Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Dózsa-Pruck-ügy: a Terror Háza kutatási igazgatója szerint csúnyán beszéltek Schmidt Máriával

Image uploaded from iOS (5)
2017.11.23. 17:24
Csütörtökön folytatódott a Perek Pere: Pruck Pál lánya indított keresetet a Terror Házát fenntartó közalapítvány ellen, miután a tavalyi 1956-os emlékévben Dózsa László nevét írták apja fotója mellé. Az első szürreális tárgyalási nap után október közepén három történészt hallgattak meg tanúként, akik mind egyöntetűen állították: Schmidt Máriáéknak nincs igazuk, nem Dózsa László van a képen, ma három másik tanút hallgattak meg, akik a közalapítványt képviselték az ügyben. A Terror Háza programigazgatója egyszemélyben tette felelőssé az azóta felmondott Horváth Miklós történészt, aki korábban úgy nyilatkozott, azt sem engedték meg neki, hogy nyilvánosan beismerje a tévedést.

A Terror Háza történésze, a Kommunizmuskutató Intézet vezetője az ügy harmadik tárgyalásán mesélte el, hogy Dózsa László személyesen neki azt mondta – miközben dedikálta könyvét –, hogy a vitatott képhez azért írta oda a Life 1956-ban Pruck Pál nevét, 

mert az újságírók össze-vissza írogatnak mindenfélét.

Gyors előzmény:

Az 56-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából az emlékévet szervező, Schmidt Mária kormánymegbízott által vezetett közalapítvány óriásplakátokat is készített. Az egyik fényképen egy tipikus, 1956-os pesti srác látható fegyverrel az oldalán, a szervezők a kép mellé Dózsa László színész nevét írták. Jelentkezett azonban Pruck Pál unokatestvére, aki azt állította: a képen nem Dózsa, hanem az akkor 15 éves Pruck Pál látható. Ez a fotó az amerikai Life magazinban is megjelent 1956-ban, ahol a képaláírásban is Pruck Pál neve szerepel, sőt, egy 80-as évekbeli interjúban, illetve egy tévéműsor videós interjújában maga Pruck Pál ismerte be, hogy a fotón ő látható.

Az 56-os Emlékbizottság nem volt hajlandó elismerni a tévedést. Ehelyett súlyos nyilatkozatok hangzottak el. Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója, a közalapítvány és az emlékbizottság vezetője például nyilvánosan alázta meg a már halott Pruck Pált. Azóta az 56-os Intézet történelmi források és antropológiai jegyek, köztük Dózsa László és Pruck Pál arcának és fülformájának vizsgálata alapján bizonyította: a képen tényleg nem Dózsa, hanem Pruck szerepel. Dózsa László is bejelentette: kegyeleti okokból lemond arról, hogy az ő neve szerepeljen a képen

Ezután a kormánypárti sajtó Dózsa Lászlóval bizonygatta, hogy Dózsa László van a képen, lejárató cikkek születtek a történészekről, akik a bizonyítékok alapján az ellenkezőjét állították, de Schmidt Mária is elfelejtette néhány nyilatkozatában, hogy történész: hibát el nem ismerve vagdalkozott, Pruck Pált alázta. Így aztán végül a Fővárosi Törvényszéken kötött ki az ügy: a hibát el nem ismerő közalapítványt Pruck Pál lánya perelte be kegyeleti jogainak megsértése miatt.

Az első tárgyalási napról ebben a cikkünkben, míg a második tárgyalási napról ebben a cikkünkben írtunk hosszabban. Az első nap első szürrealitását a közalapítvány védője adta, amikor hivatalos fordítást kért egy egysoros képaláírásról, illetve, amikor felvetette, hogy Pruck Pál lánya nem is emlékszik az édesapjára rendesen. A másodikon három történészt hallgattak meg, akik egyöntetűen azt mondták, a képen nem Dózsa, hanem Pruck van. Egyikük, Horváth Miklós egyébként a Terror Házánál dolgozott, ahol az ő kezén is átment a kérdéses kép. Akkor átengedte, hogy Dózsa van a képen, de később utánanézett a dolognak, és számára is kiderült, mi az igazság. Nyilatkozott is volna, nyilvánosan kért volna elnézést a hibáért, de Schmidték letiltották a szereplésről.

Csütörtökön a harmadik tárgyalási napon három tanú meghallgatása ment le: Békés Mártoné, aki a közalapítvány által működtetett Terror Háza kutatási igazgatója, Tallai Gáboré, aki ugyanott programigazgató, illetve Markó Györgyé, aki a Kommunizmuskutató Intézet vezetője. Ő Horváth szerint a másik ember volt, aki rábólintott arra az első körben, hogy Dózsa László van a képen.

A Terror Háza programigazgatója szerint a felmondott Horváth tehet az egészről

Tallai Gábort, a Terror Háza programigazgatóját hallgatta meg először a bíróság. Tallai az '56-os emlékév megvalósított projektjeit menedzselte. A kérdésre, hogy ki azonosította be a fényképeket, Tallai azt mondta, ez egy hosszabb folyamat: először történészek összegyűjtik a kampányhoz a képeket, ezeket 2016 nyarán Horváth Miklós "machinálta". Ez azt jelenti, hogy a képek hozzá kerültek, és mivel ő a korszak szakértője, így az ő feladata volt, hogy átnézze őket, mehetnek-e vagy nem. Előzetesen fiatal történészek párosították össze a képeket a nevekkel, például a Getty Imagesről szedtek le képeket és próbálták megtalálni, kik vannak rajta. Horváth Miklós a vitatott fényképről azt írta: rendben van – mondta Tallai.

Ezután a képek megjelentetéséhez szükséges engedélyeket beszerezték a Getty Imagestől, illetve Dózsa Lászlótól az írásbeli nyilatkozatot kértek arról, hogy ő van a képen, és ő engedélyezte a felhasználását. Dózsa László ezzel a képpel már előadásokat tartott, a történészek is ismerték Dózsa könyvét, amiben szerepelt ez a kép, mondta Tallai.

Majd megjelent Pruck lányának nyilatkozata, hogy nem Dózsa van a képen, hanem édesapja, Pruck Pál. Tallai elmondta, hogy akkor a Facebookon kereste meg Pruck lányát, hogy személyesen találkozzanak, ami meg is történt. Elmondta ott, hogy részükről nem volt szándékos semmilyen kegyeletsértő magatartás, és kérte, hogy ha vannak még dokumentumok, akkor keresse a Terror Házát, és rögzítik, felkutatják ezek eredetét.

Majd a vezetői értekezleten Horváthot többször kérte Schmidt Mária, hogy még további kutatást folytasson Pruck Pálról és próbáljon eredményt felmutatni, hogy mi ennek a fotónak a valós története, és állapítsa meg, hogy az ő szakmai véleménye szerint ki van a képen. A probléma ott volt Tallai szerint, hogy Horváth nem végezte el ezt a kutatást, pedig háromszor is felkérték. Majd inkább felmondott.

Horváth az előző tárgyaláson beszélt erről a kutatásról, miután felmentették a titoktartás alól, és azt mondta, az intézmény végzett kutatást, de azzal a szándékkal, hogy bizonyítsák, mégis Dózsa van a képen, és el is készült valami, legalábbis ő látott egy videót, amin Dózsa akkori szomszédja nyilatkozik. Arról egyáltalán nem beszélt, hogy erre a kutatásra őt kérték volna fel, sőt, a Pruck-család ügyvédje azt mondta, Horváth azt mondta korábban, nem kapott ilyen felkérést.

A Pruck-család ügyvédje rámutatott, hogy Horváth időközben megváltoztatta a véleményét, és elismerte, hogy Pruck van a képen, Tallai azt mondta erre, hogy igen, de ezt az újabb állítását nem támasztotta alá megfelelő kutatással, kutatási eredménnyel. Horváth, ahogy az előző tárgyaláson meghallgatott másik két történész is, úgy nyilatkozott, hogy az időközben előkerült bizonyítékok elegendőek ahhoz, hogy kijelentsék, Pruck van a képen.

A Terror Háza kutatási igazgatója szerint a felmondott Horváth tehet az egészről

A második tanú Békés Márton volt, aki a közalapítvány által működtetett Terror Háza kutatási igazgatója, aki elmondta, hogy feladata az emlékévhez kapcsolódó háttérkutatások koordinálása, esetenként ellenőrzése volt. Békés megismételte a Tallai által elmondottakat, egy általa felügyelt történészi csoport összeszedte a képeket, majd Schmidt Mária – "főigazgató asszony" – felkérte Horváthot, hogy egy végső ellenőrzést végezzen az összeszedett képekkel. Horváth leválogatta, és amikkel szerinte nem volt probléma, azt úgy adta tovább, hogy rendben vannak. Ahogy ezt tette a vitatott képpel is Dózsa nevével. Békés szerint megbíztak Horváth szakértelmében.

Békés elmondta, Dubicz Józsefről is készült kép, Horváth arra is igent mondott, de amikor utánanéztek életútjának, kiderült, az ő forradalom utáni életútja méltatlanná tette, hogy beemeljék ebbe az emlékévbe. A kérdésre, hogy a történész értékítéletet is tesz-e, Békés azt mondta, nem gondolja, de ha valaki a forradalom után a karhatalmisták közé áll, az nem értékítélet, hanem ténymegállapítás. Békés elmondta, hogy Pruck életútját is megvizsgálták, és nem találtak róla a levéltárban semmit, de ismerik a Népszabadságban '82-ben megjelent interjút, illetve a '86-os tévéműsort is. Pruck mindkettőben arról beszélt, hogy ő van azon a képen.

