Jenő
-3 °C
6 °C

Ne menj suliba! Tüntetnek, hogy ne kelljen elmenni az országból

21731559 1313868732071886 2573112839449550468 o
2018.01.16. 07:11 Módosítva: 2018-01-16 09:55:58
„Fiatalságunk siralmasan nagy része telik a felesleges anyagok túlrészletezésével, nem akarunk agyonhajszolt zombik lenni” – olvasható a január 19-ére meghirdetett diáktüntetés ismertetőjében. Aki szerint ez kormányellenes tüntetés, az egy generációnak mondja azt, hogy semmi szükség rá – állítja az egyik szervező. A demonstrációt középiskolások, illetve a Független Diákparlament szervezi, amelyet a Friedrich Ebert Alapítvány mellett magánszemélyek is támogatnak, köztük Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója. A szervezők azt kérik, aki teheti, ezen a napon ne menjen iskolába. Az oktatási jogok miniszteri biztosa az Indexnek azt mondta: ha a szülő igazolja a hiányzást, a diákot semmilyen retorzió nem érheti ezért.

Diákok szervezik azt a tüntetést, amit január 19-ére a magyar oktatás modernizálásáért hirdettek meg. A Facebookon meghirdetett eseményre eddig 10 ezren jelezték részvételüket, az érdeklődők száma pedig 33 ezer.

Korábban már többször bebizonyosodott, hogy ezek a netes visszajelzések csak laza összefüggésben állnak a tényleges tüntetők számával, így csak az e heti eseményen lesz tudható, látható, hányan mennek el valóban a Kossuth térre.

A tüntetés beharangozóját olvasva látszik, hogy a demonstrációt nem valami ellen, sokkal inkább valami érdekében akarják megtartani.

Álljunk ki együtt egy igazságosabb, modernebb, diákközpontú oktatási rendszerért, amelyben a diákok nem lesznek agyonhajszolt zombik!

– írják a szervezők a Facebookon.

„Ezzel az eseménnyel szeretnénk tudatni, (...) hogy az oktatás, aminek részesei vagyunk korántsem modern” – közlik, és a meghívóban fel is sorolják, szerintük mivel van a baj.Elegünk van, hogy a 19. századi egyetemes anyagot olyan részletezve tanuljuk, mintha tegnap történt volna, és hogy ezt 7, 8 vagy 9 órában kell megoldani. Igenis fontos tanulni a múltat, de ahogy telik az idő, bővülnek az ismeretek, velük együtt a tananyag, és ez egy idő után borzalmasan felhalmozódik.

A fiatalságunk siralmasan nagy része telik a felesleges anyagok túlrészletezésével, miközben tanulhatnánk ugyanezeket az ismereteket lényegre törően.

Kifogásolják az állami irányítású iskolák egyentanterve alapján eluralkodó szemléletet is: Nem akarunk mind ugyanúgy viszonyulni a világhoz, mert mind mások vagyunk, ezért az oktatás se faragjon minket egy és ugyanazon mintára. Nézzünk körbe és meglátjuk, hogy tanulni a múlt világáról és a modern világról összefüggően, tartalmasan, jókedvűen és érdekesen igenis lehet.”

A demonstrációt három magánszemély szervezi. Ez egy alulról jövő kezdeményezés eredménye – mondta az Indexnek Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament nevű diákképviselet egyik alapítója.

Amikor korábban a médiában nagyobb hullámban kerültek terítékre az oktatási rendszerrel kapcsolatos problémák, egy középiskolás diák létrehozott egy Facebook-csoportot. Ehhez egyre többen csatlakoztak, egymást addig nem ismerő diákok kezdtek el vitatkoztak arról, mit nem tartanak jónak az iskolájukban. Itt fogalmazódott meg a demonstráció gondolata. A szervezésben kértek segítséget a Független Diákparlamenttől, amelynek van országos hálózata, mondta Gyetvai.

A most egyetemre járó Gyetvai Viktor korábban a Hallgatói Hálózat tagja volt, és már középiskolásként részt vett a tandíj elleni tüntetéseken. Társaival 2014-ben hozta létre a Független Diákparlamentet, hogy a diákok elmondhassák véleményüket az oktatásról, és ezek alapján javaslatokat dolgozzanak ki a döntéshozóknak. A Független Diákparlament nem egyesületként, hanem civil társaságként működik.

Honnan van a pénzük?

Kérdésünkre, hogy honnan kapnak pénzt, Gyetvai azt válaszolta: a rendezvényeiken szoktak gyűjtéseket szervezni, a Facebookon is kérnek támogatásokat a működésükhöz, indultak pályázatokon is, de kapnak pénz a „szociális demokrácia” alapértékeit támogató, német Friedrich Ebert Alapítványtól is.

Már elkezdték szervezni a tüntetést, kitűzték az időpontot, amikor megtudták, hogy Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója is támogatja kezdeményezésüket. Bojár oktatás iránti elkötelezettsége ismert: többször felszólalt oktatási kérdésekben, és Budapesten létrehozott egy magánegyetemet. És arra is volt példa, hogy egy kormánynak nem épp kedvező mozgolódást támogatott, legutóbb például a Momentumot pénzelte, majd csalódott.

