Iskolákat fenntartó alapítványokat vizsgált az ÁSZ, persze hogy talált valamit

Tíz olyan alapítványt, illetve nem állami szervezetet vizsgált meg az Állami Számvevőszék, amelyek iskolákat tartanak fent. A tíz szervezet előbb 20, majd 19 oktatási intézményt működtetett, 2012 és 2015 között 23 milliárd forint állami támogatást kaptak, és évente mintegy 26 500 diák képzésében vettek részt.

Az ÁSZ azt vizsgálta, mennyire átlátható a fenntartók működése. Tízből nyolc szervezet nem tett eleget a közpénz felhasználásához kapcsolódó közzétételi kötelezettségének, a fennmaradó kettő pedig kisebb hiányosságokkal teljesítette azt, írja az MTI az Állami Számvevőszék alelnöke által tartott sajtótájékoztató alapján.

Warvasovszky Tihamér azt mondta: azt vizsgálták, hogy a fenntartók az állami támogatásokat szabályszerűen, átlátható módon, illetve szabályozott keretek között használták-e fel. Megnézték a belső szabályozásokat, és azt is, hogy a szülők, érdeklődők megfelelő információkhoz tudnak-e jutni az intézmények működéséről.

Az ÁSZ megállapította, hogy közfeladat ellátásának kereteit döntően megfelelően vagy kisebb hiányosságokkal, de a jogszabályoknak megfelelően alakították ki a fenntartók, a támogatások felhasználásában azonban találtak szabálytalanságokat. 64 javaslatot fogalmaztak meg a fenntartóknak, akiknek 30 nap alatt kell tervet készíteniük a hibák javítására. 

Az ÁSZ a Matura Alapítványt, a „Tehetségekért” Alapítványt, a Művészetért Közalapítványt, a Közös Kincs Oktatási Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.-t, a Rockenbauer Felsőoktatási Közhasznú Nonprofit Kft.-t, a „Magyarországi Magiszter” Alapítványt, a Hibó Tamás Művészeti Alapítványt, a Tehetséges „Más Fogyatékosokért” Oktatási Alapítványt, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központját, valamint a Sziltop Oktatási Nonprofit Közhasznú Kft.-t ellenőrizte.

És hogy milyen hibákat találtak? Salamon Ildikó felügyeleti vezető elmondása szerint a következőket: 

• a számviteli politika, a leltározási szabályzat, a pénzkezelési szabályzat kialakításában;
• hiányzott a számlarend;
• nem volt a jogszabály által előírt iratkezelési szabályzat;
• volt olyan is, ahol a támogatások igényléséhez, módosításához, elszámolásához kapcsolódó iratot nem őrizték meg;
• az egyik fenntartó a jogszabály által előírt 15 napos határidőn túl adta át a fenntartott intézménynek a költségvetési támogatást;
• nem vezetett a jogszabályban előírtaknak megfelelő nyilvántartást a támogatások felhasználásáról;
• nem határozta meg a térítési díj és a tandíj megállapításának szabályait;
• nem határozta meg az intézmények költségvetését;
• az átláthatóságot ért kifogások között szerepelt a közérdekű adatok nyilvánosságának hiánya mellett például az is, hogy a fenntartó nem értékelte, illetve nem hozta nyilvánosságra az intézmények pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét.

Warvasovszky  az MTI kérdésére elmondta: kockázatelemzéssel választják ki az intézményfenntartókat, hamarosan újabb húsz fenntartó vizsgálatát kezdik meg. Náluk már a 2012 és 2016 közötti időszakot ellenőrzik.