Csak Cserdiben várják tárt karokkal a menekülteket

“Nincs itt még elég cigány?” – szegezték neki Bogdán László cserdi polgármesternek egy szomszédos faluban, amikor megtudták, hogy menekülteket fogadna be egy hétvégére. Bogdán október elején a HírTV-ben jelentette be, hogy szállást adna az Őcsényből kitiltott, jogszerűen Magyarországon tartózkodó menekülteknek, sőt befogadná a botrányba belebukott polgármestert, Fülöp Jánost is.

“Megtisztelő lenne számunkra, hogyha ezeket az embereket nem terroristának és nem mindenféle jelzővel illetnénk. Ezek egyszerű emberek, akik bajban vannak. Miniszterelnök úr, most majd ne dobjanak a fekete autóba, de én szeretném, hogyha ezeket az embereket egy picit jobban figyelnénk és óvnánk” – mondta a polgármester. A környéken nem mindenki örült a bejelentésnek, volt, aki levélben hazaárulózta Bogdánt, hiszen “aki a bevándorlást támogatja, az nagyobb bűnt követ el, mint a Trianon”.

Bogdán hétfőn azt mondta az Abcúgnak, hogy három embert fogadna be egy hétvégére a saját házába, az üdülést szervező Migration Aid operatív koordinátorától, Siewert Andrástól viszont úgy tudjuk, még nem tisztázták a pontos létszámot. Siewert szerint nemcsak Bogdánnál szállnak majd meg emberek, hanem egy helyi panzióban is, vagyis ez alapján több családról lehet szó. Az őcsényi esetből tanulva most nem hozzák nyilvánosságra az üdülés időpontját, nehogy valaki odamenjen és balhézni kezdjen. Siewert szerint nem is a cserdiektől tartanak, hanem kívülállóktól, akik bántani akarnák a helyi romákat vagy a menekülteket.

“Földet adok nekik, termeljenek, dolgozzanak. Meg lehet írni, hogy Joli néni pincéje kiadó!” A 81 éves cserdi asszony tíz éve költözött le a szőlőhegyről a faluba, mert a betegségei miatt már nem bírt gyalogolni az autóval is alig járható úton. “Azelőtt volt itt minden, kukorica, virágok. Odabent lakható, betonos a ház” – mutatott az omladozó téglaépületre, de bemenni sajnos nem tudtunk, mert nem volt nála a kulcsa. Őt egyáltalán nem zavarnák a menekültek, tőle akár le is telepedhetnek az üres házban, ha szeretnének dolgozni.

“Különbség van migráns és menekült között” – mondta a cserdi származású, de már tíz éve másik faluban élő Miklós, aki épp Jolán fiának, Gézának segédkezett a ház körül. “Sokan ezt a faluban is összemossák, szokták is kiabálni egymásnak csak úgy, hogy ‘te migráns!'. Aki évek óta itt él a táborban, jól csinálja a dolgát, az jöhet. De aki csak úgy átszökik a határon, aztán idejön, az nem”.

“Olyan ez, mint a cigányoknál. Ha Béla cigány, és lop, egyből azt mondják, hogy a cigányok lopnak” – mondta pár házzal odébb egy talicskát tologató, fiatal fiú. “De közben meg van itt a faluban elég ember, akinek lehetne segíteni. Nem tudom, összetett dolog ez” – tépelődött, vajon jó ötlet-e menekülteket elszállásolni egy ilyen szegény faluban.

Egy közelben lakó barátja szerint nem kell félni tőlük, ő akár a saját házába is befogadná őket, ha nem omlana mindjárt rá a tető. A felesége viszont már óvatosabb volt. “Mi van, ha valami epilepsziás rohamot kapnak, vagy mi, aztán megerőszakolják a nőket? Én azért félnék”.

A közmunkásként dolgozó Etel szerint egyértelmű a dolog, hiszen ezek az emberek szörnyűségek elől menekülnek, és bárki kerülhet hozzájuk hasonló helyzetbe, amikor jól esne a fedél az ember feje felé. “Dehogy kellenek azok ide!” – szólt közbe egy nyugdíjas nő, aki épp a kenyereskocsit várta. “Meg lehet nézni a tévében, miket csinálnak! Gyilkosok!”

“Nem kell mindent elhinni, ami a tévében van, Erzsike néni!” – vágott vissza Etel, aki azt mondta, azért ilyen megértő a menekültekkel, mert cigányként tudja, milyen az, amikor bemegy egy boltba, és a biztonsági őr rögtön követni kezdi. Másrészt neki is vannak gyerekei, és tudja, hogy sok gyerek jön a menekült családokkal.