Nem lógásra kérik a diákokat

A délutáni tüntetésen középiskolás diákok fognak felszólalni, mellettük egy tanár és egy szülő mond beszédet. A tüntetés mottója az, hogy „Ne menj suliba!". Gyetvai elmondása szerint valóban azt kérik, hogy a diákok ezen a napon távolmaradásukkal is jelezzék elégedetlenségüket:

Nem az egyszerű lógás a cél. Nem arra biztatjuk a diákokat, hogy aludjanak otthon egy nagyot, még ha ez rá is férne mindannyiukra. Azt kérjük, hogy így fejezzék ki a véleményüket, ha erre már más lehetőség nem maradt.

Délelőtt ezért különböző helyszíneken vitafórumokat is szerveznek, ahol mindenki elmondhatja véleményét. Gyetvai szerint ugyanis a magyar iskolákban többek között azt sem tanulják meg a diákok, hogy hogyan kell vitatkozni és hogyan gyakorolhatják ezt a képességüket nyílt, konstruktív és következmények nélküli eszmecserékben. 

Majd jól megbüntetik a diákokat?

Vajon milyen retorziók érhetik azokat, akik nem mennek iskolába? Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa az Indexnek azt mondta: ez a kérdés nem is az ő kompetenciája, teljesen kézenfekvő ugyanis, hogy semmilyen retorzió nem érheti azt, aki igazoltan hiányzik. A legtöbb iskolában a szülő félévente három nap távollétet igazolhat gyermekének.

Ha a szülő elengedi a gyermekét a tüntetésre és igazolja ezt, a diáknak ehhez joga van,

mondta Aáry-Tamás Lajos. Ez tehát sem nem az oktatási biztos, sem nem az iskola ügye, csak a szülőé és a diáké, tette hozzá. 

Mi a diákok felelős döntésére bízzuk, hogy mennek-e iskolába, és hogy ezt igazolással vagy anélkül teszik, mondja Gyetvai. Aki igazolatlanul hiányzik, azt az adott iskola házirendje szerint érheti bizonyos szankció (első esetben ez általában csak figyelmeztetés). „Ha így is lesz, mi elvárjuk, hogy csakis jogszerű retorzió érhessen bárkit. Ahol nem ez történik, ott jogi segítséget nyújtunk a bajba került diákoknak." 

Kérdés az is, mennyire döngetnek nyitott kapukat a tüntetéssel. Javában zajlik ugyanis az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozása. A munkálatok koordinálásával megbízott Csépe Valéria az Indexnek adott interjújában beszélt a tananyag radikális csökkentéséről, a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazításáról, Jókai Mór helyett a Harry Potter olvasásáról, a gyerekek kütyüaffinitásának kihasználásáról vagy az idegennyelv-tanítás megreformálásáról.

„Örülünk annak, hogy vannak ilyen szándékok az oktatásirányításban, de az új NAT koncepcióját látva nem lesznek lényegi változások" – mondta Gyetvai. Szerinte inkább csak a látszatra törekednek az új NAT-tal, de nem lesz lényeges óraszámcsökkentés,  és a rendszer lényege megmarad. Egyetlen pozitív intézkedést tudok csak mondani, a sikeres nyelvvizsgák díjainak visszatérítését, azt viszont továbbra sem látni, hogyan fog megtanulni rendesen egy idegen nyelvet egy diák egy állami iskolában úgy, hogy a szüleinek ne kelljen súlyos pénzekért különórákat fizetniük."

Az ellenzék kihasználja

A Momentum Mozgalom már most jelezte, hogy tagjait arra biztaja: civilként vegyenek részt a tüntetésen. Gyetvai erről azt mondta: civilként bárkit szívesen látnak, minden támogatásnak örülnek, de semmiképpen nem szeretnének pártok zászlajai alatt vonulni.

Az oktatás közös nemzeti ügy, fontosabb annál, mint hogy belemenjünk pártpolitikai vitákba. Épp ez az egyik olyan terület, amiben esély van arra, hogy konszenzus legyen sok különböző világnézetű választó között.

Gyetvai szerint viszont ha ezután is 4-8 évente változtatják meg alapjaiban az oktatás rendszerét, és nem sikerül felvázolni egy évtizedekre szóló oktatáspolitikát, akkor esélyünk sincs arra, hogy valaha eredményes oktatásunk legyen. 

A szervező külön kiemelte: a tüntetést nem valami ellen szervezik. Az oktatás kérdése azért fontos számunka, mert nem szeretnénk elmenni ebből az országból. Ez az utolsó reményük arra, hogy meghallgassák őket:

Ha ezt a tüntetést kormányellenes tüntetésnek bélyegzik, azzal a döntéshozók azt üzenik ennek a generációnak, hogy tényleg nincs szükségük ránk. Ha nem az a cél, hogy a diákok hasznos készségeket sajátítsanak el az iskolában, kritikus gondolkodásra képes, felelősségteljes állampolgárokká válhassanak, akkor nem mi vagyunk kormányellenesek, hanem a kormány diákellenes.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?