Jenő
-3 °C
6 °C

Pruck-ügy: a Terror Házában senki nem tud angolul?

D NOE20161013022
2017.09.15. 15:12 Módosítva: 2017-09-15 17:09:20
Egészen abszurd fordulatokat tartogatott az a per, amelyben Pruck Pál lánya indított keresetet a Terror Házát fenntartó közalapítvány ellen, miután a tavalyi 1956-os emlékévben Dózsa László nevét írták apja fotója mellé. A közalapítvány ügyvédje körmönfont eszközökkel próbált védekezni: hivatalos angol fordítást kért egy kétmondatos angol nyelvű képaláírásról, arcfelismerő szoftver alkalmazását vetette fel, majd azután érdeklődött, hogy Pruck Pál lánya valóban emlékszik-e Pruck Pálra.

A Fővárosi Törvényszéken folytatódott a Pruck Pál kontra Dózsa László ügy, miután a tavalyi 56-os emlékévet szervező Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány máig nem hajlandó elismerni, hogy tévedett, és a 2016-os óriásplakátokon nem Dózsa László, hanem Pruck Pál szerepel. A Közalapítványt Pruck Pál lánya perelte be édesapja kegyeleti jogainak megsértése miatt.

 Csőkéné Pruck Erika a perben a következőket kéri:

  • a Közalapítvány ismerje el, hogy a Pruck Pált ábrázoló 1956-os fénykép mellé tévesen Dózsa László nevét írták,
  • a Közalapítvány ismerje el egy levélben, hogy tévedett, fejezze ki sajnálkozását, és a levelet hozzák nyilvánosságra,
  • távolítsák el Dózsa László nevét a megjelent kiadványokról, plakátokról és az egyik zuglói épület falára festett képről. 

Nem, nem és nem

Az 56-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából az emlékévet szervező Közalapítvány óriásplakátokat is készített. Az egyik fényképen egy tipikus, 1956-os pesti srác látható fegyverrel az oldalán. A szervezők a kép mellé Dózsa László színész nevét írták, aki kamaszként valóban részt vett a forradalomban. Jelentkezett azonban Pruck Pál unokatestvére, aki azt állította: a képen nem Dózsa, hanem az akkor 15 éves Pruck Pál látható. Ez a fotó az amerikai Life magazinban is megjelent 1956-ban, ahol a képaláírásban is Pruck Pál neve szerepel. 

Az 56-os Emlékbizottság nem volt hajlandó elismerni a tévedést. Ehelyett súlyos nyilatkozatok hangzottak el. Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója, a Közalapítvány kuratóriumának tagja és az Emlékbizottság vezetője például nyilvánosan alázta meg a már halott Pruck Pált. Azt állította róla, hogy az ő 1956-os szabadságharcos szerepvállalásáról semmilyen dokumentum nem maradt fenn, ellenben Dózsa László tevékenységét 56-os szabadságharcosok is igazolták. Schmidt Mária azt is mondta, hogy Pruck köztörvényes bűnöző volt, nem tudni, hogyan élhette túl az 1956 utáni megtorlásokat, és a nyolcvanas években szívesen szerepeltették őt a forradalom lejáratására (Pruck Pál nem a forradalomban, hanem a hatvanas években követett el lopást és rongálást, ezért kapott két év börtönbüntetést - a szerk.).  

Azóta az 56-os Intézet történelmi források és antropológia jegyek, köztük Dózsa László és Pruck Pál arcának és fülformájának vizsgálata alapján bebizonyította: a képen nem Dózsa László, hanem Pruck Pál szerepel. Dózsa László is bejelentette, hogy kegyeleti okokból lemond arról, hogy az ő neve szerepeljen a képen. A Közalapítvány által felkért történész, Horváth Miklós is úgy nyilatkozott: elhitte Dózsa Lászlónak, hogy ő van a képen, de mostanra belátta, valóban a gyerek Pruck Pál szerepel a fotón.

Szakfordítás két mondatról?

