Irén, Írisz
6 °C
15 °C

A fizetős orvosin magasabb a pontszám, mint az állami képzésen

MZS 3129-01
2017.07.26. 20:01 Módosítva: 2017.07.27. 06:59

Fontosabb részletek

  • Este 8 órakor megjelentek a felvételi ponthatárok a Felvi.hu oldalon.
  • Tavalyhoz képest valamivel alacsonyabbak az idei ponthatárok az orvosi karokon. A Semmelweis Egyetem fizetős orvosi képzésén magasabb a ponthatár mint az államin. 
  • A Corvinus Egyetemen 470 pontot meghaladó extra átlagpontszámokkal lehetett bejutni több szakra.  
  • Az ELTE és a Pázmány jogi karára is 460 ponttal lehetett bejutni nem tandíjas helyre, Szegedre ehhez 467 pont, Pécsen 465 kellett.
  • A Műegyetem mechatronikai mérnöki szakára 454 ponttal lehet bekerülni.
  • Az ELTE-n a legmagasabb pontszám a matematika-latintanár szakon volt: 480.
  • Idén 105 ezren felvételiztek

Este nyolc órakor kihirdették a felvételi ponthatárokat. Folyamatosan frissülő cikkünkben táblázatban láthatja, hány ponttal lehetett bejutni idén néhány népszerűbb szakra. Az elérhető maximális pontszám a felvételin 500 pont. Minden esetben az állami (nem fizetős) alapképzések vagy osztatlan képzések pontszámait látja.   

A népszerű szakok ponthatárai 2017-ben

           
Intézmény Szak Ponthatár 2016 Ponthatár 2017
Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás 460   461
Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment 448   447
Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) 460   460
Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok 465   465
Budapesti Corvinus Egyetem kommunikáció és médiatudomány 455   455
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronikai mérnöki 458   454
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökinformatikus 370   375
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki 380   370
Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás 428   420
Budapesti Gazdasági Egyetem nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) 464   464
Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok 466   468
Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológia 446   435
Eötvös Loránd Tudományegyetem programtervező informatikus 350   360
Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia/politikatudomány 396   400
Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikáció és médiatudomány 456   455
Eötvös Loránd Tudományegyetem jogász 460   460
Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász 460   460
Semmelweis Egyetem általános orvos 441   436
Debreceni Egyetem általános orvos 425   418
Pécsi Tudományegyetem általános orvos 420   416
Szegedi Tudományegyetem általános orvos 426   420
Eötvös Loránd Tudományegyetem óvodapedagógus 300   302

Az általános orvosi karok állam által fizetett képzésein tavalyhoz képest csökkent a bejutási határ. A Semmelweis Egyetem fizetős (önköltséges) általános orvosi képzésére most magasabb a ponthatár (448), mint az állami ösztöndíjas helyekre (436). Az egyetem orvosi képzésére összesen 100-380 fizetős és nem fizetős helyet hirdettek meg. Az önköltséges képzés díja 1,35 millió forint/félév. Ide tehát csak azt veszik fel, aki elér 448 pontot. (Tavaly azonos volt a kétféle finanszírozási forma ponthatára: 441) A ponthatár most azért lett ennyi a fizetős képzésen, mert ennyit ért el a legkisebb pontszámú felvett diák.  

A jogi karokra évek óta központi pontszámokat határoznak meg, elsősorban azért, hogy csak a legjobb eredményt elérők tanulhassanak állami támogatással, a többieknek fizetniük kell. Az ELTE-re és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára a nem fizetős képzésre 460 ponttal be lehetett jutni, S zegedre ehhez 467, Pécsre 465 pont kellett.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre 8776 hallgatót vesznek fel. Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt. Ezt annak kellett elérnie, aki matematika-latintanárnak kíván tanulni  (a magyarázatot lásd keretes írásunkban). Az átlagponthatár a Bárczi Gusztáv GyógypedagógiaiKaron (396), az ÁJK-n (382) és a Társadalomtudományi Karon (TáTK, 377) volt a legmagasabb. Miután a Savaria Egyetemi Központ (SEK) csatlakozott az ELTE-hez, idén már Szombathelyen is indulnak szakok, Nyíregyházán pedig gyógypedagógia alapképzési szak indult. Az ELTE-re felvettek harmada a pedagógusképzésben kezdi meg tanulmányait. 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idén is magas felvételi pontszámokat állapított meg. Összesen 5019 hallgatót vettek fel. Az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma meghaladja a 418 pontot, közölte az egyetem.

