Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Ha végig kordon lesz, elképzelhető, hogy lefújják a Pride-ot

MG 6822
2017.07.05. 09:42
A július 8-i Budapest Pride szervezői határozottak abban, hogy nem vonulnak kordonokkal hermetikusan lezárt területen. Azt mondják, az elmúlt években a felvonulás résztvevői ellen nem történt jelentős atrocitás, így nem tartják indokoltnak a ketrecet. Habár a rendőrség szorosan együttműködik a Pride szervezőivel, egyelőre nem mondták meg nekik, szükség van-e a teljes lezárásra. Így csak szombaton derül majd ki, hogy tíz év kihagyás után idén először a sokezres tömeg vonulhat-e szabadon, kordonok nélkül a Pride-on.

„Évek óta kérjük a rendőrséget, hogy ne zárják le hermetikusan a menet teljes útvonalát.

Az biztos, hogy ebben az évben nem vonulunk indokolatlanul és aránytalanul teljesen lezárt területen

 – mondta határozottan az Indexnek Karlik Cintia, a Budapest Pride szóvivője. – Természetesen azokon a területeken, ahol a rendőrségnek tudomása van arról, hogy ellentüntetőkre lehet számítani, ott indokolt lehet a kordon, de a menet teljes hosszában véleményünk szerint semmiképp nincs szükség rá.”

A buzizók miatt szükséges?

1997 óta tartják a meleg büszkeség napján a felvonulást, amihez évről évre egyre többen csatlakoznak, tavaly a szervezők szerint már húszezren voltak. 2007-ben volt az első komoly atrocitás: a körülbelül kétezres tömeget százfős ellentüntetői csapat brutálisan támadta meg, tojásokkal, homokkal megtöltött zacskókkal, vizes palackokkal dobálták a felvonulókat, füstbombát hajítottak a menetbe, sörösüvegekkel bántalmazták a résztvevőket, véresen fekvő vonulókról jelentek meg fotók az Indexen.

Sérült német turista a 2007-es Budapest Pride-on
Sérült német turista a 2007-es Budapest Pride-on
Fotó: Huszti István / Index

A következő években már csak kordonok között lehetett vonulni, 2008 óta úgy néz ki a Pride, hogy a Hősök terénél lévő gyülekező pontnál a résztvevők bemennek egy karámba, ahonnan csak a menet végén tudnak kijönni. A vonulás során se ki, se be.

A rendőrség 2011-ben és 2012-ben is próbálta betiltatni a Meleg Büszkeség Menetét. 2012 áprilisában többek között arra hivatkozva tiltották meg a felvonulást, hogy a rendezvény miatt a közlekedést más útvonalon nem lehet biztosítani. A Pride-ot végül mindkét évben meg lehetett tartani, mert a bíróság mindkétszer hatályon kívül helyezte a rendőrség tiltó határozatait, sőt, két évvel később a Fővárosi Törvényszék kimondta: a melegekkel szembeni diszkrimináció volt a a rendőrség részéről, hogy be akarták tiltani a Budapest Pride menetét.

Vonulni tehát minden évben lehetett, de maradt a kordon, amik mögött jó pár évig nagy csapatokban buziztak, köpködtek és dobáltak az ellentüntetők. Aztán 2013-ban fordulat következett be, 2007 után először volt kifejezetten békés a felvonulás. Talán azért is, mert míg a korábbi években a Jobbik kifejezetten felszólította híveit a rendbontásra, akkor közleményükben azt írták: a „buzifelvonulásra” semmilyen megmozdulást nem terveznek, aki közülük mégis ezt teszi, az ne használja a párt jelképeit.

Azért továbbra sem volt példa nélküli az erőszak, ugyanis habár a rendőrségi biztosítás a rendezvény idején gyakorlatilag lehetetlenné tett mindenféle atrocitást, a hazafelé tartó felvonulókat többször is megverték. 2013-ban, a békés Pride idején is megtörtént, hogy három fiatalt egy kb. harmincfős társaság ütött és rugdosott meg a Szent István körúton.

