Mitől lett pulykavörös Orbán Viktor?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Legfeljebb két utónevet lehet majd az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni - Sokan fagyos reggelre ébredhettek az országban
- Ilyet sem látunk mindennap: hajókkal tüntettek Budapesten
- Forgalomterelésre, torlódásra számíthatnak az autósok
- Gyurcsányozva és orbánozva fogott kezet egymással Magyar Péter és Szentkirályi Alexandra
A német liberális lap, a Zeit egy cikkben próbálja körüljárni, hogy lett az egykor Soros György pénzéből támogatott és neki köszönhetőn Oxfordban tanult Orbán Viktorból Soros György legnagyobb ellensége.
A Hogyan lett ebből a kedves fiatalemberből Orbán Viktor? című cikkben a lap megszólaltja a Fiatal Demokraták Szövetségének alapítótagjait, Fodor Gábort, Ungár Klárát, Vágvölgyi Andrást, Hegedűs Istvánt. A cikk végigveszi, hogyan lett a Bibó kollégiumban megalakult szervezetből párt, és ebben Soros György szerepét is vizsgálja.
Fodor Gábor a cikkben felidézi: Orbán Viktorral együtt nagyon izgultak, amikor 1985-ben az ELTE Bibó szakkollégiumában először találkoztak a milliárdos Soros Györggyel. Körülbelül harmincan lehettek egy klubszobában, de hamar kiderült, hogy Soros György laza fickó, aki nem beszédet tartani ment oda, hanem őket, a fiatalokat akarta kérdezni.
A találkozó után Soros Györgytől kapott a kollégium egy akkor 4221 dollárba kerülő fénymásolót, ami akkor még nagyon kevés helyen volt, és csak szigorú állami ellenőrzés mellett lehetett használni. Soros György támogatásának köszönhetően kaptak számítógépeket, külföldi ösztöndíjakat, tudtak kiadni újságot, folyóiratot. Soros kutatóintézeteket is finanszírozott (Orbán Viktor 1988-ban a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt), de ebből a pénzből tudták megnyitni az első Fidesz-pártirodákat és megszervezni a nagyobb rendezvényeket. Fodor Gábor a lapnak azt mondta: Soros György ebben az időben – mai áron számolva – évente kb. 130 millió forinttal támogatta csak a Fideszt.
A cikk megemlíti, hogy a most EP-képviselőként dolgozó Szájer Józser 1987. október 13-án levélben köszönte meg Soros Györgynek az oxfordi "életre szóló tapasztalatokat", Németh Zsolt későbbi külügyi államtitkár pedig Sorosnak köszönhetően tanulmányozhatta a nacionalizmus elméletét. Orbán Viktor 1988-ban jelentkezett Soros-ösztöndíjra. Ajánlólevele elsősorban kiváló szervezői képességeit emelte ki, és Soros György számára is világos volt, hogy Orbán politikusnak készül, mondta Fodor Gábor.
Az oxfordi ösztöndíját Orbán Viktor az 1990-es választások miatt megszakította és hazajött. "Ezután már nem azt mondta, hogy ezt vagy azt csináljuk, csak azt: én, én, én" – emlékezett Vágvölgyi András. Ungár Klára ebből az időből egy közös ebédet idézett fel, amin Soros György is ott volt. Soros itt arra figyelmeztette Orbánt, hogy ne akarja túlságosan a hatalmat, mire Orbán azt felelte: a hatalmat csak úgy szerezheti meg az ember, ha akarja is.
Orbán Viktor és Soros György már évek óta nem találkoztak. 2017-ben a magyar kormány utcai plakátokon és tévéreklámokban kezdett kampányolni a milliárdos ellen, aki a propaganda szerint támogatja az illegális migrációt és ezzel akarja tönkretenni Európát és Magyarországot. Miért csinálja ezt? – kérdezte a német lap Orbán Viktor egykori barátaitól és közeli munkatársaitól. Ők egybehangzóan azt mondták a lapnak: nincs emögött semmilyen személyes sértettség vagy bosszú, egyszerű taktikai megfontolásról van szó.
Az Orbán Viktorról könyvet író lengyel Igor Janke mindezt azzal magyarázza a Zeitnek, hogy a magyar kormányfő a támadásban és a harcban hisz. Főleg a választási év előtt van szüksége ellenségre, legyenek azok a szocialisták, a menekültek vagy az Európai Bizottság. A baloldali és liberális ellenzék most gyenge és széttagolt, a Jobbik viszont veszélyt jelenthet, "Orbán mezőin legel", ezért Janke szerint egyértelmű, hogy most őket kell támadni.
Soros György ideális ellenség Orbán számára: gazdag, spekuláns, liberális és zsidó, írja a lap Orbán egykori barátaira hivatkozva. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy Orbán antiszemita lenne, ez mind csak számítás, mondja a cikkben Fodor Gábor, de felteszi a kérdést: vajon hol húzódik a cinizmus és az antiszemitizmus határa.
