Jenő
-2 °C
6 °C

Rogán minisztériuma szerint a nemzeti konzultáció egyik pontja csak vélemény

2017.12.13. 09:55 Módosítva: 2017-12-13 10:32:49

A Magyar Helsinki Bizottság még októberben fordult bírósághoz a nemzeti konzultáció miatt, mivel a konzultációban szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait szerintük. A konzultáció 5-ös pontjában, illetve a tételmondathoz fűzött magyarázatban név szerint említi a Helsinki Bizottságot, a Helsinki szerint hamis állítások között.

A Helsinki keresetindításkor ideiglenes végzést kért, a terjesztés ideiglenes felfüggesztésére. Ezt a kérésüket első fokon elutasították, de másodfokon helyt adott a bíróság a kérésnek, és november 29-én meghozta a határozatot: a konzultáció felfüggesztésére, ami a határozatot követő harmadik napon egyébként is véget ért. A Helsinki szerint a magyar bírósági tempóhoz képest ez még így is gyors ügymenetnek mondható.

Szerdán tartották az első tárgyalási napot az ügyben. A Helsinki Bizottság az eredeti beadványában azt kérte, a konzultáció megalkotásáért felelős Miniszterelnöki Kabinetoroda közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen kétmillió forint sérelmi díjat a szerintük félrevezető, valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt. Ez a tárgyalás elején azzal változott, hogy időközben már 8 millió sérelmi díjat követelnek a jogsértés súlyosságára való tekintettel.

A konzultáció 5-ös tételmondata úgy hangzott:

"Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért."

Az alatta található magyarázat pedig így:

"Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása."

De rögtön felmerül a kérdés, hogy nevezhetjük-e tényleg magyarázatnak a magyarázó szöveget. Mert bár Lázár János, Dömötör Csaba és Kovács Zoltán kormányszóvivő is úgy nyilatkozott a tételmondat alatti szövegről, mint a tételmondathoz tartozó magyarázat, most, a Kabinetiroda jogi képviselője arról beszélt, hogy a tételmondat és az alatta lévő szövegnek nincs köze egymáshoz. Sőt, a magyarázó szöveg, csak vélemény. 

Tehát, ezek szerint a konzultáció minimum egy pontjában a kormány a saját véleményéről kérte ki mások véleményét.

A szerdai tárgyalás nagyon rövid volt, mivel az alperes (kabinetiroda) kérésére elhalasztották azt. Arra hivatkozva, hogy későn kaptak meg a Helsinkitől beadványokat, arra reagálni nem tudtak érdemben. És tényleg, volt, amit előző este kaptak meg. A bírónő azért röviden megpróbálta tisztázni, miről is van szó. Megkérte, vegyék elő azt a konzultációs ívet, és nézzék meg együtt a mondatokat, miket és miért kifogásol a Helsinki.

A konzultációs "magyarázó" szöveg első mondatának első fele arról szól, hogy például a Helsinki Bizottság segíti a bevándorlást és védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. A Helsinki az első részét nem sérelmezte, azt mondta, jogi segítséget nyújtanak menekülteknek, ezt lehet negatívan és pozitívan is értelmezni. A második részt viszont vitatják. 

A Helsinki szerint ugyanis ez egy általánosító kijelentés, mind a személyi kört, mind a tárgyi kört illetően: a Helsinki nem általában véd, hanem egy darab büntetőeljárásban védett két nemzetközi védelemre jogosult személyt. Két embert, akiket a tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésével vádolt meg az ügyészség:

egy idős asszonyt és egy kerekesszékes beteg férfit, akit az ügyészség azzal vádolt, hogy részt vettek a zavargásokban

– mondta Győző Gábor a Helsinki ügyvédje.

A "magyarázó szöveg" második felét is sérelmezi a Helsinki. A mondat így szól: "ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása". A Helsinki szerint ez az idézet egy szakmai anyagból van kiemelve, a szövegkörnyezetéből kiragadták és más tartalommal hozták összefüggésbe. A megcsonkított idézet az ún. határzáras bűncselekmények 2015. szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai anyagból való, amely elsősorban a genfi menekültügyi egyezményre támaszkodva bírálta a tervezett rendelkezéseket.

A tárgyalás február 14-én folytatódik.

Frissítés: A Rogán-féle minisztérium a cikk megjelenése után 4 órával egy közleményt adott ki, amiben szerepel ugyan az "a cikk állításával szemben" - fordulat, de nem teljesen egyértelmű, hogy mire gondoltak. A közlemény így szól:

"A cikk állításával szemben a Kormány határozott álláspontja, hogy a kérdőíveken szereplő mondatok mindegyike tényeken alapul, és ezt a kabinet dokumentumokkal is alátámasztja. Kereseti kérelmében maga a Helsinki Bizottság is elismeri, hogy a konzultációban szereplő idézetek valós tények, ők sem cáfolják, hogy az idézetek tőlük származnak. A Helsinki Bizottság akciója nem más, mint tudatos kísérlet arra, hogy megakadályozza a nemzeti konzultációt, amelyben a magyarok elmondhatják a véleményüket az ország biztonságát veszélyeztető betelepítési tervektől. Nem meglepő ez attól a bevándorláspárti szervezettől, amely több százmillió forintos támogatást kapott Soros György hálózatától, és amely korábban úgy jelentette fel nemzetközi fórumokon Magyarországot a bevándorlók ügyében, hogy azon még pénzt is keresett."

Tehát, a minisztérium védője a tárgyaláson azt mondja, azzal védekezik, hogy csak véleménynyilvánítás, ami azt a bizonyos 5-ös pontot illeti, a Helsinkinek tűrnie kell, majd a minisztérium egy közleményben mintha cáfolná saját védőjét. De ha még egyszer elolvassák, nem cáfolták a cikkünk címében szereplő állítást, csak azt mondják, tényeken alapulnak a mondatok. Tehát, ha jól értjük, vélemény, ami tényeken alapul. A Helsinki azt mondja, éppen ezekkel a tényekkel van probléma.

A minisztérium azt írja, a konzultációban szereplő idézetek tényleg a Helsinkitől vannak, amit a Helsinki sem cáfol. Akárhogy is nézzük, a konzultációnak egyetlen pontja miatt van éppen per, amiben nem több, hanem egy idézet van a Helsinkitől, amiről elmondták, hogy a probléma az vele, hogy egyrészt azt kiragadták eredeti szövegkörnyezetéből hogy más tartalommal hozzák összefüggésbe, ráadásul egy 2015-ös félmondatról van szó, ami az ún. határzáras bűncselekmények 2015. szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai anyagból való.

A minisztérium azt mondja, a Helsinki Bizottság akciója nem más, mint tudatos kísérlet arra, hogy megakadályozza a nemzeti konzultációt, ami hát egy furcsa mondat annak fényében, hogy a nemzeti konzultáció már végetért, lezárult.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?