A szinte kézenfekvő ügy azonban a bíróságon újabb váratlan fordulatokat tartogatott. Magyar Gábor, a Pruck család ügyvédje is bizonyítékként csatolta be a bíróságnak a Life magazin 1956. november 12-i számában megjelent képet, és felolvasta a képaláírást: "Felnőtteknek való küldetésen: Pruck Pál (15), aki egy volt azok közül a bátor tizenévesek közül, akik a forradalomban harcoltak. Egy törmelékkel borított budapesti utcán áll". Korábbi cikkünkben megírtuk: a fotót Michael Rougier (1925–2012) készítette, aki háborús tudósítóként mindig megnevezte a fotóin szereplő embereket.

Ezen a linken is elérhető az eredeti fotó, az eredeti képaláírással a Life-magazin archívumát gondozó ICP honlapján:

On a man's mission, Pal Pruck, 15, was one of the many brave teen-agers who fought in the revolution. He is standing in a rubble-strewn Budapest street

Boy freedom fighter carrying rifle during Hungarian revolution against Soviet-backed government

És itt jött az első váratlan fordulat. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt képviselő ügyvéd azt kérte, hogy kérjenek hivatalos szakfordítást a kétmondatos, angol nyelvű képaláírásról. Ez láthatóan Bene Lajos bírót is meglepte.

  • Bíró: Kétségbe vonják ennek az egy mondatnak a valóságtartalmát? Nem ezt jelenti ez a szöveg?
  • Ügyvéd: Nekem erre nincs kompetenciám, hogy megítéljem. Ezt akkor tudom megítélni, ha van hivatalos fordítás.
  • Bíró: (felolvassa angolul a képaláírást) Az intézet nem tudja megoldani ennek a mondatnak az értelmezését?
  • Ügyvéd: Nem az értelmezést nem tudjuk megoldani, csak a perjogi szabályok szerint kérjük a fordítást. 

Ehhez később szólt hozzá Pruck Pál lányának ügyvédje. Magyar Gábor annyit jegyzett meg: nyugodtan kérhet szakfordítást a Közalapítvány, de teljesen mindegy, hogy a szakfordító hogyan fordítja le ezt a mondatot,

az ugyanis, hogy Pruck Pál magyarul és angolul is azt jelenti, hogy Pruck Pál, Dózsa László neve pedig sehol nem szerepel a képaláírásban. 

Arcfelismerő szoftver kellene

A bíró szerint először arra a kérdésre kell valaszt adni, ki van a képen. Megkérdezte erről a Közalapítvány ügyvédjét, aki határozottan állította, hogy szerintük Dózsa László. Az ügyvéd szerint hiába nyilatkoztak erről történészek, ki kell szűrni minden szubjektív megítélést. A valóban egzakt válasz erre a kérdésre tehát csak úgy adható meg, ha számítógépes arcfelismerő rendszerrel elemzik a képet. Az ügyvéd azonban ezt csak felvetette, nem indítványozta, szerinte ugyanis a bizonyítási teher a felperesé. 

A bíró azonban továbbra is arra volt kíváncsi, hogyhogy nem látták a Terror Háza vagy a Közalapítvány szakértői a Life magazinban megjelent képet. Az ügyvéd erre azt válaszolta: a képet nem közvetlenül a Life magazintól szerezték be, hanem valamilyen közgyűjteményből, amelynek az újság átengedte a felhasználási jogokat. Elképzelhető, hogy azon nem szerepelt ez a képaláírás, mondta az ügyvéd. 

Ha így vették át, miért nem kezdtek el nyomozni, hogy ki van a képen? És aki azt mondta, hogy ő az, akkor ő az?

- kérdezte Bene Lajos bíró. A Közalapítvány képviselője szerint jóhiszeműen jártak el az ügyben. Dózsa László hivatalos nyilatkozatot tett arról, hogy ő szerepel a képen és hozzájárult a fotó felhasználásához.  

