Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

A kockázat és a tiltakozás se számított

2017.07.24. 07:29

Egyébként is unortodox személyi döntés volt 2015-ben Oszama Naffát Magyarország nagykövetének kiküldeni az Egyesült Arab Emirátusokba, az azonban még inkább az volt, hogy a keresztény, jordániai palesztin származású férfi állítólag úgy kapta meg a kinevezést, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés során volt arra utaló jel, hogy Oszama Naffa kinevezésében nemzetbiztonsági kockázat lehet.

A kockázat sem akadály

A nemzetbiztonsági ellenőrzés a kinevezés előfeltétele, de eredményétől függetlenül dönthet úgy az adott személy ügyében illetékes miniszter, hogy kitart jelöltje mellett.

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló, 1995. évi CXXV. törvény meghatározza, hogy kik lehetnek ellenőrzés alá vont személyek. A hosszú listán szerepelnek a nagykövetek és az önálló képviseletet irányító főkonzulok is a miniszterek, államtitkárok, miniszteri biztosok mellett.

„A nemzetbiztonsági ellenőrzés célja, annak vizsgálata, hogy a fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek megfelelnek-e az állami élet és nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges, valamint a nemzetközi kötelezettség vállalásból fakadó (pl.: NATO) biztonsági feltételeknek. A biztonsági feltételek vizsgálata azt jelenti, hogy az ellenőrzés alá vont személlyel kapcsolatban felvetődnek-e olyan kockázati tényezők, körülmények, információk, amelyek miatt tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ez által a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő” – írta honlapján az Információs Hivatal.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés tehát kockázatvizsgálat, nem annak bizonyítására vagy kizárására irányul, hogy az ellenőrzöttet jogellenesen befolyásolták, és ezáltal a nemzetbiztonság veszélyeztetett, hanem hogy a feltárt tények, körülmények, információk alapján okkal feltételezhető-e, hogy ilyen helyzet kialakulhat. A nemzetbiztonsági ellenőrzés az érintett tudtával történik.”

A nagyköveti kinevezést megelőző nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményéről érdeklődött Pintér Sándornál Demeter Márta is. Az MSZP után függetlenné vált parlamenti képviselő kapott ugyan választ a belügyminisztertől, de attól nem lett tisztább a kép. Eszerint „2015 tavaszán”, a törvényi előírásoknak megfelelően az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) elvégezte Oszama Naffa nemzetbiztonsági ellenőrzését a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium kezdeményezésére, majd a kezdeményező félnek elküldte az ellenőrzés eredményéről szóló tájékoztatást.

Az nem derült ki Pintér leveléből, hogy találtak-e nemzetbiztonsági kockázatot Naffa körül. Ha igen, úgy a miniszternek ennek ismeretében is joga van úgy dönteni, hogy megbízza a kiszemelt személyt. A vizsgálat pontos tartalmáról az AH az illetékes minisztert értesíti, rajta keresztül a közigazgatási államtitkár szerezhet tudomást a vizsgálatról.

Oszama Naffa (b)
Oszama Naffa (b)
Fotó: mofa.gov.ae

Információink szerint

Oszama Naffa a magyar állampolgárságát is politikai hátszéllel szerezte meg. 

Naffa itt, Naffa ott

A nyolcvanas évek eleje óta Magyarországon élő Naffa család – három fivér és egy nővér – egyébként is jól feküdt az Orbán-kormánynál: Oszama fivére, Zaid Naffa Jordánia tiszteletbeli konzuljaként működik Magyarországon. Közel került a kormányfőhöz, noha zűrös ügyei, egy aranycsempészési történet miatt korábban az is felmerült, hogy kiutasítják az országból. A kilencvenes években a Jordan Tours utazási iroda volt érdekeltségében – egy időben tulajdonosa volt Zaid mellett Oszama is –, később az Aqaba Tourst hozták létre, amely ma már szintén nem létezik, ahogyan például autókereskedéssel foglalkozó vállalkozásuk sem.

Oszama eközben a keleti nyitás zászlóshajójának tekintett Kereskedőház Zrt. arab országokért felelős kereskedelmi igazgatói posztját töltötte be 2013-től 2015-ig. Bár a kereskedőházak mérhető sikert nem hoztak, sőt, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium inkább panaszkodott a párhuzamos, egyeztetések nélküli működésre, a Naffa család iránti bizalom töretlen maradt – ez nem változott, bár a Pharaon-ügy kirobbanása okozhatott némi zavart.

A kormányt ugyanis kellemetlen helyzetbe hozta, hogy Naffáék által Orbán közelébe segítettek egy olyan szaúdi férfit, akit a CIA húsz éve körözött, terrorizmus finanszírozásával vádolták, miközben Magyarország vízumot adott neki, hogy a kormányfővel találkozhasson. Az Interpol körözési listáján lévő Ghaid Pharaon olyannyira találkozott Orbánnal – írta a Heti Válasz –, hogy egy cégen keresztül Orbán vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető céggel üzletelt, értékes ingatlanokat szerzett meg, majd Orbán budai otthonának szomszédságában vett telket – írta meg akkor a Magyar Narancs. 

