Friderika
12 °C
29 °C

Egyre népszerűbb a Fidesz, gyengül a Jobbik

2017.12.21. 15:56

A Fidesznek fél éve folyamatosan nő a szavazótábora, az utóbbi egy hónapban 31-ről 33 százalékra bővült. 

A Jobbiknak egy kicsivel ismét kevesebb támogatója lett,

novemberben 10 százalékot ért el, ezúttal 9 százalékos.

Az MSZP őszi visszaesése megállt, maradt 8 százalékos. Szoros versenyt fut a DK és az LMP, mindkét párt a választókorúak 5 százalékára számíthat – előbbi 1 százalékpontot veszített, utóbbi tábora nem változott.

A felmérésben még közösen mért Együtt-Párbeszéd – akárcsak a múlt hónapban – 2 százalékos, s nem módosult a Momentum, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok táborának mérete sem - 1 százalékon állnak. A pártoktól távolságot tartók csoportja 34 százalékos.  

A biztos pártválasztók közé a választópolgárok bő négytizede tartozik. Az aktivitás ugyan enyhén emelkedik, de továbbra is fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a körükben közzétett adatok tájékoztató jellegűek. Ebben a szavazói körben a Fidesz 52 százalékot ér el, a Jobbik 14 százalékos.

A szocialista pártot az eltökélt szavazók 12 százaléka támogatja, a DK-t 8, az LMP-t 7 százalék. Az Együtt-Párbeszéd mögé az aktív választók 3 százaléka sorakozott fel, a Momentum 2 százalékos volt, míg a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékosak - ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet december első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

700 ezer új választó csatlakozott a Fideszhez nyár óta

A Fidesz a nyár közepén a választókorú népesség 24 százalékát tudta maga mögé állítani, most 33 százalékos, ami azt jelenti, hogy 700 ezer új választó csatlakozott a kormánypárthoz. Minden társadalmi rétegben erősödött a Fidesz, de a nyugdíjasok, az alacsony iskolázottságúak és a 10 ezer főnél kisebb lélekszámú településeken az átlagot meghaladó mértékben, 14-16 százalékponttal. 

Kettéosztott az ország lakossága, amikor a kormány maradásáról vagy távozásáról mond véleményt.

Az elmúlt hónapokban a kormányváltók voltak többen,

legutóbb, novemberben 44 százalék volt az arányuk, decemberben 39 százaléknyian vannak. A jelenlegi kabinet maradását kívánók aránya nem módosult, 38 százalék. A kormánypárti és ellenzéki szavazók véleménye egyre markánsabb, alig van már körükben hezitálás, előbbiek 98 százaléka szeretné, ha maradna az Orbán-kormány, utóbbiak 90-95 százaléka a távozását óhajtja. A pártnélküli szavazók java része, 54 százaléka nem nyilvánít véleményt a kérdésben, de több mint kétszer nagyobb a kormány leváltását kívánók aránya a maradást szorgalmazóknál (32%-14%). 

A szavazópolgárok a tekintetben is megosztottak, hogy legyőzhető-e a Fidesz a jövő évi parlamenti választáson: 36 százalékuk szerint erre van esély, míg 39 százalék úgy véli, hogy nincsen.

A kormány maradását kívánók csoportja valamivel optimistább. mint a váltást kívánóké: az előbbiek 76 százaléka úgy véli, hogy a Fideszt nem tudja legyőzni az ellenzék, utóbbiak 68 százaléka szerint elképzelhető, hogy a kormánypárt elveszíti a választást.

Az ellenzéki pártok hívei közül a szocialisták és a DK-sok a legreménykedőbbek,

nyolctizedük szerint legyőzhető a Fidesz. A pártnélküli szavazók viszont valamivel inkább arra hajlanak, hogy 2018-ban az ellenzék nem tudja megverni a kormánypártot - 30 százalékuk vélekedik így. E pártválasztásában bizonytalan csoport 22 százaléka szerint viszont elképzelhető a kormányváltás.

Mit lehet tudni a felmérésről?

Az adatfelvétel ideje: 2017. december 6-14.

A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. 

Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik. 

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptak volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztek volna az országban. Minden hónapban más-más 1000 főt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.