Ödön
2 °C
11 °C

Ha nem lép a Fidesz, nagyon megégethette volna magát

B RKL20170907003
2018.01.11. 15:03
Egy pillanatra úgy tűnt, hogy az ellenzéknek sikerült saját javára fordítania az Állami Számvevőszéktől kapott büntetéseket. Amikor bejelentették, hogy nem fizetik ki a milliós bírságokat, a Fidesz szempontjából rémálom-forgatókönyv léphetett volna életbe: a választások előtt pár héttel az adóhatóságnak le kellett volna foglalnia az ellenzék vagyontárgyait, ami összerázhatta volna a kormányváltást akarók táborát. A Fidesz gyorsan leállította a NAV-ot, és alkudozási lehetőséget nyújtott a pártoknak, akik ezt elutasították. Orbánék elhárították a veszélyt, de kérdés, hogy mennyire jogszerűen.

Szerdán váratlan tartalmú közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium: Varga Mihály miniszter egyeztetni hívta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Magyar Államkincstár (MÁK) vezetőit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által végigbüntetett ellenzéki pártok ügyében.

Emellett Varga miniszter azt javasolta az adóhivatalnak, hogy a választásokig ne hajtsa be a pártokon az ÁSZ által kiszabott büntetéseket, és mint egy gesztusként azt is felajánlotta, hogy az ellenzéki pártok a választások után részletekben is befizethetik a kincstárnak a milliós bírságokat.

Bár a közlemény szerint a miniszter csak javasolt, ez inkább értelmezhető utasításnak

a NAV felé. Azzal pedig, hogy a választások utánra tolták a büntetések behajtását, a kormány beismerte, hogy a Fidesznek kellemetlen lenne, ha a választások előtt, valamikor február-március magasságában zárolnák az ellenzék számláit, vagyontárgyait, hiába következne ez a hatályos törvények alapján az ÁSZ megállapításaiból.

A kormányközeli Nézőpont Intézet vezetőjének legújabb Heti Válaszban megjelent nyilatkozata is arra utal, hogy a Fidesznek kezdett kellemetlenné válni a helyzet. Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, „szerencsétlen, hogy az ÁSZ nem vizsgálta a Fideszt”, ugyanis “indokolt lenne, hogy minden listaállító szervezet múltbeli gazdálkodását áttekintsék a számvevők”.

Jól működő jogállam vagy tisztességtelen bandaháború?

Hogy megértsük, miért alakultak kellemetlenül a kormánypártnak az események, érdemes röviden áttekinteni, hogyan jutottunk el idáig.

  1. A Jobbik 2017 áprilisában nagyszabású plakátkampányt indított (Ők lopnak – Ti dolgoztok) Simicska Lajos hirdetési felületein.
  2. Nem sokkal később a NAV nyomozói „költségvetési csalás gyanúja miatt” kiszálltak Simicska plakátcégeihez, és a Jobbikkal kötött szerződéseket keresték. Már ekkor felmerült, hogy a miniszterelnököt és szűk körét tolvajozó plakátkampány ügyében indult NAV-eljárás nem biztos, hogy független a Fidesztől, ugyanis a kormánypárti sajtóban azelőtt írtak a nyomozásról, hogy az ténylegesen megkezdődött volna.
  3. Az ÁSZ egy meg nem nevezett hatóságtól kapott dokumentumok alapján arra jutott, hogy a Vonáék 2017 első félévében tiltott támogatást fogadtak el, és 660 milliós gigabüntetést szabott ki a Jobbiknak. A párt szerint emiatt kérdésessé vált, hogy el tudnak-e indulni a választáson.
  4. Az ÁSZ tavaly év végén a többi ellenzéki pártnál is vizsgálódott, és több milliós büntetéseket állapított meg. (A számvevők nyáron a Fidesz 2014/2015-ös gazdálkodását is megnézték, a kormánypártnál mindent rendben találtak.)
  5. Az ÁSZ határozatai alapján a tiltott támogatás miatt kiosztott büntetéseket a pártoknak még idén januárban be kellene fizetniük a költségvetésnek, azaz a MÁK-nak.
  6. Az ellenzéki pártok bejelentették, hogy nem fizetnek, így a NAV-nak kell behajtani rajtuk a büntetést, méghozzá a választások előtt. A NAV ezt úgy tudja megtenni, hogy zárolja a pártok számláit, lefoglalja vagyontárgyaikat.
  7. A kormány tehát gyorsan reagált a helyzetre, Varga Mihály arra kérte a NAV-ot, hogy a választásokig ne nyúljon az ellenzéki pártokhoz.

A történteknek többféle értelmezése lehet.

A jóhiszemű feltételezés szerint minden pontosan úgy zajlott, ahogy egy normális jogállamban szokás. A NAV kormányzati nyomástól függetlenül fogott gyanút, és kezdett vizsgálódni a Jobbik és a Simicska-cégek közötti szerződések miatt. A gyanú beigazolódott, ugyanis a Jobbik jelentős kedvezményeket kapott Simicskától, ami 2014. január 1. óta tilos a pártoknak. Az ÁSZ csak tette a dolgát, a NAV-tól kapott információk alapján kiosztott egy komoly büntetést Vonáéknak.

Ebben a narratívában a többi ellenzék párt ÁSZ-büntetése teljesen független a Jobbik ügyétől, a hatóság csak számon kérte a törvényt a pártokon.

A másik feltételezés szerint viszont személyes sérelmeken alapuló bandaháború zajlik.