Zaid Naffa szoros kapcsolatban állhatott az idén januárban Libanonban elhunyt, korábban magyar állampolgárságért is folyamodó 76 éves Pharaonnal – a szaúdi férfihoz kötődő több vállalkozás is Zaid Naffa saját ingatlanára, a jordániai tiszteletbeli konzulátusként is működő Béla király út 2 B/C alá volt bejelentve –, de a Pharaon-ügy óta Zaid inkább a háttérbe húzódott, állítólag el is utazott Magyarországról. Oszama Naffa viszont azóta is háborítatlanul tölti be nagyköveti tisztségét Abu-Dzabiban, fivére Tárik pedig továbbra is Magyarország tiszteletbeli konzulja Jordániában – a Vörös-tenger partján lévő Akabában –, és ő a Kereskedőház ammani kirendeltségének vezetője is.

Magyarország megtűrt nagykövete

Oszama Naffa kinevezéséről a külügyminiszter döntött, ha volt benne nemzetbiztonsági kockázat, ha nem. A kockázat megléte nem kizáró ok. Az LMP-től Szél Bernadett ugyan kezdeményezte, hogy a kormánynak ne legyen ilyen kiskapuja, ám továbbra is lehetőség van arra, hogy erős kormányzati szándék esetén egy kockázattal terhelt személy mégis megkapja kinevezését. 

Egyes információk szerint Naffánál találtak is ilyen kockázatot, mások szerint az első vizsgálatot szokatlan módon egy második is követte, amely már nem talált nemzetbiztonsági kockázatot az üzletember kinevezésében. (Pintér a levelében nem ír dátumot az ellenőrzésre vonatkozóan, ami alapján nem zárható ki, hogy formálisan valóban két vizsgálat volt, vagy az, hogy szokatlanul elhúzódott a vizsgálat.)

Az átvilágítástól függetlenül azonban tudható volt, hogy Naffa kinevezése nehézségekbe ütközik. Az arab országok Magyarországra akkreditált nagykövetei szokatlan egységben léptek fel, azt kérve a kormánytól, fontolja meg Naffa nagyköveti kinevezését. Ez nemcsak a diplomáciai nyelvben, de a hétköznapokban is elég egyértelmű elutasítást jelent.

Jelezték, hogy a palesztin származású jordániai Naffát nem látnák szívesen, nehézségei lesznek a kapcsolattartással, így nehezebb lesz érdemi munkát végeznie.

Ennek ellenére Szijjártó ragaszkodott Naffához. A protokoll szerint ezután a fogadó ország vagy – ha több helyre akkreditálják – országok elküldik a fogadókészségüket jelző agrément-t, miután átnézik a nagyköveti poszt várományosának szakmai, magánéleti múltját. A gyakorlat szerint egy hónapon belül küldik az agrément-t, ez Oszama esetében háromszor hosszabb ideig tartott, ami megint csak világos jelzés arra, hogy igazából nem látják szívesen a fogadó országban. Közben is jöttek jelzések arab részről, hogy jobb lenne, ha a minisztérium újragondolná a kinevezést.

„Rohangált be a minisztériumba heteken át, hogy mi lesz” – mesélte egy forrásunk, megjegyezve, hogy Oszamát Orbánék már Martonyi János minisztersége idején ki akarták nevezni, de akkor még volt ellenállás a minisztériumban, és a tárca vezetését rövid időre átvevő Navracsics Tibor alatt sem sikerült keresztülvinni.

Tolmácsot kérek

Szijjártó alatt felgyorsultak az események, bár a Fideszben is volt ellenállás, a kormánypárti többségű külügyi bizottság sem sietett napirendre tűzni a meghallgatását, amíg nem kaptak határozott ukázt legfelülről. Egy fideszes tag állítólag titkon meg is kérte Mesterházy Attilát, tegyen fel keresztkérdéseket a meghallgatáson. A kérés tényét a szocialista politikus nem kommentálta, de a Fideszen belüli Naffával kapcsolatos ellenérzések lehetőségét ő sem zárta ki.

Mesterházy emlékei szerint Naffa meghallgatása tragikomikus volt, az elvileg magyarul mások szerint elfogadható szinten beszélő jordániai férfit alig lehetett érteni. Meg is említettük, hogy esetleg szükség lenne tolmácsra, mire Naffa védelmében a jelen lévő államtitkár azt mondta, a jelölt ennél jobban tud magyarul, csak most nagyon izgul” – mondta Mesterházy, aki Naffa üzlet kapcsolataira kérdezett rá, de Naffa tagadta, hogy bármilyen érdekeltsége volna, ami akadálya lehetne kinevezésének. Mesterházy végül Naffa ellen szavazott, kifogást emelve azért is, mert kettős állampolgárról van szó, ami szerinte eleve nem szerencsés. Elmondása szerint szóban őt a fideszesek arról tájékoztatták, hogy a nemzetbiztonsági átvilágítás nem mutatott ki kockázati tényezőt Naffát illetően. Mesterházy szerint a Naffa család központi figurája semmiképp sem Oszama, sokkal inkább Zaid, akinek informális befolyásáról olyan sok hír kering diplomáciai körökben – alappal vagy a nélkül –, hogy állítólag a Magyarországra akkreditált nagykövetek is fontosnak tartják, hogy kapcsolatba lépjenek a vele.

A külügyi bizottság jóváhagyása egyébként formálisan nem kell a kinevezéshez, és a kormánytöbbség miatt az eredmény is garantált.

Naffa így 2016-ban kiutazhatott állomáshelyére, de nagyjából az történt, amit sejteni lehetett. Nem nagyon állnak vele szóba az Öböl menti országok politikusai, és a diplomácia sem a szakterülete. A minisztériumban azt beszélik, Szijjártó nagyon neheztelt az emirátusokban tett látogatásán Naffára, a rossz szervezés miatt, még ha természetesen külügyminiszteri szinten fogadták is őt az arab országban.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?