Lenke
17 °C
29 °C

Rogán minisztériuma szerint a nemzeti konzultáció egyik pontja csak vélemény

2017.12.13. 09:55 Módosítva: 2017-12-13 10:32:49

A Magyar Helsinki Bizottság még októberben fordult bírósághoz a nemzeti konzultáció miatt, mivel a konzultációban szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait szerintük. A konzultáció 5-ös pontjában, illetve a tételmondathoz fűzött magyarázatban név szerint említi a Helsinki Bizottságot, a Helsinki szerint hamis állítások között.

A Helsinki keresetindításkor ideiglenes végzést kért, a terjesztés ideiglenes felfüggesztésére. Ezt a kérésüket első fokon elutasították, de másodfokon helyt adott a bíróság a kérésnek, és november 29-én meghozta a határozatot: a konzultáció felfüggesztésére, ami a határozatot követő harmadik napon egyébként is véget ért. A Helsinki szerint a magyar bírósági tempóhoz képest ez még így is gyors ügymenetnek mondható.

Szerdán tartották az első tárgyalási napot az ügyben. A Helsinki Bizottság az eredeti beadványában azt kérte, a konzultáció megalkotásáért felelős Miniszterelnöki Kabinetoroda közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen kétmillió forint sérelmi díjat a szerintük félrevezető, valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt. Ez a tárgyalás elején azzal változott, hogy időközben már 8 millió sérelmi díjat követelnek a jogsértés súlyosságára való tekintettel.

A konzultáció 5-ös tételmondata úgy hangzott:

"Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért."

Az alatta található magyarázat pedig így:

"Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása."

De rögtön felmerül a kérdés, hogy nevezhetjük-e tényleg magyarázatnak a magyarázó szöveget. Mert bár Lázár János, Dömötör Csaba és Kovács Zoltán kormányszóvivő is úgy nyilatkozott a tételmondat alatti szövegről, mint a tételmondathoz tartozó magyarázat, most, a Kabinetiroda jogi képviselője arról beszélt, hogy a tételmondat és az alatta lévő szövegnek nincs köze egymáshoz. Sőt, a magyarázó szöveg, csak vélemény. 

Tehát, ezek szerint a konzultáció minimum egy pontjában a kormány a saját véleményéről kérte ki mások véleményét.

A szerdai tárgyalás nagyon rövid volt, mivel az alperes (kabinetiroda) kérésére elhalasztották azt. Arra hivatkozva, hogy későn kaptak meg a Helsinkitől beadványokat, arra reagálni nem tudtak érdemben. És tényleg, volt, amit előző este kaptak meg. A bírónő azért röviden megpróbálta tisztázni, miről is van szó. Megkérte, vegyék elő azt a konzultációs ívet, és nézzék meg együtt a mondatokat, miket és miért kifogásol a Helsinki.

A konzultációs "magyarázó" szöveg első mondatának első fele arról szól, hogy például a Helsinki Bizottság segíti a bevándorlást és védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. A Helsinki az első részét nem sérelmezte, azt mondta, jogi segítséget nyújtanak menekülteknek, ezt lehet negatívan és pozitívan is értelmezni. A második részt viszont vitatják. 

A Helsinki szerint ugyanis ez egy általánosító kijelentés, mind a személyi kört, mind a tárgyi kört illetően: a Helsinki nem általában véd, hanem egy darab büntetőeljárásban védett két nemzetközi védelemre jogosult személyt. Két embert, akiket a tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésével vádolt meg az ügyészség:

egy idős asszonyt és egy kerekesszékes beteg férfit, akit az ügyészség azzal vádolt, hogy részt vettek a zavargásokban

– mondta Győző Gábor a Helsinki ügyvédje.

A "magyarázó szöveg" második felét is sérelmezi a Helsinki. A mondat így szól: "ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása". A Helsinki szerint ez az idézet egy szakmai anyagból van kiemelve, a szövegkörnyezetéből kiragadták és más tartalommal hozták összefüggésbe. A megcsonkított idézet az ún. határzáras bűncselekmények 2015. szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai anyagból való, amely elsősorban a genfi menekültügyi egyezményre támaszkodva bírálta a tervezett rendelkezéseket.

A tárgyalás február 14-én folytatódik.

Frissítés: A Rogán-féle minisztérium a cikk megjelenése után 4 órával egy közleményt adott ki, amiben szerepel ugyan az "a cikk állításával szemben" - fordulat, de nem teljesen egyértelmű, hogy mire gondoltak. A közlemény így szól:

"A cikk állításával szemben a Kormány határozott álláspontja, hogy a kérdőíveken szereplő mondatok mindegyike tényeken alapul, és ezt a kabinet dokumentumokkal is alátámasztja. Kereseti kérelmében maga a Helsinki Bizottság is elismeri, hogy a konzultációban szereplő idézetek valós tények, ők sem cáfolják, hogy az idézetek tőlük származnak. A Helsinki Bizottság akciója nem más, mint tudatos kísérlet arra, hogy megakadályozza a nemzeti konzultációt, amelyben a magyarok elmondhatják a véleményüket az ország biztonságát veszélyeztető betelepítési tervektől. Nem meglepő ez attól a bevándorláspárti szervezettől, amely több százmillió forintos támogatást kapott Soros György hálózatától, és amely korábban úgy jelentette fel nemzetközi fórumokon Magyarországot a bevándorlók ügyében, hogy azon még pénzt is keresett."

Tehát, a minisztérium védője a tárgyaláson azt mondja, azzal védekezik, hogy csak véleménynyilvánítás, ami azt a bizonyos 5-ös pontot illeti, a Helsinkinek tűrnie kell, majd a minisztérium egy közleményben mintha cáfolná saját védőjét. De ha még egyszer elolvassák, nem cáfolták a cikkünk címében szereplő állítást, csak azt mondják, tényeken alapulnak a mondatok. Tehát, ha jól értjük, vélemény, ami tényeken alapul. A Helsinki azt mondja, éppen ezekkel a tényekkel van probléma.

A minisztérium azt írja, a konzultációban szereplő idézetek tényleg a Helsinkitől vannak, amit a Helsinki sem cáfol. Akárhogy is nézzük, a konzultációnak egyetlen pontja miatt van éppen per, amiben nem több, hanem egy idézet van a Helsinkitől, amiről elmondták, hogy a probléma az vele, hogy egyrészt azt kiragadták eredeti szövegkörnyezetéből hogy más tartalommal hozzák összefüggésbe, ráadásul egy 2015-ös félmondatról van szó, ami az ún. határzáras bűncselekmények 2015. szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai anyagból való.

A minisztérium azt mondja, a Helsinki Bizottság akciója nem más, mint tudatos kísérlet arra, hogy megakadályozza a nemzeti konzultációt, ami hát egy furcsa mondat annak fényében, hogy a nemzeti konzultáció már végetért, lezárult.