Nem a rendőrség fogja kirendeli a védőt a gyanúsítotthoz

A civileket megbélyegző törvény után közvetlenül az Országgyűlés elfogadta az új büntetőeljárási törvényt (Be.) is, amelynek megalkotásába a civilellenes törvénnyel ellentétben bevonták a nyilvánosságot, írja blogján a Magyar Helsinki Bizottság. A munkaanyagokat és a tervezetet a civil szervezet is véleményezte, több olyan fontos változás várható a jövőre hatályba lépő törvénytől, amelyért évek óta dolgoztak.

A jövő évtől fontos változások lesznek. Ezek egy része pozitív,  a szervezet szerint azonban több ponton megmaradtak a hiányosságok :

• A védőválasztás kirendelés esetén főszabály szerint nem a rendőrség, hanem az ügyvédi kamarák hatásköre lesz.
• A gyanúsítottak sokszor azért maradtak védők nélkül, mert nem meggfelően értesítették őket.  Az új szabály szerint a gyanúsított kihallgatását csak két órával az ügyvéd értesítése után lehet megkezdeni.
• Pozitív irányban változnak az ügy anyagaihoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok is.
• Egyes bűncselekmények esetében továbbra is megmarad az ún. „korlátlan” előzetes letartóztatás lehetősége, amely a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet mellett az alapvető jogok biztosa szerint is alapjogsértő. Ezekben az esetekben a törvény nem szab határt annak, hogy az érintetteket bírósági ítélet nélkül meddig tartják fogva.
• Az új törvény a pozitív nemzetközi tapasztalatok ellenére sem teszi kötelezővé a gyanúsítotti és a tanúkihallgatások rögzítését videón. Pedig ezzel könnyebben lehetne bizonyítani vagy cáfolni, hogy történt-e bántalmazás a kihallgatás alatt.
• Bonyolult ügyek esetén a törvény által a vádemelés előtt az iratok megismerésére garantált 30 napos határidő meglehetősen rövid, amely megnehezítheti a védelem felkészülését.

A Helsinki Bizottság abban bízik, hogy az új törvény később megjelenő végrehajtási szabályai erősíteni fogják a törvény pozitívumait.