Ha egyetemistaként jön egy iráni, az már nem zavarja a kormányt

A 2010/2011-es tanévhez képest a 2017/2018-as tanév első felére megduplázódott a magyar felsőoktatásban tanuló külföldi hallgatók száma. A teljes hallgatólétszám tíz százalékát teszik ki, szám szerint 32 ezren vannak, közülük 20 ezer hallgató viszont Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkezett.

Ezek a számok egy, a magyar felsőoktatásban tanuló harmadik országbeli diákokról készült friss kutatásban szerepelnek. A tanulmány a Jövőkerék Közhasznú Alapítvány megbízásából az EU Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap pénzéből készült, és több érdekes adatot közöl a Magyarországra irányuló tanulmányi migrációról.

Eszerint a külföldi hallgatók növekvő száma a magyar egyetemeken 2012 óta valójában a nem EU-állampolgár hallgatók növekvő számát jelenti. Míg ugyanis az unió területéről Magyarországra érkező diákok száma néhány éve stagnál, évente nagyjából 20 százalékkal növekszik a harmadik országbeli hallgatók száma.

A legtöbben Kínából, Szerbiából és Iránból jönnek magyar egyetemekre – országonként körülbelül kétezer hallgató -, de ezer felett van a norvég, az ukrán, a török és a nigériai egyetemisták száma is.

A tanulmány szerint a növekvő tendenciának többféle magyarázata lehetséges.

A magyar hallgatók száma folyamatosan csökken a felsőoktatásban

A külföldi diákok számának növekedésével párhuzamosan rohamosan csökken a magyar diákok száma a felsőoktatási intézményekben. A 2010/2011-es tanévben még 302 ezer magyar állampolgár tanult egyetemen vagy főiskolán, idén már csak 251 ezer.

Ennek részben demográfiai okai is vannak: a KSH adatai alapján, míg 2010-ben 129 ezer 18 éves volt Magyarországon, addig 2017-ben már csak 98 ezer.

A magyar hallgatók számának fogyása másrészt köszönhető a kormány megváltozott felsőoktatási stratégiájának is. A költségtérítéses képzések bevezetésével és ezzel egyidejűleg az államilag finanszírozott helyek számának csökkentésével, több szak megszüntetésével és újabban a középfokú nyelvvizsga felvételi előfeltétellé tételével egyre kevesebbeknek lesz elérhető a felsőoktatás.

A magyar hallgatók eltűnése arra ösztönzi az egyetemeket, hogy valahogy pótolják a kieső hallgatói létszám után járó állami támogatás összegét, ezért megpróbálnak külföldi, tanulmányaikért fizető hallgatókat csábítani a képzéseikre.

Ebben a három nagy vidéki egyetem: a Pécsi-, a Debreceni- és a Szegedi Tudományegyetem – leginkább orvosképzési karaik -, valamint a budapesti Semmelweis Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem járnak az élen, de más egyetemekről is érkeznek hasonló hírek. A Dunaújvárosi Egyetem, miután évek óta korábbi elsőéves hallgatólétszámának már csak a harmadát tudja felvenni, finanszírozási gondjait úgy próbálja kezelni, hogy komoly összegeket – idén 486 millió forintot – fordít kínai állampolgárságú hallgatók toborzására. Őket az intézmény angol nyelvű alap- és mesterképzésére várják.

Keleti nyitás az egyetemeken is

Valójában azonban nem csak az egyetemek érdeke – kényszerből -, hogy minél több külföldi hallgató tanuljon náluk. A kormány is törekszik erre, viszont az is megvan, hogy milyen hallgatókat szeretne az előadótermekben látni. A 2013-ban elindított Stipendium Hungaricum ösztöndíj a “keleti és déli nyitás” jegyében főleg a Kelet-ázsiai, Közel-keleti és afrikai országokból hoz diákokat a magyar egyetemekre.