A Pride szervezői határozottak abban, hogy idén ne legyen hermetikus zárás, Karlik Cintia azt mondja, sehol máshol nincs ilyen Európában, hogy végig kordonok között vonulnak a Meleg Büszkeség Menetén. Belgrádban és Kijevben ugyan volt idén és tavaly is komoly készültség volt, az ukrán fővárosban ezer résztvevőt ötezer rendőr védett, gyakorlatilag saját testükkel összekapaszkodva. De Karlik szerint ott kordon egyáltalán nem volt. 

A szóvivő azt mondja, a hermetikus lezárás sérti a Pride-on résztvevők gyülekezési jogát, mivel a menethez nem lehet bármikor csatlakozni, a menetet nem lehet bármikor elhagyni, de például a városi közlekedésre is a szükségesnél nagyobb terhet ró. Ha nem lenne végig kordon, Karlik szerint sokkal kevesebb forgalmi zárásra lenne szükség. 

Egy általunk megkérdezett, szabadságjogokkal foglalkozó jogász szerint amennyiben a menet megvalósul – márpedig az 1997 óta mindig így volt –, akkor a gyülekezési jog nem sérül. Azonban a többségi társadalomtól totálisan elzárt vonulók – a szervezők, de például az alapjogi ombudsman álláspontja szerint is – nem tudják szabadon kinyilvánítani a véleményüket. 2009-ben az alapjogi biztos ezt írta a gyülekezési jogokat vizsgáló jelentésében, amiben kitért a Pride-ra is: „A hermetikus, nagy területet érintő zárás esetén könnyen az a helyzet állhat elő, hogy bár sikerül a demonstráción részt vevők alapjoggyakorlását hézagmentesen megvédeni, azonban a gyülekezési jog szubjektív oldala csorbát szenvedne. A demonstráció kiürített, nézők elől hermetikusan elzárt területen történő megtartása alkalmas lehet arra, hogy a megalapozott véleménynyilvánításhoz elengedhetetlen kommunikációs folyamatot hátrányosan befolyásolja (esetleg korlátozza)."

A jogi álláspontok mellett a résztvevők véleménye is különbözik: a Pride és a kordon kapcsolatával foglalkozó, például a 24.hu vonatkozó cikke alatt a Facebookon olvashatóak egyetértő és kifejezetten ellenző kommentek is. Például: „Nem korai a kordon. Békésen fogunk vonulni, de nem hátrálunk meg. Lehetőleg sokan vegyétek az egészet fel kamerával, egymást »fedezve«. Ha valaki megpróbál valami erőszakos lépést, utána könnyen felismerhető lesz, és ő húzza a rövidebbet" – írja egy nő, amire azonnal érkezik a válasz egy másiktól: „Persze, csak ha arcon dobnak egy borosüveggel – mert a kordon másik oldalán beszámíthatatlan mentális állapotban lévő emberek hőbörögnek –, akkor az túlmutat a filozófiákon, nem?”

Na de akkor mi lesz szombaton?

A BRFK nem válaszolt arra a hétfői kérdésünkre, hogy milyen módszerekkel biztosítják majd a menetet, de korábban egy szűkszavú közleményben azt írták, hogy a rendőrség a rendezvény biztosítását „a feladatellátáshoz szükséges erőkkel és az azt biztosító eszközökkel hajtja végre”. És ez nem különösebben meglepő, ahogy az alapvető jogok biztosa a Pride-ra vonatkozó 2012-es állásfoglalásában is írja, „a tömegkezelés alapvetően rendőrszakmai kérdés”. Tehát a rendőrség gyakorlatilag úgy dönt, ahogy akar. 

