Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Pruck-ügy: a Terror Házában senki nem tud angolul?

D NOE20161013022
2017.09.15. 15:12 Módosítva: 2017-09-15 17:09:20
Egészen abszurd fordulatokat tartogatott az a per, amelyben Pruck Pál lánya indított keresetet a Terror Házát fenntartó közalapítvány ellen, miután a tavalyi 1956-os emlékévben Dózsa László nevét írták apja fotója mellé. A közalapítvány ügyvédje körmönfont eszközökkel próbált védekezni: hivatalos angol fordítást kért egy kétmondatos angol nyelvű képaláírásról, arcfelismerő szoftver alkalmazását vetette fel, majd azután érdeklődött, hogy Pruck Pál lánya valóban emlékszik-e Pruck Pálra.

A Fővárosi Törvényszéken folytatódott a Pruck Pál kontra Dózsa László ügy, miután a tavalyi 56-os emlékévet szervező Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány máig nem hajlandó elismerni, hogy tévedett, és a 2016-os óriásplakátokon nem Dózsa László, hanem Pruck Pál szerepel. A Közalapítványt Pruck Pál lánya perelte be édesapja kegyeleti jogainak megsértése miatt.

 Csőkéné Pruck Erika a perben a következőket kéri:

  • a Közalapítvány ismerje el, hogy a Pruck Pált ábrázoló 1956-os fénykép mellé tévesen Dózsa László nevét írták,
  • a Közalapítvány ismerje el egy levélben, hogy tévedett, fejezze ki sajnálkozását, és a levelet hozzák nyilvánosságra,
  • távolítsák el Dózsa László nevét a megjelent kiadványokról, plakátokról és az egyik zuglói épület falára festett képről. 

Nem, nem és nem

Az 56-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából az emlékévet szervező Közalapítvány óriásplakátokat is készített. Az egyik fényképen egy tipikus, 1956-os pesti srác látható fegyverrel az oldalán. A szervezők a kép mellé Dózsa László színész nevét írták, aki kamaszként valóban részt vett a forradalomban. Jelentkezett azonban Pruck Pál unokatestvére, aki azt állította: a képen nem Dózsa, hanem az akkor 15 éves Pruck Pál látható. Ez a fotó az amerikai Life magazinban is megjelent 1956-ban, ahol a képaláírásban is Pruck Pál neve szerepel. 

Az 56-os Emlékbizottság nem volt hajlandó elismerni a tévedést. Ehelyett súlyos nyilatkozatok hangzottak el. Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója, a Közalapítvány kuratóriumának tagja és az Emlékbizottság vezetője például nyilvánosan alázta meg a már halott Pruck Pált. Azt állította róla, hogy az ő 1956-os szabadságharcos szerepvállalásáról semmilyen dokumentum nem maradt fenn, ellenben Dózsa László tevékenységét 56-os szabadságharcosok is igazolták. Schmidt Mária azt is mondta, hogy Pruck köztörvényes bűnöző volt, nem tudni, hogyan élhette túl az 1956 utáni megtorlásokat, és a nyolcvanas években szívesen szerepeltették őt a forradalom lejáratására (Pruck Pál nem a forradalomban, hanem a hatvanas években követett el lopást és rongálást, ezért kapott két év börtönbüntetést - a szerk.).  

Azóta az 56-os Intézet történelmi források és antropológia jegyek, köztük Dózsa László és Pruck Pál arcának és fülformájának vizsgálata alapján bebizonyította: a képen nem Dózsa László, hanem Pruck Pál szerepel. Dózsa László is bejelentette, hogy kegyeleti okokból lemond arról, hogy az ő neve szerepeljen a képen. A Közalapítvány által felkért történész, Horváth Miklós is úgy nyilatkozott: elhitte Dózsa Lászlónak, hogy ő van a képen, de mostanra belátta, valóban a gyerek Pruck Pál szerepel a fotón.

Szakfordítás két mondatról?