A program külpolitikai és gazdasági célja, hogy megalapozza a hazánkban végzett külföldi hallgatók személyes és szakmai kötődését Magyarországhoz, potenciálisan elősegítve a magyar sajátosságok és érdekek hazájuk elitjének körében történő megismertetését, illetve megértetését, megalapozva ezáltal az adott országban hazánk gazdasági kapcsolatai fejlesztéséhez, piacra jutási törekvései támogatásához szükséges kapcsolati tőkét.

– áll a program hivatalos leírásában, milyen gazdasági hasznot remél a keleti országok fiataljainak hazai egyetemeken taníttatásából a kormány.

A Stipendium Hungaricum keretében két évig tanulhatnak ösztöndíjjal Magyarországon a külföldi hallgatók. Mára már a harmadik országbeli egyetemisták 30 százaléka Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal tanul itt, ami szám szerint 6300 diákot jelent.

Ebben a csoportban is a kínaiak vannak a legtöbben, a második legnagyobb kibocsájtó ország Szerbia, aztán következik Jordánia, majd Azerbajdzsán. Ezek 2016 őszi adatok, a programot koordináló Tempus Közalapítványnál ezek a legfrissebb elérhető statisztikák.

Vannak olyan országok, amelyekből a Stipendium Hungaricum égisze alatt érkeztek eddig először Magyarországra diákok: ilyen Jordánia, Tunézia, Algéria, Ecuador, Marokkó és Laosz.

Az idei tanévben 15 ezer jelentkező volt az ösztöndíjra, főleg számítástechnikai-, különböző mérnöki, és nemzetközi tanulmányok szakokra.

Nemzetköziesítés indult be

A külföldi diákok számának gyors emelkedése hatással volt az egyetemek képzési portfóliójára is. Az ELTE, a BME és a Debreceni egyetem például még a Stipendium Hungaricum program 2013-as indulása előtt 1500 brazil diákot fogadott néhány év alatt egy államközi ösztöndíjprogram keretében. Ennek hatására az egyetem dolgozói szerint beindult az intézményben egyfajta kétnyelvűsítés: egy sor hallgatói szolgáltatást tettek elérhetővé idegen nyelven is.

A fogadóegyetemeken általános, hogy a tanulmányi osztályokon külön munkatárs foglalkozik a külföldi hallgatók tanulmányi ügyeinek intézésével, arra pedig külön mentorprogramot működtetnek, hogy a hallgatók a kezdeti ügyek – egészségbiztosítás, könyvtári beiratkozás – intézésében is kapjanak segítséget.

A Stipendum Hungaricummal érkező diákoknak sokszor dolgozniuk is muszáj, a kapott alig több mint 40 ezer forintos ösztöndíj más jövedelem nélkül ugyanis aligha elég a megélhetéshez. A magyar nyelvtudás hiánya azonban erős korlát a munkaszerzésben, gyakornokként pedig gyakran azért nem alkalmaznak szívesen külföldi diákokat a cégek, mert bizonytalan, hogy az országban marad-e az illető, lesz-e belőle munkaerő.

Akiknek mégis sikerül diákmunkát vállalniuk, azok legtöbbször vagy tanulmányaikhoz kapcsolódóan gyakornokoskodnak, vagy valamilyen üzleti/marketing területen dolgoznak, nyelvet tanítanak, esetleg felszolgálnak.

A harmadik országbeli hallgatók nagy része kollégiumban vagy albérletben lakik – a Stipendium Hungaricum ösztöndíjasoknál például a kollégium a legjellemzőbb. A felmérésből azonban az derül ki, hogy ezeken a diákszállásokon a magyar hallgatóktól teljesen elkülönítve szervezik meg a külföldi hallgatók lakhatását. A szegregációjukra rátesz egy lapáttal, hogy az egyetemeken külföldi diákoknak szervezett kulturális programokon jobbára nem vesznek részt magyar diákok.

Borítókép: a CEU 2017-es diplomaátadója. Fotó: Végel Dániel / CEU.