Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Némasági fogadalom 70 millió forintért

2017.06.27. 09:25

Összesen 19 országgyűlési képviselőnek nem volt mondanivalója 2017-ben, ők egyetlen alkalommal sem szólaltak fel a parlament tavaszi ülésszakán, írja a Magyar Nemzet. Köztük van a fideszes Bíró Márk is, aki már hetedik éve nem beszél az Országgyűlésben, mindezt havi 747 ezer forintért, így hallgatása óta már 70 millió forintot keresett képviselőként, írja a Blikk.

Bíró Márk listán került be a parlamentbe, tehát nincsenek választókerületi teendői, amivel esetleg még indokolni is lehetne a némaságát. Tagja ugyan a honvédelmi bizottságnak, de a jegyzőkönyvek szerint egy szót sem szólt, a kilenc ülésből pedig csak hármon vett részt a Blikk szerint. A parlamentben pedig nemcsak hogy a vitákhoz nem szól hozzá, de még önálló beadványai sincsenek.

A kitartó passzivitást viszont megfizetik: parlamenti képviselőként 70 millió forintot keresett eddig, ezenkívül a parlament állja a 180 ezer forintos belvárosi albérletét és a benzinpénzét. Mentségére legyen mondva, hogy a szavazásokon azért részt vesz, bár ezt muszáj megtennie, mert különben az igazolatlan hiányzásokkal arányosan csökkentenék a fizetését.

Bíró teljesítménye azonban még mindig elmarad a Fradi-vezér Kubatov Gáborétól, aki több mint tíz éve nem szólalt fel a parlamentben.

A fideszesek csak a függetleneknél aktívabbak

Mivel a Fidesz a legnagyobb párt, így nem meglepő, hogy ők adják a legtöbb néma képviselőt. Kubatov és Bíró mellett nem szólalt fel Zombor Gábor volt egészségügyi államtitkár és Kövér László sem, valamint az utóbbi időben inkább a botrányaikkal és kudarcaikkal kitűnő képviselők – Mengyi Roland, Simonka György, Farkas Flórián – is hallgattak. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjeként csak kétszer kért szót hárompercnyi beszédért, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig mindössze egyszer szólalt fel.

A Fidesz legaktívabb képviselője Lázár János volt, bár ő legalább második lett a sorban a 84 felszólalásával és több mint négy órányi beszédével. Rajta kívül viszont elég passzív volt a párt, Orbán Viktor kormányfő is csak valamivel több mint két órát beszélt a parlamentben tavasszal (18. legaktívabb képviselő).

Így, bár a január 1. és június 15. közötti időszakban 1194 felszólalással a Fidesz vezet, ha ezt lebontjuk képviselőnkénti átlagra, akkor mindössze a függetleneket előzik meg. E tekintetben az LMP-s politikusok voltak a legaktívabbak, a Jobbik és az MSZP képviselői pedig fej fej mellett állnak.

A DK tüntet, Vona Gábor nincs a top 50-ben

A legaktívabb képviselő  Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára volt, aki 159 alkalommal szólalt fel, összesen pedig csaknem kilenc órát beszélt, míg a legtermékenyebb ellenzéki politikus az MSZP-s Mesterházy Attila volt (4,5 órás beszédidő, 185 önálló indítványt, 82 felszólalás). 

Mesterházyval szöges ellentétben volt a teljes Demokratikus Koalíció, ami a Népszabadság bezárása óta – a kétharmados törvények kivételével – bojkottálja a parlamenti üléseket és szavazásokat. Ennek megfelelően nem szólalt fel a tavaszi ülésszakban Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, valamint Vadai Ágnes, Oláh Lajos és Varju László képviselők sem. 

A frakcióvezetők közül Szél Bernadett (59 felszólalás) beszélt a leggyakrabban, őt követi a fideszes Kósa Lajos (19 felszólalás), a jobbikos Volner János (19 felszólalás) és a szocialista Tóth Bertalan (14 felszólalás). Ami pedig Vona Gábort, a Jobbik pártelnökét illeti, a top 50-be sem fért be, ugyanis csak csak húsz alkalommal kért szót. 

A felszólalások megoszlása egyébként nagyon egyenlőtlen, az ötven legaktívabb képviselőhöz tartozik ugyanis a beszédek több mint kétharmada.