A Budapesti Corvinus Egyetem idén is több hallgatót tudott felvenni magyar és angol nyelvű képzéseire. A felvettek közül 2305-en állami ösztöndíjasként, 997-en pedig önköltséges hallgatóként kezdhetik meg tanulmányaikat ősszel. Hat képzésen az átlagpontszám a 470 pontot is meghaladja, míg további 15 szakon 450 pont feletti a bekerült hallgatók átlagpontszáma. Ezekre a képzésekre a sikerrel felvételizők közel 30 százalékát, 971 embert vettek fel. A 470 pontot meghaladó extra átlagpontszámokkal az alkalmazott közgazdaságtan (angol és magyar nyelven), a nemzetközi gazdálkodás (angol és magyar nyelven) és a nemzetközi tanulmányok (angol és magyar nyelven) szakokra lehetett bejutni.

Minden évben szokás ilyenkor rekordokra vadászni. Idén például maximális 500 ponttal lehet bejutni a Kaposvári Egyetem pénzügy és számvitel szakára. A most következő keretes írásban elmagyarázzuk, mit jelent és mit nem jelent ez a látszólagos rekord. 

Mit nem mutat a ponthatár?

A magasabb vagy alacsonyabb ponthatár egy-egy szakon önmagában nem sokat jelent. Egy képzés ponthatárát a helyek száma mellett az befolyásolja, hogy hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek oda. Minél több magas pontszámú jelentkező írta be például a felvételi lapjára első helyen az adott szakot, annál magasabb lesz ott a ponthatár. Előfordulhat az is, hogy egy szakra csak kevés állami ösztöndíjas hallgatót lehet felvenni, ezért ott eleve magasan húzzák meg a ponthatárt. A nagyobb létszámú szakoknál ezért inkább a felvettek átlagpontszámát érdemes figyelni. A ponthatárt az is módosíthatja, ha nagyon kevesen jelentkeznek magas pontszámmal egy szakra.

Valószínűleg ez történhetett a Kaposvári Egyetem pénzügy és számvitel szakán is. Itt például 5-40 embert vesznek fel fizetős és nem fizetős konstrukcióban. A fizetős képzésre már a minimálisnál alig magasabb pontszámmal, 288-cal be lehet kerülni. Az 500-as ponthatár az állami ösztöndíjas képzésre valószínűleg azt jelenti, hogy erre egy ember jelentkezett, és neki maximális pontszáma volt.  

Hasonló oka lehet az ELTE idei rekordjának, a 480 pontos matematika-latintanár szakpárosításnak is. Ha jobban megnézzük, erre a képzésre összesen 1-3 embert vesznek fel. Valószínűleg ide is egyetlen ember jelentkezett. A ponthatár tehát a legkisebb pontszámú

felvett diák pontszáma. Hasonló okból extrém magas a ponthatár a Pécsi Tudományegyetem 
biológia-német tanári szakán (481 pont, 2-5 hely) vagy az angol-német tanári szakon (484 pont, 1-8 hely). 

A felvételin 200-200 pontot lehet elérni a középiskolai teljesítmény és a felvételi vizsgának megfelelő érettségi eredményeinek összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével. További 100 pluszpont szerezhető az emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, tanulmányi versenyen elért eredménnyel. A minimum ponthatár 280. Ennél kevesebb ponttal nem lehet bekerülni a felsőoktatásba.

A pontszámok először a Felvi.hu oldalon váltak elérhetővé. Idén 105 868-an jelentkeztgek valamelyik felsőoktatási intézménybe, 5 ezerrel kevesebben, mint tavaly. 

41 szakon idén is előre meghirdettek már egy minimális ponthatárt. Aki ezt nem éri el, bármilyen jó eredménye is van, csak fizetős képzésre kerülhet be. Az állam ezekkel a központi ponthatárokkal szabályozza azt, hogy egyes szakokon hány diák tanulmányait finanszírozza.

Ezen szakok között népszerű és ritka képzéseket is találni. Ahol a központi ponthatár alacsony, oda sok diák kerülhet be állami ösztöndíjasként. Ide tartoznak a kormány által nemzetgazdasági szempontból fontos képzések: az agrármérnöki szakra például már 300 ponttal felveszik az embert állami ösztöndíjasként. Ezek az előre meghatározott minimumpontszámok egyes esetekben az egyetemek befogadóképességétől függően lefelé és felfelé is módosulhatnak. Az általános orvosi képzésekre például előzetesen 380-as irányadó ponthatárt jelöltek meg. Mint láthattuk, végül mindegyik egyetemre csak bőven 400 pont fölött lehetett bekerülni. 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!