppúgy kiverte a biztosítékot, mint a balliberálisok körében. Ha az elvileg Fideszhez közeli véleményvezérek mondják, hogy a kormány túlzásba vitte a konfrontációt, az kihat a választókra is, márpedig ez a megítélés elsősorban Orbánon és nem a párton csattan.

Ezzel szemben ott áll Botka populistának minősített, de népszerű „fizessenek a gazdagok” programja – nem véletlen, hogy a kormány Botkának nem erre a kijelentésére, hanem a kerítés mielőbbi lebontására vonatkozó ígéretére koncentrál.

A pártstruktúra Orbánnak kedvez

Mindez azonban továbbra sem képeződik le a pártválasztást firtató felmérések eredményeiben. A kormánypárttal szemben az ellenzék többszörösen fragmentált. Ott van a Jobbik és a többiek törésvonal, a baloldali versengés az MSZP és a DK között, erre rakódik rá az LMP és a Momentum mindenkit elutasító hozzáállása, így a választóknak nehéz eligazodniuk, Botka pedig nehezebben tudja az MSZP felé terelni a szavazókat még a nem fideszes szavazók között is – miközben a Jobbik szavazóinak 30-40 százaléka nem utasítja el magát Botkát, legalábbis addig, amíg el nem hiszik, hogy legyőzheti Orbánt – hívta fel a figyelmet Pulai, megjegyezve, hogy a lakosság kétharmada kormányváltást akarna, de a jelenlegi helyzetben Orbánnak elég a mögötte álló relatív többségre támaszkodnia.

A két felméréssel kapcsolatban a Századvég közölte: saját kutatása, mint minden felmrése „a szakmai módszertani szabályoknak megfelelően történt, eredményeit sosem kérdőjelezte meg sem a közvélemény, sem a szakma, ahogyan a Tárki, a Szonda-Ipsos vagy a Medián eredményeit sem”, a módszertani szabályokat az eredményekhez csatolt sajtóanyagok is mindig tartalmazzák. A Magyarországon egyik legrégebben működő think tank, amely több mint húsz éve végez felméréseket, más közvélemény-kutató eredményeit nem kívánta kommentálni.