Orbán nem akar posztkeresztény, posztnemzeti Magyarországot

Mateusz Morawiecki lengyel államfő és Orbán Viktor miniszterelnök Magyarországon tart kétoldalú tárgyalásokat, ezzel kapcsolatban sajtójátékoztatót tartottak a Parlamentben. 

Morawiecki december 11. óta Lengyelország kormányfője, miután az addigi miniszterelnök, Beata Szydło lemondott tisztségéről. Morawiecki korábban a pénzügyi és fejlesztési tárca élén állt, kormányfőként továbbra is személyesen irányítja a két minisztériumot.

A sajtótájékoztatót Orbán Viktor nyitotta, aki azzal kezdte, hogy 2018 Európa számára egy fontos esztendő lesz. A kormányfő később a '20-as évek politikai hőseiként hivatkozott a lengyelekre, majd hozzátette, hogy „két olyan ország találkozott ma, ami a közép-európai térséghez tartozik". Orbán a saját beszédében végig hangsúlyozta, hogy ma Közép-Európában sikeres országok vannak, és ez a térség sokkal többet ad Európa erejéhez, mint az uniós csatlakozás idején gondoltuk volna. A miniszterelnök szerint ez a leggyorsabban fejlődő térség, amit jól mutat, hogy Lengyelország és Magyarország is hozzájárult az európai gazdaság stabilizációjához.

Ezután hamar rátért a bevándorlás kérdésére is, amiről elmondta, hogy az unió bevándorláspolitikája nem működik, sőt, kudarcot vallott.

Nyilvánvaló, hogy az európai emberek nem akarnak bevándorlást

– mondta, és hozzátette: a határokat továbbra is meg kell védeni, meg kell állítani a migrációt, és nem idehozni kell a bevándorlókat, hanem odavinni a segítséget. Végül megköszönte a lengyelek magyar határvédelemben nyújtott segítségét.

Ezután Orbán a visegrádi négyek egységességéről és közös fellépéséről beszélt. „Szeretnénk világossá tenni, hogy Közép-Európa a saját lábára állt" – mondta, és kitért arra, hogy a V4-ek markánsan akarják kifejezni a véleményüket az Európai Unióban.

Nem akarunk birodalomban élni

– említette meg ezt többször is. „Ha valaki erős Európát akar, azt csak erős tagállamokkal lehet. Gyenge tagállamokkal gyenge Európa is."

Zárásként Orbán a Morawieckivel kapcsolatos tárgyalások „szellemi horizonton való mozgásáról" is beszélt. „Mi, magyarok azt szeretnénk, ha Európa európai maradna" – mondta, majd hogy a jövőbeni lengyel–magyar együttműködésekről is ejtsen pár szót, az északot déllel összekötő közlekedési utak és a gázvezetékek kérdéséről beszélt.

A lengyel–magyar barátság Európa egyik sarokköve marad a jövőben is

– zárta mondandóját a miniszterelnök, majd átadta a szót Morawieckinek, aki azzal kezdte, hogy 1989-ben találkozott először Orbán Viktorral, amikor az Nagy Imre temetésén arról beszélt, hogy a szovjet hadseregnek távoznia kell Magyarországról.

Ezután Morawiecki is a V4-ek és Közép-Európa uniós szerepvállalására terelte a szót, miszerint nem kérdőjelezik meg az unió egységességét, és ezt közösen szeretnék építeni. Elmondta: a kétoldalú tárgyalások során többek között energiaipari ügyekről beszéltek, illetve az Európai Unió következő pénzügyi keretéről, amivel kapcsolatban hasonló állásponton vannak a magyar kormánnyal, és ezt szeretnék egységesen képviselni.

Viktor sokat beszélt a migránsválságról, teljes egészében egyetértünk ezzel a hozzáállással

– mondta Morawiecki, és hozzátette: két éve nem változott az álláspontjuk, joguk van eldönteni, kiket akarnak befogadni, és kiket nem. Később hangsúlyozta, hogy Lengyelország már így is kiveszi a részét a menekültválság kezeléséből, többek között azzal, hogy csökkentik a keletről érkező migrációs nyomást.

