Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Ez én vagyok! – mondta a 41 éves rejtélyes képre Gabi, a kozmetikus

008 1
2018.01.04. 18:05 Módosítva: 2018-01-04 18:09:03

1976 egyik átlagos napján a pályakezdő, de már akkor is népszerű budapesti kozmetikus, Gabriella szokása szerint szimultán dolgozott két vendége arcán. Egyikük szempilláját koromfeketére festette, miközben a másik vendég arcán időzött az illatos pakolás. A serény munka közepén egy fotós férfi toppant be a Petőfi Sándor utcai szépségszalon felső szintjén található kozmetikába, és udvariasan érdeklődött, hogy készíthet-e pár felvételt. Gabriella beleegyezett, majd sok évre el is felejtette, hogy mindez megtörtént.

Gabriellából az elmúlt 41 évben mesterkozmetikus lett, és nagyon meglepődött, amikor viszontlátta idén január elsején ezt a képet az Indexen olyan felvételek között, amikről a Fortepan szemfüles szerkesztői azt írták: fogalmuk sincs, hol készültek

„A képen én vagyok látható munka közben. Az üzlet a Budapesti Állami Fodrászat 1-es számú üzletében az emeleti kozmetikát mutatja. A cím: Budapest V. ker. Petőfi Sándor utca 1. A kép a privatizáció előtt készült, ma Főzelékfaló van a helyén” - írta az Indexnek Mechtl Gabriella mesterkozmetikus, miután megjelent nálunk a Fortepan válogatása.

Egy nappal később már a nappalijában üldögélünk, és kiváló állapotban megőrzött hetvenes évekbeli munkakönyvét mutatja, amiben kacskaringós betűkkel az áll, hogy 1975-ös belépésétől 1990-ig a Budapesti Állami Fodrászat (később Aphrodite Fodrász Vállalat) kozmetikusa volt. A mai Ferenciek terénél, a Petőfi Sándor utca 1. szám alatt dolgozott, abban az üzletben, ami a Fortepan fotóján is látható. Mint utóbb kiderült, a fotót Bauer Sándor, a Vendéglátás nevű lap tudósítója készítette, és vitt is Gabriellának egy példányt előhívás után a felvételből.

Az egyik legkedveltebb fodrászat és kozmetika volt

A hosszúkás, kétszintes üzlethelyiség olyan volt, mint a Tardis a Doktor Who tévésorozatban, kívül nagyon kicsinek tűnt, de belül hatalmas volt: egyetlen aprócska ajtó vezetett a tágas, hosszúkás üzletbe, ahol a fodrászatban húsz szakember vágott, szárított és festett, a felső szinten pedig a kozmetikusok tevékenykedtek. A forgalmas Felszabadulás tér és a rengeteg nő miatt Gabriella szerint folyamatos alapzaj és „madárcsicsergés” volt a szépségszalonban. Az üzlet kialakítása azóta nem változott, az lámpasorok kiosztása ugyanolyan, mint 1976-ban, csak most szépülni vágyó nők helyett főzeléket majszoló tömegek töltik meg a légterét.

Ma betonárkádok állnak a Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sándor utca kereszteződésénél található üzlet előtt, de ez nem volt mindig így, csak a Ferenciek téri (korábban Felszabadulás téri) metrómegálló 1976-os kialakításakor épült meg az árkádsor, a Fortepan egyik fotóján még az oszlopok nélkül látható a szépségszalon bejárata (baloldalon, fényreklám nélkül).

„Minden vágyam az volt, hogy bekerüljek ebbe az üzletbe dolgozni, ugyanis az édesanyám, Mechtl Ferencné, Erzsike itt volt fodrász és üzletvezető. Amíg ő nyugdíjba nem ment, nem kezdhettem el a munkát, mert az összeférhetetlen lett volna. De gyerekkoromban bejáratos voltam az üzletbe, ismertem mindenkit, minden pletykát, szerettem ott lenni, nagyon vágytam ide” - mondja Gabriella, akinek már a nagyapja is a szépségiparban dolgozott, a közeli Párisi utcában volt híres férfifodrász és parókakészítő.

