Olivér
5 °C
8 °C

Előveszi a civiltörvényt az Alkotmánybíróság

2018.01.11. 12:15

 Megkezdi a civiltörvény tárgyalását az Alkotmánybíróság január 16-án – írta az MTI az Ab honlapja szerint megadott menetrend alapján. Döntés azonban nem várható a jövő héten a vitatott törvénytől, amely előírja, hogy a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok kötelesek bejelenteni a bíróságon, ha a kapott tárgyévi, külföldről érkező támogatások összege eléri 7,2 millió forintot. Az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott - a médiatörvény szerinti - sajtótermékekben és egyéb kiadványokban, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.

A jogszabály nem vonatkozik többek között a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre.

A fideszes kezdeményezésre elfogadott törvény szorosan kapcsolódik a kormány Soros-kampányához, amely szerint számos civil szervezet a milliárdos utasítására az illegális migrációt segíti elő.

A Helsinki Bizottság nyert a Fidesz ellen

Az állítást a kormány belefűzte legutóbbi nemzeti konzultációjába is, lényegében azt állítva, hogy a Helsinki Bizottság ennek a tervnek a megvalósításán dolgozik. Az Amnesty International is  ebbe a sorba a került, a Fidesz szerint ugyanis terroristát támogatott. A támogatás Ahmed H. jogi képviseletében merül ki, a férfi a kormány szerint terrorista.

A szíriai férfit a röszkei összecsapásban vitt szerepe miatt első fokon 10 évre ítélték, terrorizmus vádjával, ám a másodfokú bíróság semmissé tette az ítéletet és új eljárásra kötelezte a bíróságot. Jogi következmények nélkül ugyan, de az ügyészség az ítélettel szemben aratott egy szimbolikus győzelmet, miután kezdeményezésére a Kúria kimondta: a másodfokú bíróság döntése törvénysértő volt, új eljárás elrendelése helyett jogerős ítéletet kellett volna hoznia. Ez persze nem jelenti, hogy a terrorizmus vádjának feltétlenül meg kellett volna állnia, csupán azt, hogy a másodfokú bíróságnak elég mozgástere lett volna a ítélete meghozatalára, még akkor is, ha úgy találta, hogy az elsőfokú bíróság önkényesen kezelte a bizonyítékokat.

A Helsinki Bizottság szerepvállalásáról szóló konzultációs állítás miatt a szervezet pert indított, ennek nyomán decemberben a bíróság jogerősen kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy függessze fel a megtévesztő kérdést tartalmazó konzultációs ívek kézbesítését.

A Rogán Antal vezette minisztérium a perben meglepően azzal érvelt, hogy a kérdés alatti magyarázó résznek nincs köze a kérdéshez, az csupán egy vélemény. Az érvelést a bíróság nem fogadta el.

Nem először marad alul a Fidesz a Helsinki Bizottsággal szemben, 2015-ben válogatott szavakkal ostorozta a szervezetet, végül a bírósági ítélet nyomán ezt cáfoló közleményt kellett a pártnak kiadnia. Igaz, a múlt hónapban kiadott közlemény igen soványra sikerült, a párt sajnálkozását fejezte ki a hamis állítások miatt.

A fideszes előterjesztők indoklása szerint a civil szervezetek és alapítványok az általuk ellátott tevékenységek, illetve az alapítóik által kitűzött célok megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésben és közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak. Ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom számára egyértelmű legyen, milyen érdekeket képviselnek ezek a szervezetek.

A kormány szerint külföldi érdekeket képviselnek, ezt kell láthatóvá tenni. Igaz, a támogatások eddig sem voltak titkosak, a beszámolók nyilvánosan elérhetők voltak, új információt tehát nem tartalmaz, így a terrorizmussal összefüggő pénzmozgások feltárásával kapcsolatos érv sem állja meg a helyét. Viszont azt az érzetet kelti, mintha a célja a civil szervezetek és a terrorista szervezetek között szoros kapcsolat lenne. A gyakorlatban nem is az átláthatóság növelése a cél – a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatósága eddig is biztosítva volt – hanem, hogy bizalmatlanságot ébresszen a civil szervezetekkel szemben.

Több alkotmánybírósági indítvány született a törvény miatt, ezek közül az ellenzéki országgyűlési képviselők által jegyzett indítványt kezdi tárgyalni az Ab január 16-án, kedden. A júliusban benyújtott indítványhoz az összesen 199 honatya egynegyedének támogatását az LMP, a Jobbik és az MSZP képviselői, továbbá függetlenek biztosították. 

A Fideszből nem akadt képviselő, aki megmérettette volna a törvényt az Ab előtt.

Az indítvány szerint 

  • sérti a jogbiztonságot, hogy a törvény szövege nem egyértelmű például abban a vonatkozásban, hogy egy magyar személy külföldi bankszámláról, vagy egy külföldi magyar bankszámláról történő utalása külföldinek számít-e a törvény alkalmazásakor;
  • hátrányos megkülönböztetést valósít meg a törvény azzal, hogy egyes hasonló szervezeteket nem terhelnek a rendelkezései;
  • aránytalan jogkorlátozást valósít meg a törvény a jó hírnév és a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmével.

A Fidesz a csütörtök délutáni közleményében figyelemreméltónak nevezi, hogy a civiltörvény elleni hadjáratban a Jobbik, az LMP, az MSZP és a DK is összefogott. "Kitartunk a törvény mellett, mert meg kell védeni a Soros-hálózattól Magyarországot. A Soros által pénzelt szervezetekhez egyre több pénz ömlik, hogy befolyásolják a bevándorláspolitikát és a magyar választásokat" – írják, kiemelve, hogy a Soros által pénzelt szervezetek vidéken is egyre aktívabbak, ahol bevándorlásszervező irodákat akarnak nyitni.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?