Soros György: Orbán gazdaggá tette az apját, és azóta maffiaállamot épít

A magyar miniszterelnökről írt részletes portrét a Financial Times, ami egy magyar olvasónak szinte semmi új információt nem tartalmaz, viszont megszólal benne Soros György:

Orbán akkor tért igazán rossz útra, amikor gazdaggá tette az apját azzal, hogy kvázi monopóliumot biztosított neki útépítési anyagokra, amivel hatalmas vagyonra tett szert. Ekkor kezdte kiépíteni a maffiaállamot. Ekkor szerezte meg igazán a hatalmat.

Soros elmondta még, hogy a maffiaállam megnevezést Magyar Bálint, korábbi SZDSZ-es oktatási minisztertől vette át, aki több könyvet írt "Orbán maffiaállamáról". Magyart közvetlenül is idézi a lap, szerinte a Fidesz nacionalista-konzervatív ideológiája csak egy politikai trükk, amiben nem hisz Orbán Viktor sem, csak a hatalom megragadása miatt találták ki. A Financial Times több liberális politikust is megszólaltatott a cikkben, például Szelényi Zsuzsát és Fodor Gábort, akik a Fidesz konzervatív fordulata után léptek ki a pártból. De nyilatkozott még Orbán Viktor korábbi szakkollégiumi tanára, Kéri László is, aki elmondta, hogy Orbán már fiatalként is nagyon tehetséges volt, könnyen maga mellé állított másokat és "nagyon agresszívan fejtette ki a nézeteit".

A Fideszből Szijjártó Péter külügyminiszter és Schöpflin György EP-képviselő nyilatkozott a lapnak. Utóbbi arról beszélt, hogy a kormányzati sorosozós kampányt nem lehet antiszemitának nevezni, mert a milliárdost nem a származása miatt támadják, hanem azért,

Szijjártó – akit a lap a "kisfiús külsejű" eposzi jelzővel illet – pedig arról beszél, hogy ha nincs 2010-ben kormányváltás, akkor Magyarország a görögök sorsára jut. Szerinte Orbán a kiváló politikája miatt majd "a történelemkönyvekbe is bekerül". Maga a miniszterelnök többszöri kérésre is megtagadta, hogy interjút adjon a Financial Timesnak.

A cikk egyébként nagyon részletesen, nagyon hosszan mutatja be a Fidesz politikájának elmúlt 30 évét: idézi a Nagy Imre újratemetésén elmondott Orbán-beszédet, bemutatja a 93-as székház-botrányt, a párt kilencvenes évekbeli konzervatív fordulatát, Simicska felemelkedését és bukását, Mészáros Lőrinc felemelkedését és feljebb emelkedését, valamint a Brüsszel- és menekültellenes plakátkampányokat és konzultációkat is, de említik az őcsényi hisztériát és a levágott Soros-disznót is.