Lajos, Patrícia
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Az ellenzék megfejtette, miért nem politizálnak a fiatalok

2017.11.24. 05:16 Módosítva: 2017.11.24. 11:10
A 15-29 éves korosztálynak csak egy százaléka párttag, a fiatalok alig járnak szavazni, a pártpolitikától pedig még azok is ódzkodnak, akik járnak tüntetésekre. Az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Momentum politikusai közösen próbálták megfejteni, hogy miért alakult ez így, és hogyan lehetne javítani a helyzeten. Főleg az oktatási rendszert és a rendszerváltás utáni kormányokat kritizálták – még Kunhalmi Ágnes is.

A politika olyan, mint a szex.

Orosz Anna kiváló médiaérzékenységgel dobta be a fenti párhuzamot, amikor illusztrálni próbálta a fiatalok és a politika viszonyát. A hasonlatot azért érezte helytállónak, mert a politika a szexhez hasonlóan "belefolyik az életünkbe", mégis mindkettőt tabuként kezeljük az iskolában, "hagyjuk, hogy kontrollálatlanul mindenki összeszedje a saját tapasztalatait".

El is mondott egy személyes történetet. Ő 11.-es gimnazista volt az öszödi beszéd kiszivárgásakor, és minden osztálytársa arról beszélt az órák előtt, hogy akkor most el kell-e takarodnia Gyurcsánynak vagy nem, bátor igazságbeszédet mondott-e vagy nem, kell-e tüntetni, de a becsöngetés után nem beszéltek a témáról. (Kivéve a konzervatív töritanárt, aki mindenkit bátorított, hogy menjen tüntetni a Parlament elé.)

Hasonló sztorikat mondott az Angelusz Róbert Szakkollégium kerekasztal-beszélgetésére meghívott többi politikus is csütörtök este az ELTE Társadalomtudományi Karán. Az LMP szóvivője, Kanász-Nagy Máté egyetemista volt, amikor a tanára 2006 szeptemberében kinyitotta a táblát és rá volt írva nagy betűkkel, hogy BÖSZME.

Az öszödi beszédről szóló anekdotázgatáshoz nem annyira kapcsolódott az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, de azzal ő is és a jobbikos Farkas Gergely is egyetértett, hogy az ilyen ritka történeteken is látszik, hogy a politika megkerülhetetlen, ezért legjobb lenne, ha a tananyag részét képezné valamiféle állampolgári ismeretekről vagy demokráciáról szóló tantárgy. "Amilyen ma az osztályterem, olyan lesz holnap a társadalom. De kontrollált körülmények között kell bevinni ezt a gyerekekhez, nem arra gondolok, ahogy Orbán Viktor strasbourgi beszéde egyoldalúan bekerült a tankönyvekbe" – mondta Kunhalmi.

Csak akarat kérdése

Az, hogy a fiatalok nem foglalkoznak a közélettel, mindegyik politikus szerint főleg a rendszerváltás utáni kormányok felelőssége: senkinek sem volt érdeke, hogy a kritikus, demokratikus gondolkodásra nevelje a diákokat. "Nem megbántva az itt ülő Ágit, ő korából adódóan nem, de az ő pártja sokat tett azért, hogy a fiatalok kiábránduljanak a politikusokból" – mondta Farkas Gergely.

Fotó: Teveli Dalma
Fotó: Teveli Dalma

Pedig ahhoz, hogy a fiatalok többet foglalkozzanak közéleti kérdésekkel, nem kellene se nagy oktatási reform, se pénz, csak egy tárgy az alaptantervben. Ehelyett az elmúlt években éppen az látszik, hogy az Orbán-kormány a társadalom passzivitására építi a politikáját. Farkas Gergely szerint ezért vettek el jogokat a diákönkormányzatoktól, hogy kiüresítsék a diákönkormányzatok intézményét. Orosz Anna szerint a civil szervezeteket is ezért támadja a kormány. Márpedig, ahhoz, hogy valaki politikai párt tagja legyen, az ilyen társadalmi szervezeteken át vezet az út általában.

