Máté, Mirella
12 °C
30 °C

Teljesen belekavarodott a propaganda a migránsos hazugságokba

qroszke tranzitzona tel 221
2018.01.29. 07:46
Miután kiderült, hogy az EU-s menekültkvótát elutasítjuk, de ugyanennyi embert fogadott be az ország menekültként és oltalmazottként, még nagyobb ellentmondások keletkeztek a kormányzati kommunikációban. Nemzetbiztonsági kockázatot jelent Szél Bernadett és a Menedék Egyesület, de az egyikről nem tud az Alkotmányvédelmi Hivatal, a másikat pedig közel 200 millióval támogatta a Belügyminisztérium. A képtelenségek csúcsa a Stop Soros törvénycsomagban található.

1. Szél Bernadett nemzetbiztonsági kockázatot jelent, de erről az Alkotmányvédelmi Hivatal nem tud

Miután az ellenzék a Stop Soros nevű törvénytervezetről kezdeményezett ülést a nemzetbiztonsági bizottságban, Németh Szilárd, a Fidesz ökle kijelentette: Szél Bernadett, az LMP társelnöke “nemzetbiztonsági kockázatot” jelent az ülésen. Németh indoklása annyi volt, hogy Szél Bernadett korábban a Soros György által is támogatott Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület programvezetője volt, tehát "Soros kottájából játszik", és semmi keresnivalója nincs a Stop Sorosról szóló bizottsági ülésen, ahol érzékeny titkosszolgálati információk is elhangozhatnak.

Mikor is volt Szél Bernadett programvezető a Menedéknél? 2002-ben, azaz  tizenhat évvel ezelőtt, akkor is csak néhány hónapig. Ha már ennyire visszamegyünk az időben, akkor gyanús az is, hogy Orbán Viktor pedig 1988-ban a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd az ő ösztöndíjának köszönhetően tanulhatott Oxfordban, ahogy Szájer József és Német Zsolt későbbi külügyi államtitkár is.

Azt nem Németh Szilárd határozza meg, hogy ki jelent nemzetbiztonsági kockázatot, hanem a polgári titkosszolgálatok. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) 2014-ben átvilágította a képviselőnőt és semmilyen kockázatot nem tárt fel nála. Szél Bernadett tehát ott ülhet a nemzetbiztonsági bizottságban. Erre az ellentmondásra Németh Szilárd válasza az volt, hogy az AH és a bizottság “más pályán játszik", Szél átvilágítása régen volt, az LMP-s politikus viszont azóta Soros mellé állt. Na de az már a 2014-es átvilágításakor is tudható volt, hogy Szél Bernadett 2002-ben a Menedéknél dolgozott. Akkor miért nem szúrták ki ezt a kockázatot? 

2. A Menedék Egyesület is nemzetbiztonsági kockázatot jelent, de a kormány 200 millió forinttal támogatta 

Teljesen kézenfekvő módon a Szél Bernadett elleni hadjárat része lett a Menedék Egyesület is. A Hirado.hu a következőképpen világított rá ezekre a gyanús összefüggésekre: “Szél 2002-ben (tehát 16 évvel ezelőtt - a szerk.) annak a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesületnek a programvezetője volt, amely szervezet aztán 2015-ben (tehát 13 év elteltével - a szerk.) több mint 5 millió forintot kapott az egyik Soros-alapítványtól".

Ez azonban érdekes módon még se 2016-ban, se 2017-ben nem volt gond, pláne nem nemzetbiztonsági kockázat.

A Heti Válasz írta meg, hogy az Orbán-kormány az elmúlt két évben összesen közel 200 millió forinttal támogatta pályázatokon a Menedék Egyesületet. A szervezet kapott pénzt a menekültek társadalmi integrációjának elősegítésére, befogadó óvodák és iskolák kialakítására, sőt még a határon szolgálatot teljesítő rendőrök és biztonsági őrök képzésére is.

Nézzük meg a támogatási arányokat: az egyesület közhasznúsági jelentése szerint 2016-ban a Soros-féle Open Society Instuite-tól 5,6 millió forintot kaptak, míg a Belügyminisztérium által társfinanszírozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) pályázatain 81,9 milliót nyertek. Miután mindez kiderült, a kormány lépett: a Belügyminisztérium indoklás nélkül visszavonta a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap 2017-2018. évi munkaprogramjában 2017. december 8-án közzétett pályázatokat. 13 pályázatot vontak vissza, amelyek nagyrészt az oltalmazotti vagy menekültstátuszt kapott emberekre vonatkoznak.

