A debreceni rektor magához rendelte a Putyin díszpolgársága ellen tiltakozókat

A Debreceni Egyetem vezetője csütörtökre a rektori hivatalba rendelte be a Putyin díszpolgári címe ellen tiltakozó négy tanszék három munkatársát, értesült az ATV.

A meghívó szerint Szilvássy Zoltán "a Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin elnöknek adományozott díszpolgári cím kapcsán történt tanszéki elhatárolódás hátterének és körülményeinek feltárására" tart megbeszélést az érintett tanszékek munkatársaival.

Mint megírtuk, az egyetem négy tanszéke tiltakozott amiatt, hogy a szenátus díszpolgári címet adományoz a nemrég Magyarországon járt Vlagyimir Putyinnak. A kitüntetése ellen tiltakozva az egyetem egyik professor emeritusa, Vajda Mihály is lemondott a címéről, a Facebookon pedig felháborodott kommentelők tömegesen rontották le az intézmény osztályzatát, egy idő után ezért az egyetem letiltotta az értékelést és letörölte a kritikus posztokat .  

Az egyetem az eset után azt közölte: a Civis Honoris Causa cím odaítéléséről a szenátus döntött,  a szenátusi tagokat pedig az egyetemi közösség választja demokratikus úton. A Debreceni Egyetemnek 216 tanszéke van, a döntés ellen 4 olyan tanszék tiltakozott, amelyek közül háromban a 2013 előtti rektori vezetéstől elválaszthatatlan a tanszék első embere, kettőnek pedig a vezetője az akkori rektor.

Szilvássy Zoltán jelenlegi rektor azt mondta, helyes, hogy  többféle vélemény van, de vizsgálatot is indított az ügyben. A rektor a debreceni televízióban "néhány szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácán hecckampányának" nevezte a tiltakozást.

Az egyetem a kitüntetést azzal indokolta, hogy a Paks 2 beruházásnak köszönhetően komoly oktatási feladatokat kap az egyetem. Kiderült az is, hogy  az intézmény tízmilliós nagyságrendű támogatást kapott a Russzkij Mir ( Orosz világ ) Alapítványtól, melyet 2007-ben Vlagyimir Putyin hozott létre. 

Putyin díszpolgári címéről augusztus 17-18-án, azaz 10 nappal azelőtt szavazott a szenátus, hogy az orosz elnök Budapestre érkezett. A két napig tartó online szavazáson a szenátus tagjainak 60 százaléka vett részt: 90 százalékos többséggel támogatták a kezdeményezést. Összesen 57-en fejezték ki véleményüket, ebből 51 szenátusi tag szavazott igennel, 3-an nemmel, 3-an pedig tartózkodtak.