Jolán
2 °C
4 °C

Pénzhiány miatt lett prostituált 13 évesen, 15 évesen pénzbírságra ítélték

prosti2
2017.09.05. 07:11
Adrienn tavaly ősz óta rendszeresen dolgozik az Üllői úton prostituáltként. Négyszer kapták el a rendőrök tiltott prostitúció miatt, mivel egyrészt az Üllői út főútvonal, ahol nem dolgozhatnak a szexmunkások, másrészt Adriennek a prostituáltaknak kötelező egészségügyi papírja is hiányzott. Szabálysértési eljárást indítottak ellene, a bíró húszezer forint pénzbírsággal sújtotta. Adriennek viszont a prostitúción kívül nincs semmilyen keresete, mivel mindössze 15 éves. Szeptemberben megy hetedikbe.

Adrienn, akit igazából nem Adrienn-nek hívnak, egy budapesti külvárosi kerületben él az édesanyjával és testvéreivel, rendkívül rossz anyagi helyzetben egy rendezett lakásban. Esete szomorú illusztrációja a magyar jogrendszerben a fiatalkorúakat érintő hiányosságoknak.

A feltűnően szép lány tízéves volt, amikor vidékről Budapestre költözött a szüleivel, lakásuk viszont nem volt, a hajléktalanság miatt Adrienn a testvéreivel együtt gyermekotthonba került. 

13 évesen prostituált lett.

„Kiszökdösött a barátnőm, és egyszer én is mentem vele, kérdezte, hogy én miért nem csinálom. Úgyhogy elkezdtem én is. Eleinte még nem tudtam úgy lekötni az üzletet, ahogy kell, de odajött a barátnőm, és segített.

Kérdezték, hogy mennyi a francia, én meg mondtam, hogy „de miért, mi az?”.

Aztán volt, hogy kimentünk a Deákra külföldit fogni, azok már azért is dobálták a húszezreseket, ha alsóneműben táncolok” – mondja. A nappalijukban ül, dél van, nemrég ért haza, azt mondja, egész éjjel nem aludt. Valamivel idősebbnek tippelném a koránál, úgy mesél a prostitúcióról, mint a szükséges rosszról ahhoz, hogy legyen valamennyi pénze. Édesanyja szerint a barátjának dolgozik, azaz neki adja oda az összes keresetét. Amikor Adriennt erről kérdezem, akkor azt mondja, vásárol magának cigit, energiaitalt, ruhákat a prostitúcióból szerzett pénzéből, néha a családra is költ, de a pénz legnagyobb részét a barátjának adja oda. Az édesanyja viszont erősen próbálja tiltani a szintén tinédzser barátjától, nem sok sikerrel.

Idén február és április között összesen négy alkalommal tettek feljelentést Adrienn ellen a rendőrök tiltott prostitúció miatt. „Megállított a rendőr, kérdezte, mit csinálok itt, én meg tudatlan voltam, mondtam, hogy dolgozom. Mondhattam volna azt is, hogy sétálok, de megmondtam az igazságot. Mondta, hogy bevisz, mert fiatalkorú vagyok, és tiltott helyen állok. Mondtam, hogy nehogy már, de végül beültem a rendőrautóba. Letettek a fogdára, és leírták, hogy mit csináltam. Ott is megmondtam, hogy igen, ott dolgozom.”

A IX. kerületi rendőrkapitányság idén márciusi jelentése az egyik ilyen esetről azt írja, hogy Adrienn „a terhére rótt szabálysértés elkövetését elismerte törvényes képviselője jelenlétében.

Elmondta, hogy azért áll ki „kurválkodni”, hogy legyen pénze.

A négy feljelentést egyesítették, és július közepén a Pesti Központi Kerületi Bíróság Adriennt húszezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. „A pénzbírságot – meg nem fizetése esetén – 5000 forintonként egy nap szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni” – fogalmaz a bírósági végzés.

Elkövető, nem pedig áldozat

Tekintve, hogy Adrienn mindössze 15 éves, ez a döntés – habár a szabálysértési törvénynek megfelel – több szempontból furcsa.

A húszezer forintos bírság a kívülállónak akár méltányosnak is tűnhet, de Adrienn édesanyja nagyon kevés pénzből él, abból három gyereket tart el, az általános iskolás Adrienn pedig semmi másból nem tud pénz szerezni, mint prostitúcióból.

