Juncker találkozni fog Orbánnal Tallinnban

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke találkozni fog Orbán Viktorral Tallinnban, a digitális uniós csúcstalálkozón, ahol a bizottság vezetője kész bármiről megbeszélést folytatni a magyar miniszterelnökkel - közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) szóvivője újságírói kérdésre válaszolva pénteken, a brüsszeli testület szokásos déli sajtótájékoztatóján, írja az MTI.

Mint elmondta, az Európai Bizottság sosem bocsátkozik "szóbeli ping-pongba" egyetlen tagország kormányával vagy kormányfőjével sem. A bizottság elnöke Orbán Viktornak írt, mindenki számára hozzáférhető levelében érthetővé tette a bizottság álláspontját minden vitás kérdést illetően - tette hozzá a szóvivő.

Készen állnak a támogatásra

Orbán Viktor augusztus végén levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben a magyar miniszterelnök azt kérte az uniós testülettől, hogy az fizesse ki a magyar-szerb határ védelmét szolgáló rendszer és intézkedések költségeinek felét. Jean-Claude Juncker Orbán Viktornak küldött válaszleveléről a szóvivő korábban elmondta, a bizottság kész arra, hogy minden tagállamnak támogatást nyújtson ahhoz, hogy megvédjék az Európai Unió külső határait és kezeljék a migrációt. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt, hogy a szolidaritás kétirányú és kölcsönös, amelyből minden tagállamnak ki kell vennie a részét. A közösen vállalt kötelezettségeknek mindenkinek meg kell felelnie, mondta.

Korábban egy bizottsági szóvivő elmondta: kerítésre eddig se adtak a tagállamoknak pénzt, másfajta határvédelmi kiadásokra, például megfigyelőrendszerekre és eszközbeszerzésre viszont igen (azaz az összes költséget szinte biztos, hogy nem fedezik, de egy részét nem kizárt).

Ahogy arról beszámoltunk, az Európai Bíróság elutasította a magyar-szlovák keresetet az ellen, hogy menedékkérőket helyezzenek át Olaszországból és Görögországból. A döntésnek még csak elvi jelentősége van, de innentől már valószínűleg csak idő kérdése, hogy büntetés következzen. Orbán Viktor korábban kijelentette, hogy semmiféleképp nem hajtjuk végre az áthelyezést. 

„Tudomásul kell venni az ítéletet, együtt élünk vele, de nem változtatjuk meg a migránsokat érintő politikánkat” – mondta az elbukott kvótaperről Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth Rádióban. Azt is hozzátette, hogy ellenséges európai közegben kell végeznünk a munkánkat.

A szolidaritás nem lehet egyirányú

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke kijelentette: az Európai Bíróság ítélete elismerte, hogy a migráció vészhelyzetet teremtett, és ezzel nem lehet kizárólag néhány országot terhelni.

Antonio Tajani szerint az áthelyezést elutasító országok a szolidaritásra mondtak nemet olyan országok felé, mint Olaszország is, "amelyek segítettek nekik, amikor meg akartak szabadulni a szovjet iga alól és a kommunista diktatúrától. Most továbbra is támogatjuk őket az európai strukturális alap forrásaival, amelyeknek nettó kedvezményezettjei. A szolidaritás azonban nem lehet egyirányú, máskülönben nincs értelme az unió tagjának lenni" - mondta. Az európai uniós politikus megjegyezte: "Ezzel együtt meggyőződésem, hogy anyagilag segíteni kell az olyan országokat mint Magyarország a külső határok védelmében".

Kissé félrevezetőre sikerült az MTI híre

Antonio Tajani arról beszélt, hogy az Európai Bíróság kvótaügyben hozott ítélete elősegítheti a dublini rendszer reformját. Tajani az áthelyezési kvóták további megemelését is vázolta a Corriere della Sera című olasz napilapban pénteken közölt interjúban, írja az MTI. Az viszont furcsa módon nem derült ki a magyar hírügynökség cikkének ajánlójából, és a szövegéből is csak közvetetten, hogy

Antonio Tajani az MTI cikke alapján kifejtette, hogy az Európai Bizottság tervei szerint a menekülteket akkor helyeznék át más tagállamokba, amikor az adott országra meghatározott menekültkvóta eléri a 150 százalékot. Az Európai Parlamentnek viszont az a javaslata - számolt be Antonio Tajani -, hogy az áthelyezések már 100 százaléknál megkezdődjenek.

Az a kvóta, ami miatt perelt a kormány, nem így működik: előre meghatározott számú, 1294 embert kell átvenni. Amiről az MTI szemléje ír, egy olyan bizottsági javaslat, amely jó másfél éve teljesen elakadt az uniós döntéshozatalban, és egyelőre úgy néz ki, nem halad sehová. Itt használnák a másfélszeres szabályt, ami a beadott menedékkérelmek számára vonatkozna. Ha ez egy (lakosságszámból és gazdasági teljesítményből) kiszámolt hányados 150 százalékára nő, automatikusan megkezdődnének az áthelyezések az adott országból, amíg ismét a határ alá nem esik a számuk. (Kvótaügyi tisztánlátáshoz ezt a cikkünket ajánljuk.)

Az MTI furcsán sikerült cikke mellett egy másik kvótaemelős hír is körbefutott a magyar kormányközeli médián. A Politico hírlevele alapján a bírósági ítélet napján arról írtak, az Európai Bizottság máris 40 ezerre duplázná az áthelyezendők számát.

A testület hivatalosan cáfolta az értesülést, de némi józan ésszel és hozzáértéssel is rá lehetett volna jönni, hogy a hír nem igaz. Az a kvóta, amivel 1294 embert kellene átvennünk, összesen 120 ezer embert osztana szét, aminek nehezen lenne 40 ezer a duplája. Valószínűleg itt szintén másról van szó: a tagállamok egy része teljesen önkéntes alapon 20 ezer menekültet vesz át Szíria környéki országokból. Ebben Magyarország nem vesz részt.

Ahogy azt megírtuk, valójában épp csökkenhet az átveendő menedékkérők száma a 120 ezres programban, mert az uniós-török alku miatt nincs elég alkalmas menedékkérő (olyan, aki szinte biztosan megkapná a menekültstátuszt).