A szinte kézenfekvő ügy azonban a bíróságon újabb váratlan fordulatokat tartogatott. Magyar Gábor, a Pruck család ügyvédje is bizonyítékként csatolta be a bíróságnak a Life magazin 1956. november 12-i számában megjelent képet, és felolvasta a képaláírást: "Felnőtteknek való küldetésen: Pruck Pál (15), aki egy volt azok közül a bátor tizenévesek közül, akik a forradalomban harcoltak. Egy törmelékkel borított budapesti utcán áll". Korábbi cikkünkben megírtuk: a fotót Michael Rougier (1925–2012) készítette, aki háborús tudósítóként mindig megnevezte a fotóin szereplő embereket.

Ezen a linken is elérhető az eredeti fotó, az eredeti képaláírással a Life-magazin archívumát gondozó ICP honlapján:

On a man's mission, Pal Pruck, 15, was one of the many brave teen-agers who fought in the revolution. He is standing in a rubble-strewn Budapest street

Boy freedom fighter carrying rifle during Hungarian revolution against Soviet-backed government

És itt jött az első váratlan fordulat. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt képviselő ügyvéd azt kérte, hogy kérjenek hivatalos szakfordítást a kétmondatos, angol nyelvű képaláírásról. Ez láthatóan Bene Lajos bírót is meglepte.

  • Bíró: Kétségbe vonják ennek az egy mondatnak a valóságtartalmát? Nem ezt jelenti ez a szöveg?
  • Ügyvéd: Nekem erre nincs kompetenciám, hogy megítéljem. Ezt akkor tudom megítélni, ha van hivatalos fordítás.
  • Bíró: (felolvassa angolul a képaláírást) Az intézet nem tudja megoldani ennek a mondatnak az értelmezését?
  • Ügyvéd: Nem az értelmezést nem tudjuk megoldani, csak a perjogi szabályok szerint kérjük a fordítást. 

Ehhez később szólt hozzá Pruck Pál lányának ügyvédje. Magyar Gábor annyit jegyzett meg: nyugodtan kérhet szakfordítást a Közalapítvány, de teljesen mindegy, hogy a szakfordító hogyan fordítja le ezt a mondatot,

az ugyanis, hogy Pruck Pál magyarul és angolul is azt jelenti, hogy Pruck Pál, Dózsa László neve pedig sehol nem szerepel a képaláírásban. 

Arcfelismerő szoftver kellene

A bíró szerint először arra a kérdésre kell valaszt adni, ki van a képen. Megkérdezte erről a Közalapítvány ügyvédjét, aki határozottan állította, hogy szerintük Dózsa László. Az ügyvéd szerint hiába nyilatkoztak erről történészek, ki kell szűrni minden szubjektív megítélést. A valóban egzakt válasz erre a kérdésre tehát csak úgy adható meg, ha számítógépes arcfelismerő rendszerrel elemzik a képet. Az ügyvéd azonban ezt csak felvetette, nem indítványozta, szerinte ugyanis a bizonyítási teher a felperesé. 

A bíró azonban továbbra is arra volt kíváncsi, hogyhogy nem látták a Terror Háza vagy a Közalapítvány szakértői a Life magazinban megjelent képet. Az ügyvéd erre azt válaszolta: a képet nem közvetlenül a Life magazintól szerezték be, hanem valamilyen közgyűjteményből, amelynek az újság átengedte a felhasználási jogokat. Elképzelhető, hogy azon nem szerepelt ez a képaláírás, mondta az ügyvéd. 

Ha így vették át, miért nem kezdtek el nyomozni, hogy ki van a képen? És aki azt mondta, hogy ő az, akkor ő az?

- kérdezte Bene Lajos bíró. A Közalapítvány képviselője szerint jóhiszeműen jártak el az ügyben. Dózsa László hivatalos nyilatkozatot tett arról, hogy ő szerepel a képen és hozzájárult a fotó felhasználásához.  