A bíró rákérdezett, hogy Dózsának is utánanéztek-e ugyanígy, Békés elmondta hogy igen, és azt is, hogy nem találtak levéltári adatokat róla sem. A bíró megkérdezte, hogy ha tudják, hogy nem Dózsa van a képen, miért szerepel Dózsa neve a mai napig a falfestményen. Békés elmondta, hogy azért mehettek ki az óriásplakátok és molinók ezzel a névvel, mert akkor még nem tudták, hogy problémás a kép. Ő történészként ellentmondó adatokat lát, és nem szeretné ő eldönteni, hogy ki van a képen.

Békés is megismételte Tallai elmondását, miszerint Schmidt Mária többször is felkérte Horváthot, hogy végezzen el újabb kutatásokat, de azt Horváth elutasította, sőt, olyan stílusban válaszolt a főigazgató asszonynak,

ahogy nem beszélünk senkivel

– mondta Békés.

Pruckék ügyvédje felolvasott egy 2016. június 2-i emailt, amit Békés küldött Horváth Miklósnak, illetve Markó Györgynek. Mindketten történészként dolgoztak akkor a Terror Házában. A levélben arra kérte őket, hogy ellenőrizzék, hogy kiknek a képe kerülhet majd ki a Sziget Fesztiválon az '56-os emlékév kapcsán. A levélben azt is írta, hogy majd még meg kell mutatnia Tallai Gábornak, hogy a végső ellenőrzést is elvégezhessék. A kérdésre, hogy a végső ellenőrzést ki végezte, Békés elmondta, hogy az emlékbizottság, és ez igazából a kiválasztást jelenti, hiszen tekintettel kellett lenni arra, hogy idősebbek, fiatalabbak, férfiak és nők is legyenek.

A Terror Háza történésze, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója szerint a felmondott Horváth tehet az egészről

Harmadikként Markó Györgyöt hallgatta meg a bíróság, aki a Kommunizmuskutató intézet vezetője, és Horváthoz hasonlóan a Terror Házában dolgozott történészként. Az '56-os emlékévhez kapcsolódóan neki kellett előadásokat tartania, illetve könyvet is írt. A fényképek azonosításával kapcsolatban nem volt feladata. Azt mondta, két alkalommal kapott listát, ahol szerepeltek nevek. Az egyikben arról volt szó, kikkel csináljanak interjút a fiatal történészek, a másik a fent említett Sziget Fesztiválos kikerülésekkel volt kapcsolatos.

Kérdésre elmondta, hogy neki nem volt feladata az azonosítás, Horváth Miklósé volt ez a feladat, bár ő konkrétan nem volt ott, ahol Horváthot felkérték erre, vagy rátestálódott ez a feladat. De a vezetői értekezletre, ahol Horváthot felkérték, hogy végezzen további kutatásokat azzal kapcsolatban, hogy miért kerülhetett Dózsa neve a képre, ha nem ő van rajta, ő is emlékezett. (Arról, hogyan tette Schmidt Mária már korábban bűnbakká Horváth Miklós történészt az egész Dózsa-Pruck-botránnyal kapcsolatban, arról ebben a cikkünkben írtunk.)

Markó elmondta, hogy a levéltárban nem találtak semmit, ami alapján akár Dózsához, akár Pruckhoz köthetnék a képet. Delkosz Jorgosz is lehetett volna – egy görög fiatal, aki szintén felmerült már, mint a kép szereplője –, ő maga az erről szóló könyvében azt írta, valószínűleg Dózsa László van a képen, de hozzátette, a Life-magazinban Pruck Pál neve van a kép alatt. Markó azt is hozzátette, ezt a könyvet Horváth lektorálta. Markó szerint Horváthnak tudnia kellett Pruckról, és egyértelmű, hogy az ő feladata volt az azonosítás. 

Markó azt mondta, ő személyesen beszélt Dózsával egy 2016-os sepsiszentgyörgyi tudományos konferencia szünetében. Dózsa azt mondta, egyértelműen ő van a képen, és a Life csak azért írta Pruck nevét, mert az újságírók össze-vissza írogatnak dolgokat. Hogy ezt a beszélgetést hallotta-e Horváth, nem tudja, de együtt utaztak egy autóval, és biztosan elmondta Horváthnak is. Markó egyébként nem tartotta valószerűtlennek Dózsa elmondását, mert többször is előfordult már, hogy más néven azonosítottak újságban szereplőket.

Dr. Bene Lajos bíró végzést hozott arról, ki fizesse a szakértőt majd, ha szükség lesz rá. Itt a szakértői költségeket tekintve részleges költségmentességet adott Pruckéknak. Az indoklásban azt mondta, önmagában az hogy valaki képtelen fizetni a perköltséget, nem azt jelenti, hogy az egészet a másik fél fizeti, hanem kaphat kedvezményt. De hozzátette, hogy a többszázezres szakértő kirendelésére akkor kerül sor, ha a Pruckéktól bekért további fotók megismerése után Schmidték továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Dózsa László van a képen.

A következő tárgyalási nap februárban lesz.