3. Az LMP afgán tanácsadója is nemzetbiztonsági kockázatot jelent, de korábban a honvédségnek dolgozhatott

A kormánypárti sajtó igyekezett muníciót szállítani Németh Szilárdnak ahhoz a fogas kérdéshez, hogy miért is jelent nemzetbiztonsági kockázatot Szél Bernadett a Stop Sorosról szóló bizottsági ülésen. Erre dobta be a Hirado.hu, hogy az LMP társelnöke a migrációs válság közepén (feltehetően 2015-ben) egy olyan külsős szakértőt jelölt a nemzetbiztonsági bizottságba, aki megbukott az átvilágításon. Később kiderült, hogy az afgán származású Janan Mirwaisról van szó, aki családjával 4 éves kora óta él Magyarországon, itt végzett jogot, saját bevallása szerint magyarul gondolkodik és álmodik, felnőtt fejjel soha nem járt Afganisztánban, és a Hirado.hu állításával ellentétben soha nem volt a déli határon a menekülteket segítő MigSzol tagja.

Janan viszont érdekes módon dolgozhatott tolmácsként az elmúlt években a Magyar Honvédségnek és a külügyminisztériumnak, ahol viszont valamiért nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Azt maga Janan is elismerte, hogy volt átvilágítása, és ott kockázatokat tártak fel nála. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy konkrétan mi ez a kockázat, mert erről nem kapott tájékoztatást. Ha viszont ezt ő vagy Szél Bernadett tudná, akkor sem mondhatnák el, ilyen esetekben ugyanis szigorú titoktartási kötelezettségük van. Az átvilágítás eredménye egyébként nem azt jelenti, hogy az adott személy követett el valamit. Kockázatelemzésről van szó, amibe beletartozik családi és ismerősi körének a feltérképezése is.

4. A Soros-terv állítólag veszélyes, de ezt nem tudja alátámasztani a belügyminiszter

A propaganda egy dolog, a politika a másik. Van, akinek ez elég. Akinek nem, az szeretne igazi bizonyítékokat látni az ördögi Soros-tervről, amely szintén súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent az országnak. Ebben az ügyben az egyik illetékes Pintér Sándor belügyminiszter, aki a titkosszolgálatok egy részét felügyeli. Tavaly novemberben Pintért azzal bízták meg, hogy az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt titkosszolgálati jelentésekkel támassza alá a Soros-veszélyt.

A bizottság ülése zárt, és az ott elhangzottak is titkosak, de akkori információink szerint a titkosszolgálatok semmilyen fogást nem találtak a magyar származású milliárdos tevékenységével kapcsolatban. Egy hónappal azelőtt Pintér az Indexnek azt mondta: „Nem tudom, hogy Soros György veszélyt jelent-e, de az általa hirdetett eszmék nem konformak a magyar elképzelésekkel és a magyar jogszabályokkal. Nyílt társadalom, határok nélküli társadalom pillanatnyilag nem elfogadott”. Ez csak annyit jelent, hogy a kormány nem ért egyet a Soros által képviselt eszmékkel.

Pintérnek a múlt héten is volt egy elszólása  a Stop Soros törvényjavaslatot ismertető sajtótájékoztatón. A propaganda szerint ugye Soros György és az által irányított civilek szervezik az illegális bevándorlást. Pintér viszont szó szerint ezt mondta:

Nem hiszem azt, hogy Soros György idáig bárkinek is mondta volna, hogy ilyen szervezésben részt vesz.

A mellette álló Kovács Zoltán ezt gyorsan azzal igazította ki, hogy "mi pontosan tudjuk, hogy Soros György milyen tervet hirdetett meg 2015 őszén, és azt is látjuk, hogy milyen finanszírozási és intézményes struktúra alakult ki erre". Majd még hozzátette: "Nagy kíváncsisággal várjuk, hogy ezt beismerik-e.” Tehát egy emberről én azt állítom, hogy rosszban sántikál, bizonyítani nem tudom, és azt várom, hogy ezt vallja be.

5. Az illegális migrációt támogató szervezet a külföldről kapott pénz nagyobb részéből támogathatja az illegális migrációt?