Ennek ellenére Orosz szerint Magyarországon kevesen vesznek részt a diákönkormányzatokban, a HÖK-ben, kevesen vannak civil szervezeteknél, egyházakban. "Emiatt nincs a politizálásnak kultúrája, a legismertebb közszereplők, a celebek is ódzkodnak attól, hogy beleálljanak politikai állásfoglalásokba. Pedig más országokban teljesen természetes, hogy a hírességek elmondják a véleményüket közéleti kérdésekről" – mondta a momentumos politikus.

Farkas Gergely még azt fűzte hozzá, hogy sok esetben nem arról van szó, hogy az embereknek nincs véleménye, csak egyszerűen félnek felvállalni, mert féltik az iskolai eredményeiket vagy a munkahelyüket.

Javul a helyzet?

A helyzetértékelésen túl a politikusok abban is egyetértettek, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható, szerintük a következő generáció már sokkal tudatosabb lesz.

Orosz Anna szerint egyre több olyan médium van, amelyik kifejezetten szűk szakpolitikai kérdésekkel foglalkozik, de ezt olyan formában teszi, hogy a fiatalok se ijednek meg tőle. Ő egy vidéki országjárásán találkozott már olyanokkal, akik az Új Egyenlőség szociáldemokrata programjáról kérdezték, de megemlítette Gulyás Márton Youtube műsorát is – érdekes módon mindkettő médiaprojekt baloldali irányultságú, a momentumos politikus jelezte is, hogy sok tekintetben nem ért egyet ezekkel.

Kunhalmi Ágnes szerint a következő generációkat ha nem is tanítja meg senki a politizálásra, majd megtanulják maguktól, hála a technológiai fejlődésnek és a szabadságnak, amivel a 21. század jár. "Az egyén már nincs rászorulva a hivatásos politikusokra, nekik már nem kell közösen létrehozott állami egészségügyi rendszer sem, mert elmennek Berlinbe dolgozni, a megszerzett lóvéból pedig megveszik a magánegészségügyet. Ma már könnyebb a putriból átrepülni Berlinbe, mint régen átkelni a magyar határon."

Farkas Gergely is arról beszélt, hogy nem lehetetlen megszólítani a fiatalokat. Ő például egy parlamenti felszólalásában az e-sportról beszélt és azt a beszédét majdnem tízezren megnézték a Youtube-on, sokan olyanok, akiket nem érdekelt korábban a politika.

16 éves korhatár, online szavazás

A beszélgetés végén azokról a konkrét intézkedésekről beszéltek a pártok, amelyek segíthetnek a fiatalok elérésében. A Momentum részéről elhangzott, hogy a "kis lépések is elképesztően sokat számítanak". "Ha van véleményed egy Facebook-posztról, akkor kommentelj oda" – mondta Orosz Anna.

Farkas Gergely az online szavazás intézményét dobta be, szerinte az javítaná a választási részvételt a fiatalok körében. Kunhalmi Ágnes szerint arra lenne szükség, hogy a fiatalok kevésbé legyenek finnyásak, mert olyan úgysem lesz, hogy megtalálják a tökéletes, makulátlan pártot maguknak.

Kanász-Nagy Máté pedig megemlítette az LMP javaslatát, hogy 16 évre csökkentenék a választási korhatárt. Szerinte ez nem csak demokratikus, hanem gesztusértékű lépés is a politikusoktól a fiatalok felé.

Vannak pártok, amelyek a szavazati jog megvonásában érdekeltek, legyen szó határon túliakról vagy hátrányos helyzetűekről; mi ellenkező véleményen vagyunk

– szúrt oda a közelmúlt DK-s és jobbikos kampányainak az LMP-s politikus.

Várjunk csak, ez akkor egy olyan ellenzéki beszélgetés volt, ahol nem merült fel az összefogás?

Majdnem! Kunhalmi Ágnesnek sikerült a fiatalok kapcsán is kiemelnie, hogy mennyire fontos lenne együtt indulnia a liberális-baloldali pártoknak.

"Nem az a baj, hogy a mi oldalunkon kevés lett volna vagy most kevés lenne a fiatal, a jobboldalon a 90-es években sem volt több fiatal politikus, mint most a baloldalon, csak mi elaprózódtunk, a jobboldal meg egybe terelte a tábort. A Fidesz az eszközökben nem válogatva kinyírta az összes rivális pártot, Dávid Ibolyát még a vádlottak padjára is ültette a cél érdekében. A baloldalon viszont nem vagyunk képesek egy közös zászló alá beállni."