Az egyik oldalon ott áll Orbán Viktor és a teljes államhatalom, a másikon pedig Simicska Lajos és a Jobbik. Ebben az értelmezési keretben Orbán ráküldte a NAV-ot korábbi jó barátjára, a párt és párt körül elit gazdasági hátterét megalapozó egykori fideszes csúcsoligarchára, mert nagyon zavarták a jobbikos plakátok. Az ÁSZ pedig kiosztott egy megsemmisítő erejű büntetést a Jobbiknak, ami figyelmeztetés Vonának és Simicskának is: ha Orbánt és köreit támadják, azt keményen meg fogják torolni.

Ebben az olvasatban a Jobbiknak kiosztott 660 milliós büntetéssel viszont az ÁSZ túllőtt a célon, a többi ellenzéki pártnál is feltártak szabálytalanságokat, hogy ne csináljanak mártírt Vonáékból. Így nem lehet azt mondani, hogy politikai leszámolás zajlik, csupán arról van szó, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak.

Kis kockázat sem fér bele, hát még egy nagy

Nem teljesen mindegy, melyik értelmezés áll közelebb a valósághoz, de még jó darabig nem fog kiderülni, hogy mi történt pontosan. Az viszont kijelenthető, hogy

a Fidesz megijedt attól, milyen végkifejlet felé halad a történet.

Azzal, hogy ÁSZ a kormánypártok kivételével mindenkit megbüntetett, jelentős muníciót kapott az ellenzék, hogy koncepciós eljárásokról, diktatúráról beszéljen. Ugyan 2010 óta nem egyszer mondták már a Fideszre, hogy diktatórikusan gyakorolja a hatalmat, ez nem igazán kezdte ki a kormánypárt népszerűségét.

Nehéz megmondani, mekkora veszélyt láttak a mostani helyzetbena Fideszben, de a már idézett Mráz Ágoston-interjúból az is kiderül, hogy a választások előtt a legkisebb kockázat sem megengedett:

“A Fidesz gondja nem a pénz, hanem az idő. Az a cél, hogy teljen az idő, lehetőleg minél gyorsabban, mert

minden nap kockázatos, amikor győztesnek mérik őket, de választás híján nem győznek.

Legszívesebben már túllennének az egészen.”

A Fideszt valószínűleg az késztette meghátrálásra, hogy a DK, az LMP majd a Jobbik bejelentették: nem fizetik be a büntetést. Ebből pedig nagyon kellemetlenül jöhetett volna ki a Fidesz, hiszen gondoljunk bele, hogy nézett volna ki a hazai és a nemzetközi sajtóban, ha a választások előtt egy-két hónappal az adóhatóság zárolja az ellenzék (és nem is egy párt) számláit, lefoglalja vagyontárgyait.

Kiszámíthatatlan gellert kaphattak volna az események, ami valószínűleg feltüzelte volna a már meglévő ellenzéki tábort, de a bizonytalanokat is mozgósíthatta volna. De ami a legrosszabb lehetett volna a Fidesznek: saját szimpatizánsai közül is lemorzsolhatta, de legalábbis elbizonytalaníthatta volna az ezt rossz szemmel néző, kiábrándult, de még táboron belüli szavazókat.

Az ÁSZ-büntetések következményei Orbánék szempontjából a lehető legrosszabb forgatókönyvet vetítették előre: összezár a vitáktól megosztott ellenzék, és aktivizálódnak a kormányváltást akaró bizonytalan szavazók. A Fidesznek pedig éppen ennek ellenkezője áll az érdekében: megosztott ellenzék és alacsony részvételi arány a választásokon.

Nem tárgyalnak, mert azzal legitimálnák az eljárást

A kormány közbelépésével látszólag elhárult ez a veszély. Kommunikációs szempontból még jól is jön ki a történetből a Fidesz, hiszen látszólag megvédi a törvénysértő ellenzéki pártokat, és olyan szerepben tűnik fel, mint aki egyenlő feltételek mellett akar győzni a választásokon. A Varga-közlemény mégis felvet a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket.

Amikor a fideszes nemzetgazdasági miniszter arra kéri az adóhatóság fideszes vezetőjét, hogy halassza el az ellenzéki pártoknak kiszabott elvileg objektív büntetés behajtását – és közben aláhúzza, hogy a törvényeket mindenkinek ugyanúgy be kell tartania –, akkor könnyen

úgy tűnhet, hogy a törvényeket akkor és úgy kell betartani, ahogy az megfelel a Fidesz politikai céljainak.

A történetnek még biztosan lesz folytatása, a kérdés, hogy mennyire tudja napirenden tartani az ellenzék. A 444 gyűjtése alapján a pártok gyakorlatilag elutasították Varga Mihály javaslatát. Az LMP még megvárja az ÁSZ végleges határozatát, de nem fogadják el a büntetést. Az Együtt jogszerűtlennek tartja az eljárást, a kormány ajánlatát pedig csapdának, mert ha leállnának alkudozni, azzal legitimálnák az eljárást.

A DK szintén azt közölte, hogy nem egyezkednek: „Nem tárgyalunk a demokratikus intézményeket megszálló, azokkal bunkósbotként bánó hatalom egyetlen pártkatonájával sem, így nem tárgyalunk a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Magyar Államkincstárral, vagy az ÁSZ-szal”.

A Jobbik is jogszerűtlennek és átverésnek tartja a helyzetet: „A részletfizetés és a halasztás lehetősége egy jogtalan büntetés esetében csupán átverés. Olyan ez mintha a betörő a lakásból távozva felajánlaná az ott lakónak, hogy a tévéért inkább két hét múlva jön vissza és ettől a tulajnak repesnie kellene az örömtől”.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?