Natália
1 °C
7 °C

A kormány szerint az Európai Bíróság is a Soros-tervre csatlakozott fel

2017.07.26. 13:32 Módosítva: 2017-07-26 15:29:24
"Mintha a Soros-terv részeként felcsatlakozott volna az előtte felszólalókhoz" - Völner Pál sajtótájékoztatón értékelte az uniós bíróság főtanácsnokának javaslatát.

Ahogy azt írtuk, az Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka, Yves Bot azt javasolta szerdán a magyar és szlovák ügyet vizsgáló bíróknak, hogy utasítsák el Szlovákiának, Lengyelországnak és Magyarországnak a menedékkérőket érintő kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmus elleni kereseteit. „Ez a mechanizmus hatékonyan és arányosan hozzájárul ahhoz, hogy Görögország és Olaszország kezelhesse a 2015 ös migrációs válság következményeit” – írta rövid közleményben a Bíróság.

A luxemburgi testület közölte, hogy úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti. A három országnak egy hónapja van arra, hogy lépéseket tegyenek jogi kötelezettségeik teljesítése érdekében, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat, írja az MTI.

Úgyis mindjárt itt van szeptember 26-a

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára sajtótájékoztatót tartott a kvótaperben kiadott főtanácsnoki indítvány kapcsán. 

Völner elmondta,

sajnos a kormány legrosszabb várásait igazolta be a főtanácsnok által benyújtott indítvány, mintha a Soros-terv részeként felcsatlakozott volna az előtte felszólalókhoz, az Európai Bizottsághoz, Európai Tanácshoz.

Völner szerint ez egy egyértelműen politikai és nem jogi állásfoglalás volt, és a főtanácsnok ezzel akarja elfedni a jogi érveknek a hiányát. A kérdésre, hogy nem gondolja-e, hogy a bíróság döntése meg fog egyezni a főtanácsnok előterjesztésével, mivel a legtöbbször ez történik, Völner azt mondta, bíznak benne, hogy most nem fog ez történni, ahogy az utóbbi időben három esetben is volt példa arra, hogy a bíróság végül a főtanácsnok véleményével szemben hozott döntést.

Völner szerint a 100 oldalas indítványban nagyon sokszor fordul elő a szolidaritás és a rugalmasság, mint érv, és ez azt bizonyítja, hogy jogilag hiányos indítványról van szó. A sürgősség, mint érv pedig szintén nem elfogadható Völner szerint, mert az unió működéséról szóló szabályokban le van fektetve, hogy van sürgősségi eljárás, ahol meg lehet hallgatni a nemzeti parlamenteket.

A jogi álláspontunk változatlan, pozitívan várjuk az ítéletet

– mondta Völner, aki szerint most eldől, hogy az Unió a saját szabályait komolyan veszi-e, és betartja-e azokat. A szolidaritásról szóló VIII. cikkely valóban létezik, de ezt a dublini egyezmény önti jogi keretbe, az ezen való túlterjeszkedés nem a szolidaritásról szól, mondta a fideszes politikus.

A kérdésre, hogy Magyarország be fogja-e tartani a bíróság döntését, Völner azt mondta,

szeptember 26-a már mindjárt itt van, és mivel az érintett határozat időbeli hatálya 2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig tart, ezért 26-a után nem is lenne jogszerűtlen annak nem betartása, hiszen akkor már nem lesz hatályos.

Völner szerint látszik, hogy mivel 160 ezer menekültből 24 ezret fogadtak be az uniós országok, ezért mindenki azt várja, hogy jöjjön szeptember 26, hogy kipipálhassák: ez nem sikerült.

Fenyegetik hazánkat

Az államtitkár nyilatkozatához nagyon hasonló közleményt adott ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ

Felgyorsítják a Soros-terv végrehajtását

címmel.

Eszerint a főtanácsnok és a brüsszeli bizottság is újabb nyomást próbál gyakorolni azokra a tagállamokra, amelyek elutasítják a Soros-tervet és a migránsok betelepítését. A KTK szerint mindez azt jelzi, hogy felgyorsítják a Soros-terv végrehajtását. Szerintük a brüsszeli bizottság annak ellenére fenyegeti hazánkat, hogy még zajlik a kvótaper, mert ránk akarják erőltetni azt.

Az ügyben sajtótájékoztatót tart délután Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese is - meglepő lenne, ha nem hangzana el, hogy Brüsszel Soros tervét hajtja végre.

Mint ismert, az Európát 2015 nyarán sújtó migrációs válságra válaszul az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy határozatot, hogy a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget nyújtson Olaszországnak és Görögországnak. Ez a határozat előírja, hogy 120 000 embert, akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak, két év alatt helyezzenek át ebből a két országból az EU más tagállamaiba.

Szlovákia és Magyarország, amely Csehországhoz és Romániához hasonlóan a Tanácsban leszavazta ezt a határozatot, azt kérték, hogy a Bíróság semmisítse meg ezt a határozatot. Arra hivatkoztak, hogy a Tanács nem tartotta be az eljárásrendet, amikor megszavazták a műveletet, nem volt megfelelő jogalap rá, hogy elfogadják, és hogy 120 000 menedékkérő elosztása nem fogja megoldani a menekültválságot, ezért nincs is rá szükség.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?