Kell-e félni az iskolai és óvodai honvédelmi tervtől?

Terroristák támadnak Magyarországra, és háború lesz, ezért most katonai kiképzéseket fognak tartani az iskolákban?

Szó sincs róla. Honnan veszed ezt?

Azt olvastam, hogy honvédelmi terveket kell készíteni minden iskolában, és militarizálják a gyerekeket és a tanárokat?

Annyi történt, hogy az emberi erőforrások minisztere még 2016. december 28-án kiadott egy rendeletet, ami szerint minden óvoda és iskola (kórház, szociális és sok egyéb intézmény) vezetőjének készítenie kell egy Honvédelmi Intézkedési Tervet, röviden HIT-et. Ebben azt kell leírni, ki mit csinál és miért felelős az adott intézményben, ha különleges jogrend lép életbe.

Ilyen akkor történik, ha külső fegyveres támadás veszélye esetén megelőző védelmi helyzetet vezetnek be, terrorveszélyhelyzetet vagy rendkívüli állapotot vagy szükségállapotot rendelnek el, esetleg váratlan támadás éri az országot. Az alaptörvény szerint ilyenkor sok minden megváltozik: a helyzet súlyosságától függően Honvédelmi Tanács veheti át az Országgyűlés jogait, korlátozhatják a szólás- és a gyülekezési szabadságot, akadozhat a közlekedés és a távközlés, bizonyos javakat lefoglalhatnak, épületeket vehetnek birtokba, és így tovább.

Ki akarja megtámadni Magyarországot?

Senki.

Mikor volt terrortámadás Magyarország ellen?

Semmikor. De ez nem jelenti azt, hogy ilyen nem fordulhat elő. Ahogy Franciaországban, Belgiumban, Németországban vagy Olaszországban, nálunk is bevezettek terrorizmusellenes intézkedéseket. Ezért láthatsz például néha az utcán fegyveres katonai rendészeket járőrözni, vagy ezért parkolt a TEK páncélosa a karácsonyi vásár közepén. 

Franciaországban, Németországban vagy Belgiumban volt terrortámadás, azt megértem. De mi közük mindehhez a magyar iskoláknak?

A honvédelmi terv nem a mostani időszakra vonatkozik, hanem egy olyan súlyos válsághelyzetre, ami reméljük, soha nem következik be. Az ilyen tervek azért készülnek, hogy váratlan helyzet esetén ne legyen káosz. Gondolj csak arra, hogy ha Magyarországon leesik 1-2 centi hó, azonnal rendkívüli válsághelyzet áll elő. Egy sima munkahelyen, bevásárlóközpontban vagy szórakozóhelyen is kell készíteni tervet arra az esetre, ha baleset történik vagy tűz üt ki. Az egész országot érintő, ennél jóval komolyabb esetben is működőképesnek kell maradnia az államigazgatásnak. Mindenkinek tudnia kell, mit csináljon, még akkor is, ha se telefonon, se emailen nem éri el a feljebbvalóját. El sem hiszed, hány jogszabály szól arról, mit kell tenniük ilyen krízis esetén a kórházaknak, a távközlési és közműszolgáltatóknak vagy az értékes műtárgyakat őrző múzeumoknak. Egy rendeletben még az is szerepel, hogy ilyenkor be kell jelented, ha mosodád, hűtőházad, autószervized, daruskocsid, markolód vagy betonkeverőd van. A honvédelmi törvény történetesen a humánminisztert is felhatalmazza arra, hogy ilyen esetre „honvédelmi feladatokat" írjon elő az iskoláknak. Balog Zoltán úgy gondolta hát, hogy az óvodáknál és az iskoláknál sem ártana ilyen.  

A kórházakat és a távközlési szolgáltatókat értem, de mi kell csinálniuk az iskoláknak? Meg kell tervezniük, hogyan deszkázzák be az ablakokat, és hogyan lőjenek a terroristákra az ovisok és az iskolások? 