További furcsaság, hogy a bíró a tárgyalásra nem idézte meg Adriennt, és az édesanyját sem, mindössze egy értesítést küldött, hogy tárgyalás lesz Adrienn ügyében. Az Adriennek küldött értesítésben az szerepel, hogy megjelenhet ugyan a tárgyalásán ő maga, a törvényes képviselője vagy egy meghatalmazottja, de a megjelenés nem kötelező. A bíró tehát – úgy tűnik – döntést hozott volna a tinédzser prostituált ügyében úgy, hogy életkörülményeiről, motivációiról nem tájékozódik. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy kímélni szerette volna a tinédzsert a bírósági procedúrától. (Fiatalkorúaknál – a büntetőeljárásokkal ellentétben – a szabálysértési eljárásoknál nem kötelező a védelem.)

Adrienn családja átvette az értesítést, majd megmutatta azt a szociális munkásnak, aki a családhoz jár. Ő értesítette az Utcajogász szervezetet, ahol önkéntes jogászok segítenek szegényeknek és hajléktalanoknak.

Az Utcajogásztól Molnár Noémi vállalta Adrienn ügyét, és el is ment az értesítésben szereplő időpontban a tárgyalásra. „Ott a bíró meghallgatott bennünket, és úgy döntött, hogy második tárgyalást is kitűz, ekkor már hosszan és érdeklődve hallgatta a család szociális helyzetét mind Adrienn, mind az édesanya, mind a tanúként meghallgatott szociális munkás részéről. Azt gondoltuk, hogy figyelmeztetés lesz az ítélet, mert a többi lehetséges szankciót értelmetlennek tartottuk” – mondja az Indexnek Molnár Noémi.

A szabálysértést (a lopást, rongálást, garázdaságot, guberálást, tiltott prostitúciót) elkövető 18 év alatti fiatalok esetében a bíró négyféleképpen dönthet:

  • figyelmeztetheti az elkövetőt,
  • amennyiben az elkövető már elmúlt 16 éves, közérdekű munkát ítélhet,
  • pénzbírságot szabhat ki,
  • elzárást ítélhet, ilyenkor az elkövető börtönbe kerül.

A Stat-Vir szabálysértési statisztika szerint 2016-ban 86 fiatalkorút ítéltek el tiltott prostitúció szabálysértés miatt, a tinédzserek fele csak figyelmeztetést kapott, 11 főnek kellett pénzbírságot fizetnie, és 12 főt zártak börtönbe.

Mi a megoldás?

Sebhelyi Viktória szociológus azt mondja, hogy habár a prostitúció megközelítése szakpolitikai szinteken is ideológiai kérdés, de abban mindenki egyetért, hogy a gyerekek, vagyis a 18 éves kor alattiak elzárása jogszerűtlen, káros, nem éri el a célját.

Ezért az elzárást kellene megszüntetni és intézményrendszerileg segíteni abban a gyereknek, hogy

kiléphessen a prostitúcióból és a kizsákmányolásból, ne ő legyen a felelős a családja eltartásáért, védelemben részesüljön, és hogy valós, elrettentő büntetést kapjanak a gyerekeket használó kliensek.

Gyermekvédelmi szakemberek véleménye szerint a megelőző pártfogás intézménye megoldást kínálhat bizonyos gondokra e téren. Ha elzárással sújtható szabálysértés elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárás indul egy gyermek ellen, akkor pártfogót rendelnek ki mellé, írja a Moldova Zsófia jogásznak és Víg Dávid kriminológusnak a Belügyi Szemlében megjelent tanulmánya.

A pártfogónak hasonló feladatai vannak, mint a felnőttek esetén, de az intézkedés elsődleges célja – hiszen gyermekvédelmi intézkedésről van szó – az együttműködés, nem pedig a kontroll gyakorlása. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény értelmében a pártfogó különböző magatartási szabályok előírását javasolhatja a fiatal számára, például azzal kapcsolatban, hogy kivel találkozhat, vagy hogy mivel töltheti a szabadidejét, vagy vegyen részt valamilyen csoportos foglalkozáson. 