Többször leírtuk már, hogy ellentmodások sorozatából áll, és teljes képtelenség a Stop Soros nevű törvénycsomag. Eszerint a civil szervezeteknek önként kellene magukat "illegális migrációt támogató" szervezetnek minősíteni, hogy ezután a külföldről kapott támogatásuk 25 százalékát illeték formájában fizessék be az államkasszába. Aki ezt nem vallja be és mégis ilyen tevékenységet végez, az ellen az ügyészség indít vizsgálatot, és a bíróság a külföldről érkező pénz akár kétszeresét is kiszabhatja rá bírságként. 

Eleve azt nehéz kibogozni, kinek is kellene felismernie magában azt, hogy ő illegális migrációt támogató szervezet. A törvényjavaslat szerint az az alapítvány vagy egyesület ilyen, amely "az Európai Unióban nemzetközi védelem megszerzése iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kérelmező Magyarország területére történő jogszerűtlen belépését, átvételét és tartózkodását" szponzorálja. Lázár János példaként azt mondta: azok a szervezetek tartoznak ide, amelyek a tranzitzónában vagy annak környékén tevékenykednek, például jogsegélyt nyújtanak az ott tartózkodó külföldieknek.

Aki viszont a tranzitzónában jelentkezik, az épphogy nem illegális bevándorló. Ő nem mászik át a kerítésen, nem vágja át a drótot, hanem a legjogszerűbben akar belépni Magyarország területére. Azok a szervezetek sem tartoznak ide, amelyek a már menekültként vagy oltalmazottként elismert embereket segítik. Akkor kik? Pintér Sándor egy másik példával próbálkozott: ha egy szervezet Belgrádban olyan mobiltelefont ad a migránsoknak, amin fel van tüntetve a Svédországig vezető útvonal, és a térképen még az is szerepel, hogy útközben milyen segítséget kaphat a szervezettől az ember.

És ha még maradni akarunk a logikánál: ha egy szervezet bevallja, hogy külföldi pénzből támogatja az illegális migrációt, miért csak ennek a 25 százalékát kell megfizetnie az államnak? A többi pénz nem jelent veszélyt az országra és az nem az illegális migrációt ösztönzi?

6. Az EU-s kvótát nem fogadjuk el, de 2017-ben pont annyi menekültnek adtunk védelmet, amennyit az EU át akar adni nekünk

Miközben pereskedtünk az EU-val és sokmilliárdos kampányt folytattunk az ellen, hogy 1294 menedékkérőt vegyünk át Olaszországtól és Görögországtól, szinte pont ugyanennyi embernek adtunk nemzetközi védelmet 2017-ben. Ez csak azokat lephette meg, akik csak a migránsmentes övezetről szóló propagandából tájékozódnak. Altusz Kristóf, a külügy helyettes államtitkárának elszólása után a kormánynak így elsősorban a menekültellenes propagandával megbolondított közvélemény felé kellett magyarázkodnia, azaz a kormánynak konrétan amiatt kellett védekeznie, hogy betartja a magyar törvényeket, a nemzetközi szerződéseket és a genfi egyezményt.

Az külön kérdés, hogy ha a magyar kormány tényleg csak a jogszabályok alapján utasít el vagy fogad be menedékkérőket, akkor vajon hogy jött ki ilyen pontosan az EU-s kvótának pont megfelelő szám 2017-re. Ha véletlen, akkor rendben, de ha a statisztikára játszottak, akkor viszont mi van azokkal, akik ezen a saját menekültkvótán felül is jogosultak lettek volna nemzetközi védelemre nálunk. A kormány azt is állította, hogy  az így befogadott menekültek több mint 90 százaléka továbbment Nyugat-Európába. Pintér Sándor azonban a múlt héten azt mondta: körülbelül 400-an élnek közülük Magyarországon.

Kvótamenekülteket azonban továbbra sem vagyunk hajlandóak átvenni. Ezt az ellentmondást Kovács Zoltán kormányszóvivő így oldotta fel a múlt héten: "Itt nem menekültügyi, hanem alapvető szuverenitási kérdésről van szó. Magyarország vállaltan, saját akaratából teljesíti a nemzetközi kötelezettségeit. Az elképzelhetetlen, és amíg ez a kormány van hatalmon, és amíg a miniszerelnököt Orbán Viktornak hívják, nem fordulhat elő, hogy mások próbálják ránk kényszeríteni azt, hogy kivel kell lefolytatni menedékjogi vagy bármilyen eljárást."  

(Borítókép: Menekült gyermek a szerb-magyar határnál, a tranzitzóna külső részén 2016. decemberében. Fotó: Földes András / Index)