Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Fontos döntés született a Kiss László-ügyben

HUS 940
2017.06.12. 14:07 Módosítva: 2017-06-12 15:26:46

Fontos ítélet született a múlt héten a Kiss László-üggyel kapcsolatban, ami jelentősen túlmutat az úszóedző körül kialakult botrányon. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság június 8-án jogerős ítéletben mondta ki, hogy Budapest Főváros Levéltára (BFL) nem sértett törvényt, amikor anonimizált módon kiadta Kiss büntetőügyének iratait egy újságírónak.

A levéltárból Menyhért Mészáros László, az ügyet később megszellőztető Privátkopó újságírója kérte ki azt a bírósági ítéletet, amelyet 55 évvel ezelőtt Kiss László és társai ellen hoztak csoportos nemi erőszak miatt. A levéltár a hatályos jogszabályok szerint a nevek és más személyes adatok kitakarásával, anonimizálva kiadta az iratokat. Miután az újságírónak más információi is voltak az ügy szereplőiről, az anonimizálás ellenére tudta használni az anyagot. 

A Kiss László-ügy

Privátkopó.hu 2016. április 5-én hozta nyilvánosságra, hogy Kiss László úszókapitányt 1962. február 17-én a bíróság öt év szabadságvesztésre ítélte, miután két társával együtt csoportosan elkövetett nemi erőszak bűntettében találták bűnösnek. Kiss László akkor azt mondta: koholt vádak alapján ítélték el, büntetését letöltötte, és azóta mindent elkövetett, hogy a társadalom hasznos tagja legyen. A botrányt azonban nem lehetett feltartóztatni. Kiss László lemondott szövetségi kapitányi tisztségéről, százhalombattai alpolgármesterségéről, megfosztották díszpolgári címétől, sőt a város leverette a nevét a róla elnevezett uszodáról. Kiss később szemtől szemben találkozott az egykori sértettel és bocsánatot kért. Az annak idején nemi erőszak áldozatául esett nő azt mondta: soha nem tudta lezárni ezt az ügyet magában, ezért volt fontos Kiss 55 évvel későbbi bocsánatkérése.   

A Kiss László-ügy kirobbanása után Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azzal érvelt: a levéltár hiába anonimizálta az ítéletet, az úszóedző személye egyértelműen azonosítható volt, hiszen az újságíró eleve a Kiss Lászlóra vonatkozó iratot kérte ki. Péterfalvi azt is kimondta, hogy a teljes ítélet bűnügyi személyes adat, amelyet még anonimizálva sem szabad kiadnia a levéltárnak. 

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ezért a vizsgálat idejére zároltatta a személyes adatokat is tartalmazó bírósági iratokat, 2016 júniusában pedig 3 millió forint adatvédelmi bírságot szabott ki a Fővárosi Levéltárra. Arra is kötelezték az intézményt, hogy dolgozza ki a bírósági iratok kutatását korlátozó eljárásrendet. 

Budapest Főváros Levéltára közigazgatási bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett a NAIH határozata ellen. A BFL jogi álláspontjának kidolgozását Jóri András volt adatvédelmi biztos és Soós Andrea ügyvéd segítette. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság idén június 8-án közigazgatási ügyekben ritka ítéletet hozott: nem kötelezte új eljárásra a NAIH-ot, nem hagyta helyben a határozatot, hanem jogerősen hatályon kívül helyezte az adatvédelmi hatóság határozatát a Levéltár ellen, mondta az Indexnek Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója. 

Ez a döntés kimondja, hogy a Levéltár körültekintően, a hatályos levéltári és adatvédelmi jogszabályok figyelembe vételével végezte munkáját, ahogy eddig mindig és ahogy ezt a jövőben is tenni kívánja. Az újságíró viszont az iratok tartalmát jogellenesen továbbította harmadik személynek, amellyel törvénysértést követett el, és megsértette a Levéltár Kutatási Szabályzatát is, állapította meg a bíróság.

Kenyeres István bejelentette: a mai nappal feloldja azt a NAIH által megkövetelt szabályozást is, amely lényegében csak engedéllyel rendelkező tudományos kutatóknak engedte meg a bírósági iratok megismerését és másolását.

Ha a bíróság helyt ad a NAIH határozatának, az veszélyes precedenst teremtett volna a megismerés és a kutatás szabadságára, szélesebb értelemben pedig a demokratikus állam működésére, mondta Kenyeres István. A levéltári törvényt ugyanis 1995-ben abban a szellemben alkották meg, hogy az állampolgárok a lehető legszabadabb módon férhessenek hozzá a múlt irataihoz - természetesen az adatvédelmi szabályok betartása mellett. A törvény ennek megfelelően nagyon kis mozgásteret ad arra, hogy egy irat megismerhetősége a levéltár kénye-kedvétől függjön, mondta Kenyeres István. Korábbi cikkünkben mi is részletesen foglalkoztunk azzal, milyen közérdek fűződik a politikusok és más közszereplők múltjának megismeréséhez.

"A levéltár nem rendőrség. Nem az a feladata, hogy ellenőrizze, ki és miért akar megismerni egy iratot. A mi feladatunk az iratok őrzése és a kutatás biztosítása" - mondta Kenyeres István. A jövőben tehát ezután is hozzáférhetnek állampolgárok a múlt megismeréséhez szükséges iratokhoz. A levéltár ezeket a jogszabályok betartásával ki fogja adni neki.

(Borítókép: Kiss László Fotó. Huszti István/Index)