Huba
17 °C
33 °C

Előveszi a civiltörvényt az Alkotmánybíróság

2018.01.11. 12:15

 Megkezdi a civiltörvény tárgyalását az Alkotmánybíróság január 16-án – írta az MTI az Ab honlapja szerint megadott menetrend alapján. Döntés azonban nem várható a jövő héten a vitatott törvénytől, amely előírja, hogy a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok kötelesek bejelenteni a bíróságon, ha a kapott tárgyévi, külföldről érkező támogatások összege eléri 7,2 millió forintot. Az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott - a médiatörvény szerinti - sajtótermékekben és egyéb kiadványokban, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.

A jogszabály nem vonatkozik többek között a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre.

A fideszes kezdeményezésre elfogadott törvény szorosan kapcsolódik a kormány Soros-kampányához, amely szerint számos civil szervezet a milliárdos utasítására az illegális migrációt segíti elő.

A Helsinki Bizottság nyert a Fidesz ellen

Az állítást a kormány belefűzte legutóbbi nemzeti konzultációjába is, lényegében azt állítva, hogy a Helsinki Bizottság ennek a tervnek a megvalósításán dolgozik. Az Amnesty International is  ebbe a sorba a került, a Fidesz szerint ugyanis terroristát támogatott. A támogatás Ahmed H. jogi képviseletében merül ki, a férfi a kormány szerint terrorista.

A szíriai férfit a röszkei összecsapásban vitt szerepe miatt első fokon 10 évre ítélték, terrorizmus vádjával, ám a másodfokú bíróság semmissé tette az ítéletet és új eljárásra kötelezte a bíróságot. Jogi következmények nélkül ugyan, de az ügyészség az ítélettel szemben aratott egy szimbolikus győzelmet, miután kezdeményezésére a Kúria kimondta: a másodfokú bíróság döntése törvénysértő volt, új eljárás elrendelése helyett jogerős ítéletet kellett volna hoznia. Ez persze nem jelenti, hogy a terrorizmus vádjának feltétlenül meg kellett volna állnia, csupán azt, hogy a másodfokú bíróságnak elég mozgástere lett volna a ítélete meghozatalára, még akkor is, ha úgy találta, hogy az elsőfokú bíróság önkényesen kezelte a bizonyítékokat.

A Helsinki Bizottság szerepvállalásáról szóló konzultációs állítás miatt a szervezet pert indított, ennek nyomán decemberben a bíróság jogerősen kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy függessze fel a megtévesztő kérdést tartalmazó konzultációs ívek kézbesítését.

A Rogán Antal vezette minisztérium a perben meglepően azzal érvelt, hogy a kérdés alatti magyarázó résznek nincs köze a kérdéshez, az csupán egy vélemény. Az érvelést a bíróság nem fogadta el.

Nem először marad alul a Fidesz a Helsinki Bizottsággal szemben, 2015-ben válogatott szavakkal ostorozta a szervezetet, végül a bírósági ítélet nyomán ezt cáfoló közleményt kellett a pártnak kiadnia. Igaz, a múlt hónapban kiadott közlemény igen soványra sikerült, a párt sajnálkozását fejezte ki a hamis állítások miatt.

A fideszes előterjesztők indoklása szerint a civil szervezetek és alapítványok az általuk ellátott tevékenységek, illetve az alapítóik által kitűzött célok megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésben és közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak. Ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom számára egyértelmű legyen, milyen érdekeket képviselnek ezek a szervezetek.

A kormány szerint külföldi érdekeket képviselnek, ezt kell láthatóvá tenni. Igaz, a támogatások eddig sem voltak titkosak, a beszámolók nyilvánosan elérhetők voltak, új információt tehát nem tartalmaz, így a terrorizmussal összefüggő pénzmozgások feltárásával kapcsolatos érv sem állja meg a helyét. Viszont azt az érzetet kelti, mintha a célja a civil szervezetek és a terrorista szervezetek között szoros kapcsolat lenne. A gyakorlatban nem is az átláthatóság növelése a cél – a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatósága eddig is biztosítva volt – hanem, hogy bizalmatlanságot ébresszen a civil szervezetekkel szemben.

Több alkotmánybírósági indítvány született a törvény miatt, ezek közül az ellenzéki országgyűlési képviselők által jegyzett indítványt kezdi tárgyalni az Ab január 16-án, kedden. A júliusban benyújtott indítványhoz az összesen 199 honatya egynegyedének támogatását az LMP, a Jobbik és az MSZP képviselői, továbbá függetlenek biztosították. 

A Fideszből nem akadt képviselő, aki megmérettette volna a törvényt az Ab előtt.

Az indítvány szerint 

  • sérti a jogbiztonságot, hogy a törvény szövege nem egyértelmű például abban a vonatkozásban, hogy egy magyar személy külföldi bankszámláról, vagy egy külföldi magyar bankszámláról történő utalása külföldinek számít-e a törvény alkalmazásakor;
  • hátrányos megkülönböztetést valósít meg a törvény azzal, hogy egyes hasonló szervezeteket nem terhelnek a rendelkezései;
  • aránytalan jogkorlátozást valósít meg a törvény a jó hírnév és a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmével.

A Fidesz a csütörtök délutáni közleményében figyelemreméltónak nevezi, hogy a civiltörvény elleni hadjáratban a Jobbik, az LMP, az MSZP és a DK is összefogott. "Kitartunk a törvény mellett, mert meg kell védeni a Soros-hálózattól Magyarországot. A Soros által pénzelt szervezetekhez egyre több pénz ömlik, hogy befolyásolják a bevándorláspolitikát és a magyar választásokat" – írják, kiemelve, hogy a Soros által pénzelt szervezetek vidéken is egyre aktívabbak, ahol bevándorlásszervező irodákat akarnak nyitni.