Gál
3 °C
16 °C

Már javában nyomoztak Győrkösék ellen, amikor a bőnyi gyilkosság történt

Fegyverek-002 0
2017.12.08. 11:43
Amikor Győrkös István bőnyi házában tavaly októberben lövöldözés közben életét veszítette egy rendőr, a Nemzeti Nyomozó Iroda már bő egy éve nyomozott a Győrkös vezette Magyar Nemzeti Arcvonal tagjai ellen. Ez deríthető ki abból azokból az információkból, amelyeket a rendőrség pénteken osztott meg a sajtóval egy olyan sajtótájékoztatón, ahol a bőnyi gyilkosságról egy szót sem szóltak, de még kérdezni sem lehetett.

Asztalokra tették ki és fegyveres rendőrökkel „védték” a rendőrség Teve utcai székházában megrendezett sajtótájékoztatón azokat a fegyvereket, amelyeket a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) tagjaitól korábban lefoglaltak a nyomozók. 

A sajtótájékoztató két okból volt különös:

  • Noha az MNA elleni rendőrségi nyomozás volt a téma, a nyilatkozó alezredes, Opauszki András egy mondat erejéig nem említette meg a tragédiába torkolló bőnyi rendőr gyilkosságot, miközben éppen a sajtótájékoztatón vált egyértelművé, hogy a nyomozás és a 2016. októberi tragédia között összefüggés van.
  • Persze erre rákérdeztünk volna, csakhogy a sajtótájékoztatón az újságírók nem kérdezhettek

Az viszont legalább kiderült, hogy a mára már felszámolt szélsőjobboldali szervezet, a Magyar Nemzeti Arcvonal tagjai ellen 2015. augusztus 6-án indult nyomozás, miután a rendőrség állítása szerint kaptak egy emailt, amiben valaki felhívta a nyomozók figyelmét arra, hogy az MNA migránsok ellen akar erőszakos akciókat végrehajtani.

Azaz a nyomozás bő egy évvel a bőnyi rendőrgyilkosság előtt indult. 

Az MNA elleni nyomozás tehát nem a Terrorelhárítási Központ (TEK), nem is egy másik társszerv, hanem egy bejelentés alapján indult meg, ami azért is furcsa, mert az MNA-ról – az eziránt érdeklődök számára – régóta tudott volt, hogy mit művelnek: az erről szóló videóik az interneten is elérhetőek voltak, ahogy a honlapjuk is. De ez mellékszál, a lényeg, hogy a rendőrségnek közel egy évig tartott, hogy mindezek után beazonosítsák a szervezet tagjait, és azt, hogy ki hol él.  Mindezt úgy, hogy időközben a társszervektől, így egyebek mellett a TEK-től is kértek és kaptak információkat.  

Opauszki András alezredes a sajtótájékoztatón azt állította, hogy 2016 végén összegezték a beszerzett információkat, és megkezdődtek a házkutatások. Mivel nem pontosította, hogy 2016 végén pontosan mikortól kezdődtek a házkutatások, csak valószínűsíteni lehet, hogy Győrkös István bőnyi házához is ennek a nyomozásnak a keretében vonultak ki 2016 őszén. Ez azért lényeges, mert noha ekkor már tudniuk kellett (éppen az adatgyűjtések miatt), hogy Győrkösnél éles fegyverek lehetnek, a rendőrség mégsem kérte a TEK segítségét. (Amikor a bőnyi tragédia megtörtént, nem volt világos, hogy miért is mentek ki a nyomozók az MNA vezetőjének tartott idős férfihoz, ehelyett mindenféle információk keringtek. Volt például olyan sajtóértesülés, miszerint a Teréz körúti robbantás miatt tartott a rendőrség ellenőrzéseket szerte az országban.)

Most legalább kiderült, hogy Győrkös házához feltehetően az MNA elleni nyomozás keretében vonultak ki a rendőrök.

Ez viszont felveti azt a kérdést, hogy miért futott bele a rendőrség egy ekkora fiaskóba, ha előtte már hónapokon keresztül vizsgálták az MNA tagjainak hátterét és életkörülményeit, tehát tudniuk kellett, hogy Győrkös veszélyes. Ha máshonnan nem, akkor a szélsőjobboldali, militarista közegben ismert idős férfi előéletét ismerhették különösebb adatgyűjtés nélkül is. 

A bőnyi fiaskót a rendőrség vizsgálta, és úgy ítélte meg, hogy a rendőrség nem felelős az ott történtekért.

Az is felettébb érdekes, hogy miközben a bőnyi ügy egy mondat erejéig nem került szóba a pénteki sajtótájékoztatón, az egész MNA elleni nyomozás éppen a gyilkosság után futott fel. Ekkor csaptak le látványosan az MNA tagjaira, és számolták fel teljesen a szervezetet. 

Az Indexnek a bőnyi gyilkosságot követően  több titkosszolgálati forrás is megerősítette , hogy a Magyar Nemzeti Arcvonal igen jó kapcsolatot ápol az orosz titkosszolgálatokkal, a félkatonai szervezet tagjaival rendszeresen airsoftoztak magyarországi orosz diplomaták is. A szervezet által működtetett weboldal pedig több, a hazai politikában nagy politikai súllyal bíró orosz titkosszolgálati szivárogtatás eszköze volt.  Később kiderült , hogy a weboldal egyik újságírója kétszer is találkozott Gyöngyösi Márton jobbikos politikussal – a képviselő szerint a katonai ügyekben egyébként roppant tájékozott Szalai Gábor kereste meg őt, és szakkérdésekről beszéltek.

De ha a bőnyi fiaskóról most látványosan hallgatott is a rendőrség, legalább kiderült, milyen intézkedéseket tettek később, milyen fegyvereket, robbanóanyagokat és egyéb veszélyes dolgokat foglaltak le az MNA-sok környezetében. Ahogy Opauszki rendőrnyelven megfogalmazta: összesen 34 helyszínen tartottak „nyomozati cselekményeket”, ebből 11 budapesti helyszín volt. Tartottak házkutatásokat és szemléket lakásokban, kertes házakban, tanyán, valamint egy tanyához tartozó erdős földterületen. 136 darab lőfegyvert, több mint 18 ezer lőszert és mindenféle mást (lőport, robbanóanyagot, hangtompítót) találtak. 

A fegyverek egy részét a gyanúsítottak földbe ásott hordókban, zsákokban tárolták, ezért a rendőrök talajradart és fémdetektort is használtak a felkutatásukhoz. A lefoglalt fegyverek között voltak sorozatlövésekre alkalmas gépkarabélyok. Opauszki szerint a hatástalanított fegyvereket nem a szabályoknak megfelelően hatástalanították, ezért azokat könnyedén át lehet alakítani éles fegyverekké. A gyanúsítottaktól számítógépeket, adathordozókat foglaltak le, ezek tartalmát fél éven át ellenőrizték. Végül december 6-án fejezték be a nyomozást, és most adják át az ügyet vádemelési javaslattal az ügyészségnek. Összesen 17 gyanúsítottja van az ügynek.  

A gyanúsítottak közül ketten házi őrizetben vannak, egyikükkel szemben pedig lakhelyelhagyási tilalom van érvényben. 

A bőnyi rendőrgyilkosság ügyében egyébként éppen ma emeltek vádat

(Borítókép: Antal N. / Police.hu)