Csilla, Noémi
11 °C
28 °C

Fontos döntés született a Kiss László-ügyben

HUS 940
2017.06.12. 14:07 Módosítva: 2017-06-12 15:26:46

Fontos ítélet született a múlt héten a Kiss László-üggyel kapcsolatban, ami jelentősen túlmutat az úszóedző körül kialakult botrányon. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság június 8-án jogerős ítéletben mondta ki, hogy Budapest Főváros Levéltára (BFL) nem sértett törvényt, amikor anonimizált módon kiadta Kiss büntetőügyének iratait egy újságírónak.

A levéltárból Menyhért Mészáros László, az ügyet később megszellőztető Privátkopó újságírója kérte ki azt a bírósági ítéletet, amelyet 55 évvel ezelőtt Kiss László és társai ellen hoztak csoportos nemi erőszak miatt. A levéltár a hatályos jogszabályok szerint a nevek és más személyes adatok kitakarásával, anonimizálva kiadta az iratokat. Miután az újságírónak más információi is voltak az ügy szereplőiről, az anonimizálás ellenére tudta használni az anyagot. 

A Kiss László-ügy

Privátkopó.hu 2016. április 5-én hozta nyilvánosságra, hogy Kiss László úszókapitányt 1962. február 17-én a bíróság öt év szabadságvesztésre ítélte, miután két társával együtt csoportosan elkövetett nemi erőszak bűntettében találták bűnösnek. Kiss László akkor azt mondta: koholt vádak alapján ítélték el, büntetését letöltötte, és azóta mindent elkövetett, hogy a társadalom hasznos tagja legyen. A botrányt azonban nem lehetett feltartóztatni. Kiss László lemondott szövetségi kapitányi tisztségéről, százhalombattai alpolgármesterségéről, megfosztották díszpolgári címétől, sőt a város leverette a nevét a róla elnevezett uszodáról. Kiss később szemtől szemben találkozott az egykori sértettel és bocsánatot kért. Az annak idején nemi erőszak áldozatául esett nő azt mondta: soha nem tudta lezárni ezt az ügyet magában, ezért volt fontos Kiss 55 évvel későbbi bocsánatkérése.   

A Kiss László-ügy kirobbanása után Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azzal érvelt: a levéltár hiába anonimizálta az ítéletet, az úszóedző személye egyértelműen azonosítható volt, hiszen az újságíró eleve a Kiss Lászlóra vonatkozó iratot kérte ki. Péterfalvi azt is kimondta, hogy a teljes ítélet bűnügyi személyes adat, amelyet még anonimizálva sem szabad kiadnia a levéltárnak. 

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ezért a vizsgálat idejére zároltatta a személyes adatokat is tartalmazó bírósági iratokat, 2016 júniusában pedig 3 millió forint adatvédelmi bírságot szabott ki a Fővárosi Levéltárra. Arra is kötelezték az intézményt, hogy dolgozza ki a bírósági iratok kutatását korlátozó eljárásrendet. 

Budapest Főváros Levéltára közigazgatási bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett a NAIH határozata ellen. A BFL jogi álláspontjának kidolgozását Jóri András volt adatvédelmi biztos és Soós Andrea ügyvéd segítette. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság idén június 8-án közigazgatási ügyekben ritka ítéletet hozott: nem kötelezte új eljárásra a NAIH-ot, nem hagyta helyben a határozatot, hanem jogerősen hatályon kívül helyezte az adatvédelmi hatóság határozatát a Levéltár ellen, mondta az Indexnek Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója. 

Ez a döntés kimondja, hogy a Levéltár körültekintően, a hatályos levéltári és adatvédelmi jogszabályok figyelembe vételével végezte munkáját, ahogy eddig mindig és ahogy ezt a jövőben is tenni kívánja. Az újságíró viszont az iratok tartalmát jogellenesen továbbította harmadik személynek, amellyel törvénysértést követett el, és megsértette a Levéltár Kutatási Szabályzatát is, állapította meg a bíróság.

Kenyeres István bejelentette: a mai nappal feloldja azt a NAIH által megkövetelt szabályozást is, amely lényegében csak engedéllyel rendelkező tudományos kutatóknak engedte meg a bírósági iratok megismerését és másolását.

Ha a bíróság helyt ad a NAIH határozatának, az veszélyes precedenst teremtett volna a megismerés és a kutatás szabadságára, szélesebb értelemben pedig a demokratikus állam működésére, mondta Kenyeres István. A levéltári törvényt ugyanis 1995-ben abban a szellemben alkották meg, hogy az állampolgárok a lehető legszabadabb módon férhessenek hozzá a múlt irataihoz - természetesen az adatvédelmi szabályok betartása mellett. A törvény ennek megfelelően nagyon kis mozgásteret ad arra, hogy egy irat megismerhetősége a levéltár kénye-kedvétől függjön, mondta Kenyeres István. Korábbi cikkünkben mi is részletesen foglalkoztunk azzal, milyen közérdek fűződik a politikusok és más közszereplők múltjának megismeréséhez.

"A levéltár nem rendőrség. Nem az a feladata, hogy ellenőrizze, ki és miért akar megismerni egy iratot. A mi feladatunk az iratok őrzése és a kutatás biztosítása" - mondta Kenyeres István. A jövőben tehát ezután is hozzáférhetnek állampolgárok a múlt megismeréséhez szükséges iratokhoz. A levéltár ezeket a jogszabályok betartásával ki fogja adni neki.

(Borítókép: Kiss László Fotó. Huszti István/Index)