Miniszter a civileknek: Számomra nem ismeretes a polgári engedetlenség

Az alkotmány biztosítja azokat a jogi eszközöket, amelyekkel egy polgár vagy szervezet kifejezheti elégedetlenségét egy jogszabállyal szemben, de a polgári engedetlenséget a jog nem ismeri - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az M1-nek szerdán.

A politikus arra reagált, hogy miután a parlament kedden elfogadta a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság bejelentette, nem tesznek eleget a jogszabály előírásainak és nem regisztrálnak.

Trócsányi László azt mondta: természetesen mindenkinek jogában áll véleményt mondani és elégedetlenségét jogszerűen kifejezésre juttatni, továbbá lehet alkotmányjogi panasszal élni, és vannak egyéb fórumok, amelyekhez fordulni lehet. Véleménye szerint azonban alapvető elvárás, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania. 

Számomra nem ismeretes a polgári engedetlenség, azt a jog sem ismeri.

Közben a civiltörvényt külföldről is bírálták, kemény hangú közleményt adott ki például az Egyesült Államok nagykövetsége. A miniszter ezt az interjú időpontjában még vagy nem ismerte, vagy nem kérdezték róla.

Kérdezték viszont arról, hogy az Európai Parlament (EP) május 17-ei határozatában kitért a tavaly novemberben, a Szegedi Törvényszéken terrorcselekmény és határzár tiltott átlépésének bűntette miatt tíz év fegyházra ítélt Ahmed H. szír állampolgár esetére. 

Trócsányi László a csütörtökön másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán folytatódó üggyel kapcsolatos EP-állásfoglalásról azt mondta: "megdöbbenéssel tapasztalta", mert folyamatban lévő ügyben megengedhetetlen a nyomásgyakorlás. Ilyen esetben ugyanis olyan nyomás alá kerülhet a bíró, amely befolyásolja őt ítélete meghozatalában - mondta, majd hozzátette: igazságügy-miniszterként "sosem vette a bátorságot" arra, hogy véleményt mondjon egy nem jogerős ítéletről.