Előd
6 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Még nem tártak Kovács Béla elé bizonyítékot arról, hogy kémkedett volna

2017.08.02. 06:17

Törvényi hiányosságot emleget Kovács Béla és védője: azt állítják, hogy a Jobbik EP-képviselője nem kémkedett, sőt, nem is kémkedhetett 2011-2013-ban az unió ellen, ugyanis a kémkedés az Európai Unió intézményei ellen elnevezésű tényállás csak 2014. január 1-jétől szerepel a büntető törvénykönyvben - írja a Magyar Idők. A lap ugyanakkor azt írja: nyomozó ügyészek még korántsem fejezték be a nyomozást, a védelem nem ismer minden bizonyítékot.

Mindez azért is érdekes, mert 2014 óta már köztudott a Kovács elleni kémvád, tehát ha addig nem gyűjtöttek elég bizonyítékot a hatóságok, akkor azóta erre már nemigen van lehetőségük. Arról nem is beszélve, hogy kémügyekben a szakszolgálatok alkalmasak az adatgyűjtésre, bizonyítékok szerzésére, az ügyészségnek ebben nincs rutinja - de még a rendőrségnek se nagyon, hiszen ez egy speciális bűnügy, ami speciális felderítést is igényel. Egyébként pedig nyílt eljárásban nem szokás kémeket leleplezni. 

Kovács védője mindenesetre a Magyar Időknek azt mondta: Kovács Béla nem kémkedett az Európai Unió ellen, hiszen EP-képviselői munkája során nem folytatott hírszerzői tevékenységet, amiért anyagi ellenszolgáltatást kapott volna külföldi országtól. Az ügyvéd szerint a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) eddig semmilyen, a kémkedést igazoló bizonyítékot nem mutatott be számukra, bár minősített iratokat, így lehallgatási jegyzőkönyveket is megismerhettek már.

Kovács Bélát a 2011-2013-ra vonatkozó időszakról kérdezték, ám szerintük ebben az időszakban a politikus akkor sem követhette volna el a terhére rótt bűncselekményt, ha valóban hírszerzői tevékenységet folytatott volna. A büntető törvénykönyvben ugyanis 2014. január 1-jétől szerepel a "kémkedés az Európai Unió intézményei ellen" elnevezésű tényállás, korábban csak a Magyarország ellen folytatott kémkedés szerepelt benne.

Szikinger István a megismert minősített iratok tartalmáról nem beszélhetett, ám annyit elmondott példaképp, hogy az egyik telefonlehallgatás irata Kovács Bélának egy külföldi diplomatával folytatott beszélgetését tartalmazza, ahol az időjárásnál komolyabb téma nem fordul elő. Az iratokból az is kiderül, hogy Kovácsot 2009-től tartották megfigyelés alatt, ám sem az Európai Unió elhárítása, sem az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) nem figyelmeztette, hogy kémgyanús egyénekkel találkozott volna vagy tartana kapcsolatot.

Kovács Béla az Európai Parlament brüsszeli épületében 2014 szeptemberében
Kovács Béla az Európai Parlament brüsszeli épületében 2014 szeptemberében
Fotó: Bődey János

A Jobbik EP-képviselője ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután Kovács Béla egy ma is aktív orosz titkosszolgálati emberrel, egykori KGB-ügynökkel kapcsolatos titkosszolgálati feldolgozás közben az AH látókörébe került. A polgári elhárítás feljelentésében leírta a nyomozó hatóságnak, hogy Kovács Béla konspiratív módon tart fenn kapcsolatot orosz diplomatákkal és havonta látogat Moszkvába. Az EP 2015 novemberében függesztette fel a Jobbik politikusának mentelmi jogát.

A KNYF folyamatban lévő nyomozással kapcsolatos védői álláspontokat nem kommentál. Annyit azonban a lap megtudott, hogy még közel sem tártak minden bizonyítékot Kovács Béla és védője elé, ez legkésőbb iratismertetéskor megtörténik majd.