Arnold, Levente
17 °C
27 °C

Boldog társadalmakban a kormány fél a néptől

2017.09.07. 23:53
Miközben a kormány egyre többet beszél arról, hogy erőszakos zavargások lesznek ősszel Budapesten, a civilek meghívására Budapestre érkezett Szrgya Popovics szerb aktivista az erőszakmentesség fontosságáról adott elő csütörtök este a Parlamenttel szemben. A Szlobodan Milosevicset megbuktató Otpor mozgalom egyik vezetője szerint a valami ellen szervezett mozgalmaknak nincs sok esélye a sikerre.

Boldogtalan társadalmakban az emberek félnek a kormánytól, boldog társadalmakban viszont a kormány fél a néptől

– többek között ezt mondta magyar hallgatóságának csütörtökön a Parlament épületével szemben Szrgya Popovics, az Otpor szerb diákmozgalom korábbi vezetője és az Útmutató a forradalomhoz című, nemrég magyarul is megjelent könyv szerzője. Az erőszakmentes mozgalmak amolyan nemzetközi gurujának számító Popovics a Közös Ország Mozgalom meghívására beszélgetett a könyvéről és tapasztalatairól az Alkotmány utca legvégén felállított Agóra színpadon. 

Szrgya Popovics az egyik prominens tagja volt a Szlobodan Milosevics szerb elnök 2000-es megbuktatásában szerepet játszó Otpor (Ellenállás) mozgalomnak, azóta pedig amolyan mozgalmi szakértőként dolgozik. Saját bevallása szerint három amerikai egyetemen tart kurzusokat az erőszakmentes mozgalmak taktikáiról, Canvas nevű szervezetével pedig számos ország aktivistáinak tartott képzéseket, Egyiptomtól Szírián át a Maldív-szigetekig. 

Popovics látogatásának az adott belpolitikai jelentőséget az elmúlt napokban, hogy a Fidesz politikusai egyre többször kezdtek arról beszélni, hogy ősszel akár erőszakos utcai zavargásokra is lehet majd számítani Budapesten, amelyekkel a „Soros-hálózat" tagjai, „külföldi erők" támogatásával akarják megzavarni az államrendet. Rogán Antal a Fidesz évnyitó kötcsei piknikén például arról beszélt, hogy a hamburgi utcai zavargásokhoz hasonló jelenetekre is lehet majd számítani.

Popovics meghívását pedig ennek az elméletnek a bizonyítékaként próbálta tálalni a kormányzati kommunikációért felelős miniszter, amikor az ATV műsorában szerdán arról beszélt (nevén ugyan nem nevezve Popovicsot), hogy Soros támogatásával olyan külföldiek jönnek Magyarországra a polgári engedetlenségről előadást tartani, akik Szerbiában „utcai zavargásokba torkolló akciókban" vettek részt. (Persze, ahogy a 444.hu megírta, 2000-ben az akkori Fidesz-kormány még nagyon büszke volt arra, hogy a Milosevics elleni mozgalom aktivistáit részben Magyarországon készítették fel a szerb ellenállásra.)

Nincs copy-paste forradalom

Popovics csütörtök esti előadásban többször is hangsúlyozta, hogy nincsenek olyan módszerek, amelyek minden országban, minden politikai rendszerben, minden társadalmi mozgalomnál működnek, ő pedig nem egyfajta forradalmi franchise-t képvisel, amelyhez csatlakozni lehet, mint egy McDonald's-hoz. Minden mozgalom sikerének a titka, hogy meghallgassa a helyi emberek problémáit, kiismerje a helyi politikai rendszert és ezekhez mérten alakítsa ki a mondanivalóját és a stratégiáját. Van viszont pár dolog, amire minden mozgalomnak oda kell figyelnie.

Például arra, hogy legyen valamilyen jövőképe, amelyet fel tud mutatni azon kívül, hogy a mostani rendszer rossz. Popovics szerint a valami ellen szerveződő mozgalmak önmagukban ritkán sikeresek. Persze az Otpor is egy olyan mozgalomnak tűnik, amely alapvetően Szlobodan Milosevics nacionalista és autoriter rendszere ellen szerveződött, de nagyon sokat dolgoztak azon, hogy legyen egy üzenetük, egy elképzelésük, hogy milyen Szerbiában szeretnének élni, amivel valójában Milosevics rendszere áll szemben, nem fordítva. 