Aztán újra szóba került a fordítás kérdése. A bíró azután érdeklődött, hogy ha csak a képet szerezték be, miért nem néztek utána, ki szerepel rajta. Ha pedig utánanéztek, akkor hogyan hagyhatták figyelmen kívül a Life képaláírását, amiben Pruck Pál neve szerepel. Egy szakértői intézet rengeteg tudóst alkalmaz, a PhD feltétele amúgy is az angol vagy más idegen nyelv ismerete, folytatta a bíró. "Találtak-e valakit, aki ezt az egy mondatot megnézte?  - érdeklődött. Mert ha ezt látta a Közalapítvány valamelyik szakértője, és ennek ellenére kétségbe vonják a fordítás helyességét és most hivatalos fordítást kérnek, az akár perelhúzó magatartás is lehet és annak lehetnek következményei, figyelmeztette az ügyvédet. 

Az ügyvéd ezután máshogy próbálkozott. Megjegyezte, hogy elég rosszul látható a becsatolt Life-másolaton a képaláírás. Erre a bíró:

Nincs meg az intézetnek a Life magazin 1956-os száma eredetiben 56-ról szóló cikkekkel?

A bíró ezután a következő végzést hozta: a felperesnek azt kell bizonyítania, hogy Pruck Pál van a képen, az alperesnek pedig azt, hogy Dózsa László.

Annak idején nem volt szokás kérkedni 56-tal

A Pruck Pál lányát képviselő Magyar Gábor ügyvéd ezután azzal érvelt, hogy Pruck Pál a fényképről 1982-ben a Népszabadságnak, 1986-ban pedig a Magyar Televízió Velünk élő történelem című dokumentumfilmjében is beszélt.

Pruck Pálnak a rendszerváltás előtt semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy 56-os szerepéről beszéljen, ettől előnyöket nem remélhetett.

- mondta Magyar Gábor. Épp ellenkezőleg: abban az időben ezzel senki nem kérkedett, pláne nem viccelt. Dózsa Lászlónak viszont ilyen megnyilvánulásai ebből az időből nem lelhetők fel, jegyezte meg az ügyvéd.  

A bíróság röviden meghallgatta Pruck Pál lányát is. Ő arról beszélt, hogy apja sokat mesélt a családban 56-ról, megvolt otthon nekik az 1982-es Népszabadság-cikk is, a családban is mindenki tudta ezt, de nem mutogatták mindenkinek. Az 1986-os tévéadás után az iskolájában is tudta mindenki, hogy az édesapja szerepel az 1956-os fotón. Felháborodással vették tudomásul, amikor meglátták a kép mellett Dózsa László nevét. Nagyon rosszul esett nekik az is, hogy hiába jelezték a hibát, hiába próbálták kijavíttatni a Terror Házával az aláírást, még a Life-ban szereplő képet is megmutatták nekik, nem történt semmi.

A Közalapítvány ügyvédje ezután ismét meglepő kérdéssel állt elő. Pruck Pál lányától azt kérdezte, hogyan emlékeztek a családban Pruck Pál 56-os részvételére? Ezt a furcsa kérdést azzal indokolta, hogy a jog szerint addig kell érvényesíteni egy elhunyt személyiségi jogait, amíg elevenen él az utókorban az elhunyttal kapcsolatos emlékezés.

A bíró ismét lecsapott: 

Kétségbe vonja, hogy a felperes emlékszik az édesapjára?

Mert ha ezt vitatja, akkor a felperesnek bizonyítania kell ezt. Ha viszont ezt nem vonja kétségbe, akkor ismét rosszhiszeműségnek tekinthető, hogy olyan kérdéseket tesz fel, amik nem tartoznak a per tárgyához. A megsemmisült ügyvéd ezután gyorsan visszavonta a kérdést. 

A tárgyalás végén Pruck Pál lányának ügyvédje így foglalta össze a pert: "Ez egy ikonikus fénykép. Az 56-os hős pesti srác szerepe mindenki számára vonzó. Ennek a szerepnek az eljátszására több jelentkező van. Van Dózsa László, aki foglalkozására nézve színész, és úgy tűnik, hogy az alperesnek emlékezetpolitikai érdekből az az álláspontja, hogy ezt a szerepet Dózsa Lászlónak kell eljátszania."

A tárgyalás november 10-én folytatódik, amikor Rainer M. János, Eörsi László és Horváth Miklós történészeket hallgatják meg.