A rendőrségnek ugyanis lehetnek a birtokában szakszolgálatoktól olyan információk, amik az esemény tömeges megzavarását sejtetik, és ami indokolhatja a hermetikus zárást a résztvevők biztonsága érdekében. Azért kommunikálnak rendkívül homályosan a szombati biztosításról, mert előfordulhat, hogy csak az utolsó pillanatban értesülnek valamilyen körülményről, ami indokolja a legszigorúbb biztosítást. 

Az ombudsman az előbb is említett állásfoglalásában azt mondja, hogy „önmagában az a tény, hogy a rendőrségnek a hatályos jogszabályok alapján valamilyen intézkedés megtételére jogi lehetősége (általános felhatalmazása) van, semmi esetre sem jelenti azt, hogy a megfelelő rendelkezés alapján elrendelt intézkedés alkotmányosságát (arányosságát), az alapjogok érvényesülése szempontjából ne lehetne és kellene megvizsgálni”. És Karlik Cintia azt mondja, az egyeztetések során rendkívül együttműködő volt a szervezőkkel a BRFK, és a jegyzőkönyvekbe be is került, hogy a rendőrség vizsgálja a biztosítás egyéb (nem hermetikusan zárt) lehetőségeit. Mert vannak egyéb lehetőségek, például az élő erős biztosítás, tehát a nagy létszámú rendőri jelenlét, amit például kombinálnak a kritikus részeken szakaszos lezárásokkal – például a szűk Oktogonnál, ahonnan könnyebben támadható a vonuló tömeg.

Mindezek ellenére simán előfordulhat, hogy a Pride szervezőinek kifejezett kérése ellenére is felállítja a kordonokat a rendőrség, még úgy is, hogy például a Magyar Nemzetnek adott válaszukból kiderült, hogy addig (tehát egy héttel ezelőttig) „egyéb demonstrációt a Budapesti Rendőr-főkapitányság felé válaszunkig nem jelentettek be”, tehát ellentüntetést sem, ami megzavarhatná a felvonulást. A tüntetéseket egyébként 72 órával az esemény előttig még be lehet jelenteni.

Lesz kordonbontás?

Az is fontos kérdés, hogy ha a rendőrség mégis kordont állít, akkor a Pride szervezői miként döntenek. Ezt egyelőre nem lehet tudni, csak annyit, hogy teljes lezárás esetén nem vonulnak. Kivéve, ha megtudják, hogy a rendőrség olyan információk birtokába jutott, hogy egy nagyobb csoport akarja megzavarni a felvonulást – ez esetben indokoltnak tartják a ketrecet. Erről a Pride szervezőit is értesíteniük kell időben.

Amennyiben viszont nem fenyegeti nagyobb tömeg a rendezvényt, és a hatóság – a szervezők szerint indokolatlanul – mégis hermetikusan lezárja az egész menetet, akkor logikusan végiggondolva a lehetőségeket, előfordulhat

  • kordonbontás, ami ugyan szabálysértés, ám az érdekesség a jogszabályok alapján az, hogy a rendőrségnek akkor is kötelessége biztosítani a rendezvényt, ha a szervezők esetleg szabálysértést követnek el;
  • alternatív útvonal használata vagy
  • az esemény lemondása is.

Nem árulták el az Indexnek, hogy ezek közül melyiket tervezik. „Több forgatókönyvünk is van erre az eshetőségre, ezekről egyelőre nem szeretnék részleteket mondani, de fontosnak tartom kifejezni, hogy békések és erőszakmentesek leszünk, és erre szólítjuk fel az összes résztvevőt. 250 menetkísérő igyekszik majd észlelni az esetleges rendbontókat, távol tartani őket a résztvevőktől és értesíteni a rendőrséget” – fogalmazott Karlik Cintia.

Kérdésünkre, hogy az is az opciók között szerepel-e, hogy esetleg lefújják a rendezvényt, azt válaszolta, hogy igen, elképzelhető, de kicsi rá az esély. Ebben az utóbbi esetben időben értesíteni fogják a résztvevőket.

(Borítókép: Gréger Szabolcs/Index)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!