Érettségi és a kozmetikusiskola elvégzése után Gabriella végül 1975-ben állt be dolgozni a fotón látható üzletbe. „Magunk kutyultuk a krémeket, pakolásokat, nem az volt, mint most, hogy mindent készen kapunk, viszont nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen alapanyagok vannak benne. Hatalmas pörgés volt, nem olyan privát, csendes volt ez a kozmetika, mint a maiak, hanem egymás mellett, futószalagon foglalkoztunk a vendégekkel. Előfordult, hogy valaki kiszaladt munkaidőben a kozmetikába, aztán fojtott hangon könyörgött, hogy takarjam le, amikor hirtelen megjelent a főnöke és beült a mellette lévő székbe” - eleveníti fel a vicces sztorit a nyolcvanas évekből.

A Népszabadság 1984. októberi száma szerint az ötvenes évek eleje óta működő Budapesti Állami Fodrászat egyeduralkodó volt a szépségiparban, 1984-ben 111 üzlete volt a vállalatnak városszerte, és 1800 embert foglalkoztatott. 

Magánkézbe került, amint lehetett

A pörgést és a kollégáit is nagyon szerette a képen látható kozmetikában Gabriella, huszonöt év után, már mesterkozmetikusként viszont elég lett neki belőle, és elkezdett álmodozni arról, hogy saját üzlete legyen. Közben a fodrászvállalat is egyre kellemetlenebb helyzetbe került, a rendszerváltás közeledtével a korabeli újságcikkek szerint nem különösebben nyereséges Budapesti Állami Fodrászat üzleteit egyre másra zárták be. A Népszabadság cikke szerint 1982-ben például az 150 milliós árbevételhez képest mindössze egymillió forintos nyereséget termelt, így nem csoda, hogy a privatizáció ezt az óriásvállalatot sem kímélte. Amint lehetett, magánkézbe adta az állam. „Nagyon sajnáltam, hogy privatizálták ezt a nagyon jól menő üzletet, főleg, hogy a helyén az új tulajdonos kilós turkálót nyitott. Később lett belőle a Főzelékfaló.” Addigra viszont Gabriella már új, saját munkahelyen dolgozott, az Aranykéz utcában talált üzlethelyiséget egy társasház földszintjén.

1998. július másodikán is ebben a kozmetikában volt, és igencsak bosszankodott, hogy a Pesti Színházba díszleteket szállító ponyvás teherautó éppen a kozmetikája elé parkolt, eltakarva a napfényt. Aztán kiderült, ez a teherautó mentette meg az életét, ugyanis 

aznap egy hatalmas erejű pokolgép robbant közvetlenül a teherautó mellett parkoló kispolskiban.

Boros Tamás vállalkozóra irányult a támadás, őt és még négy járókelőt ölt meg a bomba, Gabriella kozmetikáját ripityára törte a detonáció, de a rombolás nagyját felfogta a ponyvás teherkocsi. „Akkora volt a robbanás, hogy a bombát rejtő kispolski csomagtartójának a fedele átrepült az ötemeletes házunkon, és beleesett az udvaron álló kukánkba. Szerencsére az üzletben senki nem sérült meg, pedig hatalmas erővel berobbant az ajtó, kitörtek az ablakok is” - meséli.

A robbantás szerencsére nem tántorította el a vendégeit, egészen 2017-es nyugdíjazásáig dolgozott az Aranykéz utcai Variella kozmetikában.

A Fortepan-fotón Gabriella mögött látható sötét színű ovális üvegcse végigkísérte kozmetikus éveit, még ma is megvan neki. A csinos tégely hiánycikk, ennek megfelelően nagy kincs volt a hetvenes években. 

(Borítókép: Bauer Sándor/FORTEPAN)