Vagyis, bár Cserdiben is vannak menekültellenes hangok, nyoma sincs annak a gyűlölködésnek, amit augusztusban Esztergályhorvátiban, majd később Őcsényben lehetett tapasztalni. Az őcsényi botrány idején sokan meglepődtek az emberek reakcióján, pedig nem volt teljesen váratlan a dolog. Áprilisban két véletlenszerűen kiválasztott településen is csupa Soros- és bevándorlóellenes embert találtunk, ráadásul a TÁRKI tavaly megjelent, angol nyelvű kötete szerint 2015 óta az egész társadalomban megugrott az idegenellenesség.

Na, hát az kurva jó

– kommentálta a menekültek érkezését egy cserdi férfi, akivel a szomszédos Bükkösdön futottunk össze. “Nincs olyan ember a faluban, aki ellent merne mondani neki” – mondta a polgármesterre utalva. Szerinte ezért történhetett meg, hogy bár nem kérdezték meg a lakók véleményét, senki sem háborodott fel Bogdán tervén. Egy másik férfi azt mondta, “én elhiszem, hogy szívén viseli a sorsukat, de tény, hogy ad a külsőre”.

Ez főleg a szomszédos településeken elterjedt vélemény, egy bükkösdi férfi szerint az üdültetés csak Bogdán “saját cirkuszának része, de engem nem zavarnak, amíg nem a szobámba telepíti be őket” – nevetett. Nem csak a bükkösdiek, de a cserdiek közül is többen mondták, hogy ha a polgármester az ellenkezőjét gondolná a menekültekről, az emberek ugyanúgy követnék. Van, aki szerint ez azért van, mert az emberek függnek Bogdántól, de ez elsősorban a közmunkásokra és az önkormányzati dolgozókra igaz. Ott jártunkkor viszont nemcsak ők voltak elfogadóak a menekültekkel, ráadásul a polgármester a közelben sem volt, amikor helyiekkel találkoztunk.

Bogdán négy évvel ezelőtt lett országosan ismert, amikor köcsögmentesítő programot indított, vagyis többhetes bűnmegelőzési programot tartott, majd börtönlátogatást szervezett helyi fiataloknak, hátha az elijeszti őket a bűnözéstől. Akkor sokan bírálták ezért, az Amnesty International butának, homofóbnak és rasszistának nevezte a kezdeményezését. A faluban az elmúlt években minimálisra csökkent a bűnözés, Bogdánt sokan szeretik a szabadszájúsága és keménykezűsége miatt, ma pedig már a tévében is rendszeresen szerepel.

“Úgy kell elképzelni, hogy pár éve azon a falun alig lehetett keresztülmenni anélkül, hogy baj legyen” – mondta Balázs, akivel Bükkösd központjában találkoztunk. Szerinte Bogdán olyan nagy hatással van az emberekre, hogy simán elfogadják, amit mond, azok is, akik amúgy nem függnek tőle. Balázs mindenesetre nem örül a menekültek érkezésének, szerinte sok köztük a terrorista. “Főleg azért haragszom rájuk, amit Calais-nál csináltak, hogy felkapaszkodtak a kamionokra, kiszaggatták a ponyvát. A családban sokan kamionsofőrök, ők mondták”.

A barátnője, Kitti megértőbb nála, szerinte semmi baj nincs a menekültekkel, de mivel a magyarok hozzáállása olyan, amilyen, úgyis balhé lesz. “Erről a témáról nem szoktunk beszélgetni” – mosolygott Balázs.

“A cigányok több hasonló szitut megélnek, lehet hogy ezért együttérzőek velük. Családcentrikusak, nagyon szeretik a gyerekeiket is” – dicsérte a romákat egy férfi, aki épp a Bükkösdön élő szüleihez érkezett látogatóba, aztán gyorsan tisztázta, hogy se a romákat, se a menekülteket nem szereti.

“Itt, Bükkösdben lebeszélnék a polgármestert” – hallottuk többektől. “Bogdán tudja, mit akar elérni ezzel az egésszel, lehet, hogy Brüsszel miatt csinálja” – mondta egy anyuka a játszótéren, hintáztatás közben, és gyorsan hozzátette, hogy ő sem akar menekülteket látni. “Megelőzte őket a hírük. Ők másban hisznek, más a kultúrájuk, nekik más a természetes. A gyerekeimet is félteném”.

A gyerekek miatt óvakodna a menekültektől egy középkorú, hetvehelyi nő is , aki szerint Bogdán félelemben tartja a cserdieket, ezért hallgatnak rá ilyen sokan. “Nincs mögötte annyi, mint mondja. De megint nagyon jól eladta magát”.