Az első kérdés a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatban érkezett, de Orbán előbb a lengyelországi és magyarországi szovjet megszállás közti különbségeket kezdte el felsorolni. „Lengyelországban nem volt gulyáskommunizmus, Lengyelországban elnyomás volt. Nálunk szamizdatokat másoltak, amíg a lengyeleknél sokan örültek, ha az életüket menteni tudták" – mondta. 

A mi életünkben az igazi ellenállást a '80-as évek Lengyelországa jelentette.

2018-cal kapcsolatban megjegyezte: a nagy viták éve lesz, hiszen idén ér véget az ötéves európai politikai ciklus, amit szerinte több ország és politikus arra fog kihasználni, hogy átverje a bevándorlás kérdését azokon a nemzeteken, amelyek ezt nem akarják. Ezután Orbán olyan új, eddig nem igazán hallott kulcsszavakat dobált be, mint a posztkeresztény vagy a posztnemzeti korszak, ami szerinte egyes nyugati országokban már létezik, de ő Magyarország nevében kimondja, hogy mi ebbe nem akarunk átlépni, mert akkor „a magyarok szét fognak hullani". Orbán lehetetlennek látja, hogy  „egy posztkeresztény, posztnemzeti ország legyünk".

2018-ban Orbán elmondása szerint három témában kell visszautasítónak lennie Magyarországnak:

1. a kötelező betelepítési kvóta kérdésében;
2. a birodalmi központ létrehozásával és a központi irányítással kapcsolatosan;
3. és a migráció összekeverésében a bevándorlással.

A két miniszterelnököt az új osztrák kormánnyal való együttműködésről is kérdezték. Orbán nem akarja bővíteni a V4-ek keretét, mert az kockára tenné az országcsoport hatékonyságát, de még ebben a hónapban találkozik az új osztrák kormány vezetőivel, és leül velük tárgyalni. „Ausztria egy példa arra, hogy Európában demokrácia működik. Ausztriában helyreállt a demokrácia, mert a bevándorlást nem akaró emberek olyan pártot választottak meg, akik szintén nem akarnak bevándorlást."

Morawiecki ismét hangsúlyozta: a lengyel kormány nem változtat hozzáállásán a migráció kérdésében, és úgy néz ki, ez a téma a jövőben egyre forróbb lesz. „Úgy néz ki, a nemzetállamok dönthetnek arról, hogy akarnak-e bevándorlókat, vagy sem" – mondta, majd hozzátette, hogy a bevándorlókon a saját hazájukban kell segíteni, és Lengyelország ebben régóta aktívan részt vesz.

A lengyel miniszterelnök a lengyel–magyar gázösszeköttetés, a norvég gázvonal kiépítése, illetve a Belgrád–Budapest-útvonalak létrehozása (ez szerint a következő 10 évben stratégiai fontosságú projekt) mellett beszélt még arról, hogy a NATO mellett Európában ki kell építenie a saját védelmi erejét.

Orbán annyival csatlakozott Morawieckihez, hogy megjegyezte, ez a kérdés Oroszország és Németország között található, és ennek a térségnek meghatározó ereje Lengyelország, így Magyarországnak is érdeke, hogy erős maradhasson. Orbán nem hisz abban, hogy  nemzeti tulajdonban álló gazdaság nélkül erősek tudnának lenni ebben a régióban.

Egyikünk sem akar német pénzen élni

– mondta Orbán, de arról nem beszélt, hogy mi a helyzet az Oroszország irányából érkező pénzzel. Majd ismét kitért arra, hogy a térség mutatja a legnagyobb növekedést a régióban, illetve Németország már nagyobb volumenben kereskedik a V4 országaival, mint Franciaországgal.

Újságírói kérdésre ismét beszélt a menekültválság kezeléséről. Morawiecki újra arról beszélt, hogy a problémát a helyszínen kell megoldani, és ebben készek segíteni. Szerinte az is látható, hogy egyre több ország gondolkodik így a kérdésről, többek között Ausztria.