Arnold, Levente
17 °C
27 °C

Nagyon egymásra talált Orbán és Netanjahu

DSC 3987
2017.07.19. 23:30

Azt megtapasztalhatták a budapestiek, hogy Benjamin Netanjahu a világ egyik legjobban őrzött politikusa. Látogatásának harmadik napján a Dohány utcai zsinagógát kereste fel, amelynek környékét már bő két órával az érkezése előtt lezárták. Az újságíróknak is másfél órával a rendezvény kezdete előtt már kordonon belül kellett lennie.

Ehhez képest meglepő, hogy a lezárt Wesselényi úton a zsinagógához érkező konvojt a környező házak néhol nyitott ablakkal fogadták, és az olykor meglibbenő függönyök sem okoztak riadót, miközben Benjamin Netanjahu Orbán Viktorral az Emanuel Emlékfát nézte meg a zsinagóga udvarán. Állítólag a nyugalmat megalapozta, hogy a térre rálátó házakat már napokkal korábban ellenőrzésnek vetették alá.

Maga a rendezvény már a zsinagóga mögött, a Goldmark teremben zajlott, az egyetlen helyen, ahol a Horthy-korszak zsidótörvényei értelmében zsidó színészek felléphettek – derült ki Heisler András köszöntőjéből. Egyedül ő, a Mazsihisz vezetője tett említést Horthyról, és ő volt az egyetlen, aki kifogásokat is megfogalmazott az estén, Netanjahu és Orbán felé is.

Ehhez az alapot a plakátkampány adta. Bár, Heisler nem ejtette ki Soros György nevét, elég világos volt, kire gondolt, amikor azt mondta:

Olyan országban szeretnénk büszke magyar zsidókként élni, ahol senki arcmásán nem éktelenkedhet az a felirat, hogy büdös zsidó.

Mindegy, antiszemita volt-e a kampány vagy sem, a magyarországi zsidók elkezdtek félni - mondta Heisler, aki egyrészt hálás volt azért, hogy a kormányfő korábban kijelentette, megvédi minden állampolgárát, másrészt megjegyezte, hogy ennek legjobb eszköze a gyűlöletmentes Magyarország lenne.

Itt kijutott Netanjahunak is, amikor Heisler megjegyezte,hogy az izraeli nagykövet plakátkampánnyal kapcsolatos tiltakozó állásfoglalása után hidegzuhanyként érte a magyar zsidók közösségét, ahogyan nyilatkozott az izraeli külügyminisztérium - amelyet kormányfőként Netanjahu vezet.

A holokauszttúlélőket is maga között tudó közönségnek - itt volt Heisler Auschwitzot megjárt 92 éves édesanyja is - a Mazsihisz vezetője azt is elismerte, hogy Orbán fontos dolgokat mondott ki még kedden, amivel előre vitte Magyarország holokauszttal való felemás szembenézését.

Aztán némiképp Netanjahuhoz fordulva segítségért burkoltan utalt a magyarországi zsidóságot képviselő szervezetek között erősödő harcra is, amikor az izraeli kormányfőtől a magyarországi diaszpóra megerősítését kérte, miután a jelek szerint a közösségen belüli többséget jelentő neológ zsidóság egyre nagyobb küzdelmet kénytelen folytatni érdekérvényesítéséért a nyomuló Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) szemben.

A magát látványosan vallásosabb alapokon állónak mutató szervezetet név szerint nem említette, de megjegyezte hogy a legnagyobb küzdelem azért folyik, hogy a zsidó közösséget ne osszák meg. Netanjahu felé is kritika volt, amikor Heisler azt kérdezte: "Mi ne volnánk igazi zsidók? Akik Izraellel álmodunk?" És akik mindig megadták a segtséget a magyar kormánynak, ha a Mazsihisz szerint igaztalan támadás érte.

A legfontosabb kérést azonban Heisler a végére tartogatta:

Magyarország ismerje el Izrael fővárosának Jeruzsálemet.

Orbán erre a kérésre nem meglepő módon nem reagált, beszéde döntően Izrael és Magyarország erősítendő kapcsolatáról szólt, amelynek alapot ad,hogy Magyarországon él, a magyar nemzet részeként, "Európa második legnagyobb zsidó közössége."

A két országot „összeköti a külső fenyegetéssel szembeni önvédelem, hazánk szeretete...Tudjuk kik vagyunk és büszkék vagyunk arra. Összeköt egymás kölcsönös tisztelete. Megállítjuk az európai antiszemitizmus erősödését, az intolerancia tömeges Európába szállítását” - mondta, ráfordulva a migráció kérdésére. Közös érdek az is, hogy ne szélsőséges militánsok szerezzék meg a Közel-Keleten a hatalmat, mert akkor Európának újabb és újabb invázióval kell számolnia - mondta végül Orbán.

Netanjahu, miután név szerint köszöntötte az Orbán házaspárt - az országos főrabbit, és a főpolgármestert már csak funkció szerint -, ismét Herzl Tivadarral kezdte beszédét, ahogyan tette keddi, Orbánnal közös sajtótájékoztatóján is. Ha nem lett volna a cionizmus eszméjének budapesti születésű, zseniális magyar atyja, "akkor most nem állnék itt az egyetlen, létező zsidó állam miniszterelnökeként".

Újra elmondta, hogy az Izrael-ellenesség nem más, mint bújtatott zsidóellenesség. "Semmi bajom az amerikaiakkal, csak azt akarom, hogy ne létezzen az Egyesült Államok" - tette egy példával világosabbá, mit is jelent az Izraellel szembeni fellépés, amelyben ráadásul a baloldali anarchisták egy platformon állnak a szélsőséges iszlamistákkal, ami Netanjahu szerint egyszerűen hihetetlen.

Külön megköszönte, hogy a V4-ek kormányfőivel is találkozhatott Budapesten ismét megígérve, hogy legközelebb Izraelben találkozhatnak ugyanígy. A 29 év után az elsőként Magyarországra látogató izraeli kormányfő - aki már összességében a leghosszabb ideje áll Izrael kormánya élén az ország hét évtizedes történelme során - arról is biztosította Orbánt, hogy ez nem az utolsó budapesti útja volt. "Lesz második és harmadik, és még sok-sok" - közölte.

A találkozón -a három napos látogatás többi nyilvános részéhez hasonlóan - nem kaptak lehetőséget az újságírók, hogy kérdéseket tegyenek fel, így nem volt mód arra, hogy megtudjuk, mit gondol Netanjahu a Magyarország és Irán között áprilisban kötött nukleáris megállapodásról, amelynek részben ismert tartalma szerint az Izrael megsemmisítését fő célkitűzéseként megfogalmazó Iránnal Magyarország közösen építene kis teljesítményű atomerőműveket.

Kérdés (lett volna) az is, hogyan értékeli, hogy Orbán - aki ugyan Heisler András által is elismerten komoly lépést tett azzal, hogy egyértelműen elismerte a magyar állam felelősségét a második világháborúban megsemmisített magyar zsidók halálában -, egyúttal kivételes államférfinak nevezte a közelmúltban Horthy Miklóst, akinek vezetése alatt Magyarország eljutott oda, hogy végül szervezetten működjön közre a magyar zsidók deportálásában és így halálában.