"Ha valakit Orbán gyűlöl, azok nem a zsidók, hanem a liberális értelmiségiek, akik mindig megvetéssel tekintettek rá, a vidéki gyerekre" – elemzi tovább Orbánt Fodor, és ehhez felidéz egy történetet. 1990-ben egy ilyen liberális értelmiségi a Parlamentben a következő szavakkal igazította meg Orbán rosszul megkötött nyakkendőjét: "Viktorkám, ezt még gyakorolni kell", mire Orbán pulykavörös lett.
A cikk ezzel zárul: Orbán Viktor azért támadja a médiát, az igazságszolgáltatást, a civil szervezeteket, alapítványokat és egyetemeket, mert az elmúlt 30 évben éppen a saját példáján tapasztalta meg, hogy tudnak ezek az autonóm műhelyek veszélyesek lenni a hatalomra.
Ki igazgatta Orbán nyakkendőjét? Ki a felelős azért, hogy Orbán Viktor ilyen lett?
A cím második mondata mellé persze oda kellett volna raknunk egy jó nagy szmájlit, mert nem gondoljuk ezt komolyan. Arra viszont igenis kíváncsiak voltunk, ki lehetett az, aki miatt Orbán pulykavörös lett az első szabadon választott parlamentbe lépve. A találgatásnál több név is felmerült, de egy kollégánk aztán megtalálta a választ.
Fodor Gábor ugyanis ezt az anekdotát már korábban is elmondta. 2015-ben az ATV-nek is felelevenítette az esetet: „Az első szabadon választott parlament alakuló ülésén Haraszti Miklós mindenki előtt elkezdte igazgatni Orbán Viktor kicsit csálé nyakkendőjét. Sem Viktor, sem én nem használtunk korábban nyakkendőt. Magam úgy kértem kölcsön egyet Vágvölgyi Andrástól. Sértő volt ez a nyilvános nyakkendőigazgatás, és néhány év alatt több tucat, nem teljesen alaptalan, de apró sértés érte Viktort”.
Haraszti Miklós, az SZDSZ egykori ügyvivője 2013-ban ezt mondta erről: szerette az akkor még fiatal, liberális politikust, akiben egy új korszak letéteményesét látta, a gesztusban szerinte nem volt semmi más, csak szeretet, ezért is bánja, hogy Orbán megváltozott.
Az önmagán túlmutató eseményről Kemény István költő Nyakkendő címmel verset is írt.
Haraszti viszont a cikkünk mostani megjelenése után helyretette a dolgokat, szó szerint idézzük, amit írt nekünk:
"Fodor Gábor sajnos füllent és fontoskodik. Az én nevezetessé vált nyakkendő-igazításom Orbánon nem a parlament első ülésén történt 1990 májusában, hanem a Kiskakukk étterem külön-helyiségében, a Helsinki Bizottság alakuló ülésén, 1989 márciusában.
Orbánon valóban akkor láttam először nyakkendőt – eltekintve a gimnáziumi tablóképétől, ahol jó humorral parodizálta az ünnepélyességet. A Kiskakukk-beli összejövetelre talán azért vette fel, mert a civil szervezet alakuló ülésére eljött két herceg is, Karl Schwarzenberg, a Helsinki Szövetség akkori elnöke, és Habsurg György.
Valóban szeretettel, a barátság jogán tapogattam meg azt az átkozott nyakravalót, mintegy nyugtázva Orbán politikusi érlelődését. Akkoriban nagyra becsültem őt, a szabadság jövőjének tehetséges letéteményesét láttam benne. Ha ez őt bántotta, megmondhatta volna, és elnézést kértem volna tőle. Most már inkább Jean-Claude Juncker EU bizottsági elnök módjára: „Hello dictator” felkiáltással és nyaklevessel köszönteném, s aztán tapogassa ő a nyakkendőjét, ahogyan egyébként szerintem túl gyakran teszi."
Haraszti Miklós levelében azt is megemlíti, hogy Fodor Gábor nem volt jelen a nyakkendőigazításnál, az egészet hallomásból ismeri. Haraszti szerint ő színezi tovább a történetet interjúról interjúra, szemtanúnak állítva be magát. "Itt már szavakat is idéz tőlem, holott én szó nélkül, pajtáskodó, elismerő gesztusként simítottam középre azt a nyakkendőt" Cikkünk eredeti verziójában sajnos mi színeztük ki a történetet egy kicsit, azt írva, hogy a nyakkendő-ügy közös emléke Fodornak és Orbánnak, de a német cikk szövegében csak az szerepel, hogy ez Orbánnal történt. Elnézést kérünk Fodor Gábortól - a szerk.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