Aztán újra szóba került a fordítás kérdése. A bíró azután érdeklődött, hogy ha csak a képet szerezték be, miért nem néztek utána, ki szerepel rajta. Ha pedig utánanéztek, akkor hogyan hagyhatták figyelmen kívül a Life képaláírását, amiben Pruck Pál neve szerepel. Egy szakértői intézet rengeteg tudóst alkalmaz, a PhD feltétele amúgy is az angol vagy más idegen nyelv ismerete, folytatta a bíró. "Találtak-e valakit, aki ezt az egy mondatot megnézte?  - érdeklődött. Mert ha ezt látta a Közalapítvány valamelyik szakértője, és ennek ellenére kétségbe vonják a fordítás helyességét és most hivatalos fordítást kérnek, az akár perelhúzó magatartás is lehet és annak lehetnek következményei, figyelmeztette az ügyvédet. 

Az ügyvéd ezután máshogy próbálkozott. Megjegyezte, hogy elég rosszul látható a becsatolt Life-másolaton a képaláírás. Erre a bíró:

Nincs meg az intézetnek a Life magazin 1956-os száma eredetiben 56-ról szóló cikkekkel?

A bíró ezután a következő végzést hozta: a felperesnek azt kell bizonyítania, hogy Pruck Pál van a képen, az alperesnek pedig azt, hogy Dózsa László.

Annak idején nem volt szokás kérkedni 56-tal

A Pruck Pál lányát képviselő Magyar Gábor ügyvéd ezután azzal érvelt, hogy Pruck Pál a fényképről 1982-ben a Népszabadságnak, 1986-ban pedig a Magyar Televízió Velünk élő történelem című dokumentumfilmjében is beszélt.

Pruck Pálnak a rendszerváltás előtt semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy 56-os szerepéről beszéljen, ettől előnyöket nem remélhetett.

- mondta Magyar Gábor. Épp ellenkezőleg: abban az időben ezzel senki nem kérkedett, pláne nem viccelt. Dózsa Lászlónak viszont ilyen megnyilvánulásai ebből az időből nem lelhetők fel, jegyezte meg az ügyvéd.  

A bíróság röviden meghallgatta Pruck Pál lányát is. Ő arról beszélt, hogy apja sokat mesélt a családban 56-ról, megvolt otthon nekik az 1982-es Népszabadság-cikk is, a családban is mindenki tudta ezt, de nem mutogatták mindenkinek. Az 1986-os tévéadás után az iskolájában is tudta mindenki, hogy az édesapja szerepel az 1956-os fotón. Felháborodással vették tudomásul, amikor meglátták a kép mellett Dózsa László nevét. Nagyon rosszul esett nekik az is, hogy hiába jelezték a hibát, hiába próbálták kijavíttatni a Terror Házával az aláírást, még a Life-ban szereplő képet is megmutatták nekik, nem történt semmi.

A Közalapítvány ügyvédje ezután ismét meglepő kérdéssel állt elő. Pruck Pál lányától azt kérdezte, hogyan emlékeztek a családban Pruck Pál 56-os részvételére? Ezt a furcsa kérdést azzal indokolta, hogy a jog szerint addig kell érvényesíteni egy elhunyt személyiségi jogait, amíg elevenen él az utókorban az elhunyttal kapcsolatos emlékezés.

A bíró ismét lecsapott: 

Kétségbe vonja, hogy a felperes emlékszik az édesapjára?

Mert ha ezt vitatja, akkor a felperesnek bizonyítania kell ezt. Ha viszont ezt nem vonja kétségbe, akkor ismét rosszhiszeműségnek tekinthető, hogy olyan kérdéseket tesz fel, amik nem tartoznak a per tárgyához. A megsemmisült ügyvéd ezután gyorsan visszavonta a kérdést. 

A tárgyalás végén Pruck Pál lányának ügyvédje így foglalta össze a pert: "Ez egy ikonikus fénykép. Az 56-os hős pesti srác szerepe mindenki számára vonzó. Ennek a szerepnek az eljátszására több jelentkező van. Van Dózsa László, aki foglalkozására nézve színész, és úgy tűnik, hogy az alperesnek emlékezetpolitikai érdekből az az álláspontja, hogy ezt a szerepet Dózsa Lászlónak kell eljátszania."

A tárgyalás november 10-én folytatódik, amikor Rainer M. János, Eörsi László és Horváth Miklós történészeket hallgatják meg. 

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?