Vince
3 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Kovács Zoltán önmagát másolva szerzett amerikai doktorit a CEU-n

2017.07.27. 13:35

Egymás után szerzett két történészdoktorit Kovács Zoltán kormányszóvivő a Debreceni Egyetemen és a CEU-n még a kétezres évek legelején. Az egyik magyar, a másik pedig amerikai papír. Ezt eddig is lehetett tudni, az önéletrajzában is szerepel, most viszont a Jobbik-közeli Alfahír hozzájutott mindkét disszertációhoz, és megállapította, hogy az amúgy a CEU-ellenes kormányharcba beleálló Kovács 

a mutatványt igazából egyetlen dolgozattal csinálta meg, amit mindkét helyre leadott.

A jobbikos lap azt írja, hogy a doktori témája a Habsburg Monarchiáról a 18. század közepén a brit közvéleményben kialakult politikai kép volt. A debreceni disszertáció címe és a CEU-s írás címe sorrendben a következők voltak:

  1. Anglo-Austrian diplomatic relations and the political image of the Habsburg Monarchy in mid-eighteenth-century England
  2. The political image of the Habsburg Monarchy in mid-eighteenth-century England.

Az Alfahír azt írja, hogy szinte ugyanaz a két szöveg, és bár a jogszabályok miatt nem közölhetnek konkrétumokat, annyit azért leírtak:

  • A debreceni 211, a CEU-s 204 oldalas.
  • Szó szerint megegyezik a tartalomjegyzékük.
  • A két disszertáció a különböző témákat is szinte pontosan ugyanolyan részletességgel tárgyalja, több fejezet teljesen egyforma terjedelmű, a legnagyobb különbség is 4-5 oldalas. 
  • A CEU-ra leadott értekezés összesen 575 lábjegyzetéből egyetlen kivételt leszámítva az összes levéltári forrás, és a szakirodalmi hivatkozások nagy része is megtalálható a fél évvel korábbi debreceni disszertációban.
  • Az illusztrációként betoldott korabeli angol karikatúrák is kivétel nélkül megegyeznek a két értekezésben. 
  • Előfordul, hogy a Debrecenben leadott értekezésben az „általában nem egyértelmű” kifejezés szerepel, míg a CEU-s disszertációban ugyanezen a helyen „általában kétértelmű”-t ír.

Vagyis – összegez a lap – a CEU-n benyújtott dokumentumban új kutatási eredmény nem szerepel.

De mire volt ez jó?

Például arra, hogy amerikai papírt kapott a jó egyetemnek számító CEU-n, ezek szerint különösebb megerőltetés nélkül (azért biztos az amerikai diploma, mert az intézmény doktori iskolája akkor még nem volt akkreditálva a magyar rendszerben). És valószínűleg közben ösztöndíjhoz is hozzájuthatott, amit elvileg a kutatásért kapott.

Kovács Zoltántól megkérdeztük, hogy etikusnak, a tudományos élet szabályaival összeférhetőnek tartja-e, ami történt, illetve a CEU tisztában volt-e azzal, hogy a disszertációt egy magyar egyetemre is benyújtotta. 

A kormányszóvivő erre azt írta: „Az Alfahír Hírportál mai hírében feltalálta a spanyolviaszt: a minden nyilvános szakmai életrajzomban megtalálható tényt, hogy az akkori eljárási és akadémiai szabályoknak megfelelően – ugyanabban a témában – doktori fokozatomat mind a CEU amerikai, mind pedig a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia magyar rendszerében megvédtem.

Mielőtt valaki szamárságokat ír és hülyét csinál magából, javaslom, hogy ismerkedjen meg a tényekkel.

Kovács egyébként korábban a 444 kérdésére azt állította: „nem emlékszik”, hogy a CEU-s amerikai vagy magyar papírt szerzett, úgyhogy egy újabb levélben megkérdeztük tőle, hogy ez hogyan lehetséges.

Megkérdeztük a CEU-t is, hogy volt-e tudomásuk minderről, illetve az egyetem és a tudományos élet szellemével összeegyeztethetőnek tartják-e azt, ami történt. Azt is megkérdeztük, hogy lehetett-e ez akkoriban szokványos jelenség, illetve mennyi ösztöndíj járt akkor a történészi PhD-kutatásokért. Amint válasz érkezik, közöljük.

CEU-s körökből úgy tudjuk egyébként, szokatlannak számít, hogy valaki ugyanabban a témában, ugyanazon a tudományterületen két PhD-fokozatot is szerezzen, és a szakdolgozatok között ekkora hasonlóság mutatkozzon. Egy komolyan vehető PhD-fokozat megszerzése körülbelül 5 éves befektetést igényel. Ha valaki duplázik, annak vagy a CEU nagyvonalú havi 1000-1500 eurós PhD-ösztöndíjának vonzereje, vagy a magasabb presztízsértékű amerikai papír az oka.

Frissítés: Átolvastuk a CEU most érvényes doktori szabályzatát, azzal teljesen ellentétes, amit Kovács csinált. A 7.1.b.4. pont szerint a disszertációval együtt le kell adni egy nyilatkozatot, ami szerint a disszertáció nem tartalmaz olyan anyagot, amit más intézményre is leadtak fokozatszerzéshez. Ez 2011-től érvényes.

Frissítés2: A CEU válasza szerint Kovács Zoltán CEU-s doktori diplomájának megszerzésekor

az amerikai akkreditációhoz akkor szükséges összes követelménynek megfelelt.

Doktori diplomáját a Comparative History of Central Eastern and South Eastern Europe (Közép-Kelet és Dél-Kelet Európa összehasonlító történeleme) programban szerezte meg. A CEU teljes ösztöndíjat biztosít a doktori képzéseiben résztvevő diákjai számára - Kovács Zoltán is ebben részesült, írta az intézmény.

A CEU válaszában az áll, hogy az egyetem a 2000-es évek közepéig azzal igyekezett hozzájárulni Magyarország és más közép-kelet európai országok egyetemi kapacitásának fejlesztéséhez, hogy lehetővé tette, hogy hallgatók az akkor a régióban induló új doktori programok mellett párhuzamosan a CEU doktori programjaira is beiratkozzanak, és őket ösztöndíjjal, témavezetési és kutatási tanácsadással támogatta. "Ennek fő feltétele az volt, hogy ezek a diákok teljes mértékben megfeleljenek mind a CEU, mind a másik egyetem által támasztott feltételeknek", írták.

"Amint a régió egyetemeinek doktori programjai megerősödtek, a CEU már szigorúan megkövetelte, hogy a doktori hallgatók egyszerre csak egy doktori programra iratkozzanak be", zárul az egyetem válasza.