Az első lépés egy mozgalom felépítésében az, hogy elképzeled, hogy te vagy Harry Potter, és elgondolkodsz, hogy mit akarnál megváltoztatni, ha csak egy varázsütésbe kerülne.

Viszont ugyanilyen fontos az is, hogy egy mozgalom meg tudja tervezni, hogy hogyan tudja elérni ezt a jövőt és mik az első lépések, amelyet ehhez meg kell tenni, hogyan lehet az embereket emögé a jövőkép mögé állítani. Ez pedig gyakran a magasztos távlati célokhoz képest nagyon földhözragadt ügyeken keresztül érhető el. Példaként említette például Harvey Milket, az Egyesült Államok valaha volt egyik legfontosabb melegjogi aktivistáját, aki ehhez képest a San Francisco utcáit beborító kutyaszar ügyével kampányolva került be a város testületébe, hogy aztán a melegek jogai mellett is kiállhasson. 

Popovics szerint egy sikeres mozgalom felépítéséhez nagyon fontos, hogy az aktivisták minél több embert meghallgassanak és olyanokkal is szóba álljanak, akikről nem feltételeznék, hogy az ügyük mellé áll, mert így lehet közös pontokat találni. Szerbiában például az Otpor aktivistái azt feltételezték, hogy a katonák és a Horvátországból és Boszniából érkező szerb menekültek támogatják Milosevics nativista politikáját, de kiderült, hogy ez a két csoport is a háborúk ellen van (előbbi az életét, utóbbi a másik országban maradt tulajdonát féltve), és így megnyerhető a háborúkat szító vezető leváltására.

Erőszakmentes fegyelem kell

Szrgya Popovics, a kormány sugalmazásaival szembemenve nagyon sokat beszélt arról a magyar közönségnek, hogy az erőszakmentesség milyen fontos a mozgalmak sikerében. Nemcsak azért, mert morálisan felsőbbrendű az erőszakkal szemben, hanem mert többször is működik: egy, a XX. század több mint 300 mozgalmát elemző statisztikai kutatás például azt találta, hogy az erőszakmentes mozgalmak kétszer akkora eséllyel érték el a céljukat, mint az erőszakos eszközökhöz fordulók. 

A sikeres mozgalmak befogadják a velük szembenállókat, nem leigázzák őket

– mondta, példaként említve, hogy 90-es évek szerbiai tüntetései alatt az Otpor külön aktivistákat delegált arra, hogy a rendőröket védjék a focihuligánoktól és hasonló erőszakos elemektől. Mindennek az lett az eredménye, hogy a 2000-es választást követő tüntetések alatt a rendőrök a tüntetők mellé álltak és nem voltak hajlandóak teljesíteni a feletteseik oszlató parancsait. 

Popovics a kormány által emlegetett hamburgi zavargásokról  is beszélt, ahol szerinte „pár idióta" az autók gyújtogatásával elérte, hogy ők jelenjenek meg a médiában, az erőszakmentesen tüntető többség pedig ne. De arra is vannak módszerek, hogy egy mozgalom elhatárolja magát az ilyen elemektől. Olaszországban a 2011-es G8-ellenes tüntetések szervezői például 50 euró jutalmat ígértek azoknak, akik lefilmezik és segítenek azonosítani az autókat gyújtogató black blockosokat, ezzel meghúzva a választóvonalat maguk és az erőszakos kisebbség között. A sikeres mozgalmakhoz fegyelmezetten erőszakmentesnek kell lenni, ez pedig egy olyan készség, amelyet a mozgalmaknak el kell sajátítania. 

A mai világban, amikor az értékek képviselete egyre inkább kivész a politikából, a társadalmi mozgalmaknak kell az egyenlőség, igazságosság és szabadság értékeivel újra megtölteni a politikai teret és a demokrácia intézményeit. Ehhez viszont Popovics szerint egy erőszakmentes mozgalom sokkal alkalmasabb, mert az ilyen nem erőszakkal eltolja magától ezeket az intézményeket, hanem a saját morális térfelére tudja húzni őket.