Tekla
11 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

A Kúriához fordult a legfőbb ügyész Ahmed H. ügyében

2017.08.25. 10:49 Módosítva: 2017.08.25. 11:02
  • Jogorvoslat a törvényesség érdekében eszközével fordult a Kúriához a legfőbb ügyész Ahmed H. ügyében, vitatva, hogy jogosan kötelezte a másodfokú bíróság új eljárásra a szíriai férfit terrorizmus vádjával elítélő első fokú bíróságot 
  • Az ügyészség szerint egyébként is rossz gyakorlat a visszautalás, mert lassítja az ügymenetet.
  • Az Ahmed H.-t védő Bárándy Péter szerint a másodfokú bíróság döntése törvényes volt, az első fokú bíróság épp azt nem indokolta meg, miért volt terrorizmus, ahogyan a férfi a röszkei határon fellépett a rendőrökkel szemben.
  • A jövő év közepén életbe lépő új büntetőeljárási törvény a jövőben szűkíti a visszautalás lehetőségét és több teret ad a másodfokú bíróságnak a bizonyítási eljárásra.
  • Az ügyészség szerint az új törvény gyorsítja a jogerős döntések meghozatalát, az ügyvéd szerint egyszerűen a másodfokra terheli a feladatok egy részét, így nem lesz gyorsabb a döntéshozatal.

Jogorvoslatért a Kúriához fordult Polt Péter legfőbb ügyész, amiért a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás ügyében első fokon terrorcselekmény bűntette miatt elmarasztalt Ahmed H. ítéletét – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján a Legfőbb Ügyészség szóvivője.

A Legfőbb Ügyészség szerint a táblabíróság törvénysértő döntést hozott a szír férfi ügyében, amikor új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, mivel a végzés indokaként megjelölt hiányosságok pótolhatók lettek volna a másodfokú eljárásban. Ezért Polt Péter azt kérte a Kúriától: állapítsa meg, hogy a táblabíróság a büntetőeljárási szabályok megsértésével helyezte hatályon kívül az ítéletet.

A jogorvoslati indítvány nem függeszti fel a konkrét eljárást, tehát az ügy mindenképp első fokra kerül vissza.

Fontos azt is egyértelműsíteni, hogy ezzel a Kúria nem Ahmed H bűnösségéről vagy ártatlanságáról mond véleményt, csak arról, hogy hozhatott-e volna a másodfokú bíróság érdemi döntést vagy indokolt volt új eljárásra kötelezni az első fokú bíróságot.

A tényállás szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.

Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. A férfi röviddel később visszatért a szerb oldalra, és csak három nappal később tudták őrizetbe venni.

  • A Szegedi Törvényszék első fokon a szír állampolgárságú vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése bűntettében, ezért őt 10 év fegyházbüntetésre ítélte, és végleg kiutasította Magyarországról.
  • Szegedi Ítélőtábla szerint azonban az első fokú bíróság begyűjtötte ugyan a bizonyítékokat és a tényállást is rögzítette, az ítélet indoklásakor több bizonyítékot kizárt, így az indoklási kötelezettségének nem tett eleget, ezért szükséges az újabb eljárás.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint jogsértő az ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése, mert az általa megjelölt hiányosságok, mulasztások a másodfokú eljárásban orvosolhatók lettek volna, így jogerős ítéletet kellett volna hozni. Az ügyészség szerint ellentmondásos az is, hogy míg az ítélőtábla az első fokú ítéletben megállapított tényállást hiánytalannak nevezte, és a jogi érvelés indokolásával kapcsolatos aggályait hangsúlyozta, mégis a tényállás bizonyításával kapcsolatos kisebb hiányosságokat jelölte meg a hatályon kívül helyezés okaként.

Az ügyvéd nem lát ellentmondást

Ahmed H ügyvédje szerint azonban a másodfokú bíróság törvényesen döntött: a bizonyítékok rendelkezésre álltak, a tényállást így lehet hiánytalan, a probléma abban áll, hogy ezután az első fokú bíróság nem vett minden bizonyítékot figyelembe, „ezzel az indokolási kötelezettségét mulasztotta el, márpedig ez – és ezt az ügyészség is jól tudja – okszerűen hatályon kívül helyezéshez kell, hogy vezessen” – mondta Bárándy Péter. Szocialista kormány egykori igazságügyi minisztere szerint ennek hiányában épp az nem derült ki, miért is volna terrorizmus az, amit Ahmed H. elkövetett.

Bárándy úgy látja, legfeljebb hivatalos személy elleni erőszak kísérletéről lehet szó, de nem terrorcselekményről.  „A vádlotti belső elhatározásának tisztázását igényelte volna első fokon, hogy milyen motivációból dobált a rendőrök felé: bosszúból, elkeseredettségből vagy terrorcselekménybe illeszthető szándék által vezértelteve, hogy az államot valaminek a megtételére esetleg meg nem tételére kényszerítse.”

Ettől gyorsabb lesz – vagy nem

Az ügyészség ugyan tudja, hogy Polt indítványától függetlenül első fokra kerül vissza Ahmed H ügye, de abban bíznak, hogy a jövőben a másodfokú bíróságok kevésbé könnyen fogják új eljárásra kötelezni az első fokú bíróságokat és érdemi döntéseket hoznak. Polt eddig öt ügyben élt hasonló eszközzel, négy ügyben a Kúria helyt adott az igénynek, kimondva, hogy a bíróság törvénytelenül járt el új eljárásra utalva az ügyet. 2016-ban a korábbi évhez képest 20 százalékkal, 1700-ról nagyjából 1300-ra esett vissza az ilyen döntések száma, ami az ügyészség szerint a Kúria négy döntésének hatása.

Az új büntetőeljárási törvény jövő évben lép életbe, az ügyészség reményei szerint azzal, hogy szűkül a másodfokon a visszaküldés lehetősége és bővül a bizonyítási eljárásban a másodfok cselekvési köre gyorsabban születnek meg a jogerős ítéletek. 

Bárándy azonban ezt vitatja: bár az ügyészség azzal érvel, hogy a visszautalás miatt az egész eljárást az elejéről kell kezdeni, az ügyvéd felhívta a figyelmet, hogy nem feltétlenül kell minden tanút újból meghallgatni, a bizonyítást fel lehet venni a korábbi irat ismertetésével. 

Másrészt a jövő évtől érvényes büntetőeljárási törvény alapján pusztán annyi fog történni, hogy másodfokon lassulnak le az ügyek, hiszen az új szabályozással ott fogják lebonyolítani azokat a bizonyításokat, amelyeket a bíróság indokoltnak talál a teljes képhez, és amelyet a jelenleg érvényes szabályozás szerint az első foknak kellene elvégeznie.

„Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy lelkiismeretesen ítéljük meg az ügyeket, akkor nem úszhatjuk meg ezeket, csak első fok helyett majd másodfokon kell lefolytatni őket.”

Az ügyészség nem kormányhivatal

Bárándy megjegyezte, hogy a másodfokú döntés kényelmetlen a végrehajtó hatalom számára, amely oly mértékben kötlezte el magát az elsőfokú döntés, Ahmed H. bűnösége mellet.

„Ez erősíti azt az érzetet, hogy az ügyészség nem a funkionális igazságszolgáltatás részének tekinti magát, hanem egy kormányhivatalnak, amely azt teszi, ami a kormány számára kívánatos.”