Akkora a sofőrhiány a BKV-nál, hogy irodai dolgozókat beszélnek rá a vezetésre

Akkora a sofőrhiány a BKV-nál, hogy a cég szerelőket, mérnököket, irodai dolgozókat is bevet, hogy elég járművezető legyen szolgálatban, szemlézi a Népszavát az MTI. A lap szerint azt, akinek van megfelelő jogosítványa és egészségügyileg is alkalmas, megpróbálják rábeszélni, hogy úgynevezett besegítő szerződéssel, megemelt óraszámban vezessen a főállása mellett.

A Népszava kérdésére a BKV hangsúlyozta, hogy a "pótsofőrök" ugyanolyan értékűek, mint a főállásban foglalkoztatottak. Közölték azt is, hogy az úgynevezett besegítői foglalkoztatás a BKV összes ágazatában szinte a vállalattal egyidős, és a besegítők rugalmas foglalkoztatása nagyban hozzájárul az utasok elszállításának biztosításához. A cég kiemelte, hogy a besegítő járművezetők az összes olyan képesítéssel rendelkeznek, mint a főállásúak.

A BKV buszos üzletágában 250-300 sofőr hiányzik. Emellett trolibuszvezetőből is kevés van: 270 sofőr mellett 50 besegítő dolgozik, havonta 10 főállású munkavállaló tevékenységét kiváltva - tudta meg a Népszava a BKV-tól. A cikk szerint van olyan dolgozó, aki azért vesz ki szabadságot a főállásában, hogy szabadideje alatt buszt vezethessen mellékállásban.

Frissítés: A BKK levélben reagált a cikkre. Azt írják, a BKV széles körű toborzást folytat egy sor helyen, és annak, hogy valakiből busz-, illetve trolibusz járművezető legyen, komoly feltétel- és vizsgarendszere van, attól is függően, hogy milyen jogosítvánnyal rendelkezik, milyen képzés, illetve átképzés szükséges a foglalkoztatásához. Ha például valaki „C” kategóriás jogosítvánnyal rendelkezik, minimum PÁV II. vizsgát kell tennie a KRESZ, illetve a műszaki ismeretek mellett. Az elméleti képzés után kezdődik a gyakorlati oktatás, amelynek a rutin részét szintén hatósági vizsga zárja. A következő lépcsőfok minimum 348 km levezetése után egy 105 perces forgalmi vizsga – így kapja meg valaki a „D” kategóriás jogosítványt.

És ez a feltétele annak, hogy elkezdhesse valaki az úgynevezett GKI (Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány) alapképző tanfolyamot, amelynek része többek között a veszélyhelyzetek elhárítására szolgáló gyakorlati képzés is. A GKI képzés szintén hatósági vizsgával zárul, és BKV-s átképző tanfolyam követi, ami útvonalismeretből, járműtípusismeretből, utasításismeretből áll. Az utolsó lépés az úgynevezett módszer-átadás, amelynek lényege, hogy a „frissen” képzett kolléga napokon keresztül egy nagy tapasztalattal rendelkező járművezető mellett tesz szert gyakorlatra. Ezek után kezdenek járművezetőink „egyedül” dolgozni: vagyis közel 6 hónapnyi elmélet és gyakorlati képzés után.

A buszokat tehát csak olyanok vezetik, akiknek megvan a megfelelő képzettsége.

Ellenkezőjét senki sem állította.

(Borítókép: Beliczay László / MTI)