A tanulmány szerzői szerint azonban a megelőző pártfogás is félrecsúszhat. Nem lenne szerencsés, ha ez is további szigorodást jelentene, vagyis el kell kerülni, hogy az enyhébb szankciók helyett írjanak elő viselkedési szabályokat. Tehát nem az a jó irány, hogy büntetésből, a figyelmeztetés helyett írnak elő szigorú magatartási szabályokat a gyermekek számára, hanem a súlyosabb, megtorló büntetések (pénzbírság, elzárás) helyett legyenek nevelő célzatú magatartási szabályok.

A szabálysértési törvény fiatalkorúakra vonatkozó alapelvi szabálya úgy fogalmaz, hogy „a fiatalkorúval szemben a szabálysértési eljárást az életkori sajátosságainak figyelembevételével és úgy kell lefolytatni, hogy elősegítse a fiatalkorúnak a törvények iránti tiszteletét. A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék.”

Mivel Adrienn korábban ellopott egy áruházból egy nyakláncot, emiatt tavaly már szabálysértési figyelmeztetésben részesült. A bíró – bár megtehette volna, hogy újra figyelmezteti –, a következő szankció fokozat mellett határozott. 

Annak ellenére, hogy a feljelentésekből látszik, hogy Adrienn bevallottan a pénzhiány miatt állt ki prostituáltnak, a bíró úgy döntött: pénzbírságot szab ki.

A rendőrség viszont külön nem vizsgálta, hogy van-e stricije, ahogy azt sem, hogy szervezett bűnözés áll-e az eset hátterében. 

Mivel édesanyjának nem volt pénze a bírság megfizetésére, a szociális munkásuktól kapott kölcsönből fizette ki a pénzbírságot. Ha a szociális munkás nem ad kölcsön, akkor Adrienn öt napra börtönbe kerül.

A szakemberek szerint ez nagyon nem jó

Sebhelyi Viktória emberkereskedelemmel foglalkozó szociológus szerint önmagában bajos, hogy az Adriennhez hasonló gyerekeket elkövetőnek kezeli a magyar jog, illetve hogy a jogszabályok nem fogalmaznak egyértelműen a 18 év alatti prostituáltakkal kapcsolatban. A 168 órának adott interjúban a szociológus azt mondja, a nemzetközi jog egyértelműen kimondja, hogy aki gyerek és prostitúcióban érintett, az áldozat.

„A magyar jog viszont elkövetőként kezeli az ilyen gyerekeket, így nem tartja be maradéktalanul az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezményét, a lanzarote-i egyezményt (az Európa Tanács egyezménye a gyermekek védelméről a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen), és az uniós emberkereskedelmi irányelvet” - fogalmaz az interjúban. 

A szociológus problematikusnak tartja, hogy a lánnyal találkozó és intézkedő rendőrre van bízva, hogy a prostitúcióban érintett gyereket emberkereskedelem áldozatának kezeli, vagy szabálysértés elkövetőjének. „Ha az első kategóriába sorolja, akkor védelmet kell számára biztosítani a törvény szerint, ha a másodikba, akkor szankcionálni kell a viselkedését. Nem értek egyet a szankcióval, de úgy lenne egyértelmű a szabályozás, ha a törvényekben és szakpolitikákban benne lenne, hogy mely esetben áldozat valaki és mikor elkövető” – mondja.

Moldova Zsófia jogásznak és Víg Dávid kriminológusnak a Belügyi Szemlében megjelent tanulmánya részletesen foglalkozik a (bármilyen) szabálysértés miatt elzárt fiatalkorúakkal. Ebben azt írják, hogy a

szabálysértési elzárás intézménye nem képes elérni a célját, kontraproduktív, és a fiatalkorúak személyiségére gyakorolt káros hatásai is vitathatatlanok.

És ezt nem csak a kutatók álláspontja: korábban az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult azzal, hogy jogszerűtlennek tartja a fiatalkorúak esetében az elzárást, továbbá a büntetés-végrehajtás alkalmazottakkal készített fókuszcsoportos vizsgálatból is az derült ki, hogy „a büntetés-végrehajtásban dolgozók a fiatalkorúak körében nem tartják megfelelő megoldásnak a szabálysértési elzárást”.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?