Erről szó sincs. A terv nagyrészt adminisztratív kötelezettségeket ír elő, hogy az iskola a rendkívüli helyzetben is működőképes, irányított és elérhető maradjon. Le kell írni, ki a vezető, ki vállal ügyeletet, ki segíti az igazgató munkáját, kit hol lehet elérni, hogyan tudja felvenni az iskola a kapcsolatot a tanárokkal és a szülőkkel. Rendkívüli szünetet rendelhetnek el, elmaradhatnak az érettségik és felvételik, vagy az iskolának hirtelen át kell állnia gyorsított tanfolyamok megtartására. Előfordulhat, hogy a gyerekek nem tudnak hazamenni, és az iskolában ragadnak. Ilyenkor gondoskodni kell az ellátásukról, élelmet és vizet kell nekik szerezni, és a kollégiumban vagy a tornateremben kell elszállásolni őket. Biztonságba kell helyezni az iskolába tárolt vegyszereket és éghető anyagokat, megfelelő helyre kell vinni az iratokat és a számítógépen lévő adatokat. Előfordulhat, hogy az iskola helyiségeit át kell engedni honvédelmi feladatokra, például irodának vagy emberek elszállásolására. A tervben még az is le van írva, hogy ha véget ér a vészhelyzet, fertőtleníteni kell az iskolai mosdókat és vécéket. 

Miért pánikolt be akkor ettől mindenki?

Ilyenkor az emberek egy része azt kérdezi: aha, tehát erre azért van szükség, mert tényleg háború lesz? Amikor tavaly Németországban frissítették a polgári védelmi tervet, és azt javasolták, hogy mindenki tartson otthon két hétre elegendő élelmet és vizet, az emberek egy része megijedt, és felvásárlásba kezdett. Az iskolaigazgatók felháborodása viszont érthető. Ugyan senki nem vitatja, hogy ilyen helyzetekre is fel kell készülni, de az igazgatóknak van elég bajuk, és akkor most ennek a 34 oldalas dokumentumnak a böngészésével és kitöltésével kell foglalkozniuk.

Mi köze mindehhez a NATO-nak? 

A kormány azt mondja, a NATO Válságreagálási Rendszere írja elő, hogy a tagállamoknak minden olyan lehetőséget meg kell teremteniük, amely a lakosság felkészítését segíti krízishelyzetben. Ennek betartásáról nálunk is született egy kormányrendelet 2011-ben. Eszerint ha a NATO „válságreagálási intézkedések" bevezetését kezdeményezi, akkor nálunk is életbe lép a Nemzeti Intézkedési Rendszer, ami azonban egy szóval nem említi az iskolákat. A Népszavának a NATO egyik illetékese cáfolta, hogy a magyar kormánynak egy „NATO-kötelezettség” miatt kell kérnie az iskoláktól a Honvédelmi Intézkedési Tervet (HIT). A katonai szövetség csak tanácsokat ad és minimumelvárásokat fogalmaz meg.

Akkor miért is kellett ez éppen most?  

A kormány szerint azért, mert már minden állami intézmények van honvédelmi terve, és akkor legyen az iskoláknak is. Az ellenzék szerint viszont ez már a kampány része. Az Együtt szerint semmilyen terrorfenyegetés nem indokolja ezt, az Orbán-kormány ötlete csak militarizálja az iskolákat. A Demokratikus Koalíció szerint ezzel folyamatos fenyegetettségben akarják tartani a tanulókat, a tanítókat, tanárokat és gondozókat. A 2016-os tanártüntetések után megszerveződő Civil Közoktatási Fórum úgy látja: miközben a reális veszély mértéke a valóságban kimutathatatlan, a terv elkészítése óriási adminisztrációt igényel. Egyébként sem a pedagógiai végzettségű igazgatók feladata, hogy meghatározzák, mi a teendőjük háború vagy terrorcselekmények idején.

Borítókép: Gyerekek játszanak az esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium tagintézményi óvodájának új játszóudvarán az átadás napján, 2017. szeptember 14-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI.