Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Össztűz alatt a Soros pártjáról készült felmérés

IMG 20170702 132410
2018.01.30. 15:52
A magyarok kétharmada szerint Soros György pártja nem nyerheti meg a választásokat. Ebből nem következtethetünk arra, hogy ezek az emberek hisznek is a Soros-párt létezésében. Vigyázni kell, milyen következtetéseket vonunk le egy szem kérdésből, és az azokra adott válaszokból - állítják a felmérés bírálói. A felmérést készítő cég tulajdonosa szerint azonban ez csak egy álvita.

Álhírrel kapcsolatos álhír

- így jellemezte Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Hír TV-ben a "Soros-pártról" szóló kutatást. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint megnyerheti-e Soros György Pártja (SGYP) a tavaszi országgyűlési választásokat?”, a válaszadók 64 százaléka mondta azt, hogy nem, míg 2 százalék szerint valós győzelmi esélye van az egyébként nem létező pártnak.

A felmérést megrendelő és azt a nyilvánosságban tálaló Zoom.hu eleve azzal a címmel adta el a sztorit, hogy "a pirézek után a Soros-párt létezésében is hisznek a magyarok", és a sajtó nagy része (köztük az Index is) ezt az értelmezést vette át. A kutatók szerint hibásan.

A Policy Agenda felmérésének eredményének ugyanis szinte egyből nekiestek a szakértők. A felmérés bírálói szerint ha a megkérdezetteknek valóban csak ezt az egy kérdést tették fel a Policy Agenda munkatársai (nem volt más, ellenőrző, pontosító kérdés), és a többség nemmel válaszolt, ez még nem jelenti azt, hogy a többség hisz a Soros-párt létezésében.

Könnyen lehet, hogy a nemmel válaszolók között voltak, akik eleve hülyeségnek tartották ezt a fikciót, és ezért válaszoltak nemmel. Okkal gondolhatták így, hiszen Soros György pártja nem nyerheti meg a választást. 

A kutatással az a baj, hogy a feltett kérdés és az arra adott válaszok alapján nem lehet levonni azt a következtetést, hogy az emberek többsége hisz a Soros-párt létezésében - így foglalható össze a bírálók véleménye.

Önmagában tehát nem azzal van a baj, hogy a kérdés fikción alapul.  

Már csak azért sem lehet baj a fikcióval, mert a közvélemény-kutatók általában négy éven keresztül minden hónapban megkérdezik, hogy ha most vasárnap lennének a választások, akkor kire szavaznának. Ez is egy fikción alapuló kérdés, ugyanakkor a kérdéssel a megkérdezettek számára egyértelművé teszik, hogy ez csak fikció. Ezért van a kérdésben a ha szócska. 

Miért válaszolt nemmel? És miért igennel?

A Policy Agenda felmérésben sem az igennel, sem a nemmel szavazók nem adnak választ arra a kérdésre, hogy elhiszik-e az emberek a Soros-párt létezését. Ahogy erre Ceglédi Zoltán a Facebookon felhívta a figyelmet, simán lehet, hogy valaki igennel válaszolt, feltételezve, hogy bár eddig nem hallott ilyen pártról, de ezek szerint van ilyen és indul a választáson.

 Az is biztos, hogy a megkérdezettek 24 százaléka egészen biztosan tudja, hogy Soros György pártja nem indul a választáson, de az nem derül ki a felmérésből, hogy ezek az emberek miért gondolják ezt. Azért, mert tudják, hogy ilyen párt nincs, vagy azért, mert nem hallottak arról, hogy indulna? 

A felmérést egyébként a Medián vezetője, Hann Endre is is bírálta, a kritikából kijutott a médiának is, amely bevette a Policy Agenda felmérését.

"Én általában keveslem, amit a média, a politikusok, a politikai elemzők tesznek azért, hogy a választók tisztán lássák az erőviszonyokat, a választási szabályokat, a saját lehetőségeiket: egyáltalán keveslem a sok butítást ellensúlyozó (régimódi szó, de ide illik) felvilágosítást. De az már több a soknál, hogy egy magát elemző intézetként definiáló társaság félrevezető módon, közvélemény-kutatásnak álcázott beugrató kérdéssel szándékos zavarkeltésre adja a fejét. És elkeserítő, hogy a kifejezetten hamis következtetésekre azonnal ugrik a média, és vezető hírként ezzel etetik a közönséget" - írta Facebook-oldalán Hann, levonva a végkövetkeztetést: nem, nem igaz, hogy "a magyar választók kétharmada abban a tudatban él, hogy Soros György Pártja (SGYP) is részt vesz az április 8-i országgyűlési választáson".

Beszéltünk ugyanakkor olyan, a közvélemény-kutatási piacon dolgozó szereplővel, aki azért nem akart nyilatkozni a témában, mert szerinte ennek az egész sztorinak "nagyobb a füstje, mint a lángja". Azt azért elmondta, hogy kampányidőszakban könnyen kiéleződhetnek az ellentétek a felméréseket készítő cégek között, gyakran bírálják egymás kutatási eredményét.

Azt viszont ez a kutató is elmondta, hogy a fikciós kérdésekkel nagyon óvatosnak kell lenni, mert könnyen összecsúszhatnak bizonyos válaszok, ez történhetett a Policy Agenda mérésénél is, főleg a "nem" és a "nem indul a választásokon" opciót választók között. 

A Soros-párt olyan, mint egy piréz?

A "Soros-párt" felmérésénél éppen a Zoom.hu hivatkozott a "pirézekkel" kapcsolatos felmérésre. A TÁRKI a kétezres évek közepén kérdezte meg, hogy Magyarországnak minden menedékkérőt be kellene fogadnia, senkit sem szabad befogadnia, vagy pedig van akit igen, van akit pedig nem. Azok, akik erre a kérdésre érdemleges választ adtak, azok 29 százaléka választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, tehát, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A válaszadók 10 százaléka volt idegenbarátnak tekinthető, utóbbiak szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 61 százaléka) mérlegelte volna a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését. A mérlegelőket megkérdezték arról is, hogy mely etnikumú menekülteket nem fogadnák be szívesen.

A TÁRKI felsorolásában szerepeltek a más országban élő magyarok, a kínaiak, az arabok, a románok, az oroszok és egy nem létező nemzet, a pirézek. A határon túli magyarokat szinte senki nem említette, ezzel szemben az arabokat, a kínaiakat, az oroszokat, a románokat a mérlegelők túlnyomó többsége (77-87 százaléka), de még a nem létező pirézeket is 68 százaléka nem látta volna szívesen Magyarországon. Ezt a felmérést is úgy értelmezték sokan, hogy a pirézek létezésében hisznek az emberek, pedig a kérdés nem az volt, hogy vannak-e pirézek vagy sem. Ettől függetlenül vitathatatlan a felmérés azon eredménye, hogy a magyarok többsége elutasító volt az idegenekkel szemben. 

Krausz: Ez egy álvita

Kerestük telefonon a Policy Agendát, hogy a bírálatokra reagáljanak, de nem értük el őket. Később sikerült beszélnünk a cég egyik tulajdonosával, Krausz Péterel, aki visszahívott minket. Szerinte álvita zajlik a kutatásukról, magát a felmérést Krausz szakmailag teljesen rendben lévőnek tartja, szerinte semmiben nem különbözik a pirézes felméréstől. "Ugyanilyen helyzeteket vizsgálnak akkor is a kutatók, ha azt kérdezik, hogy „Ha közvetlenül lehetne miniszterelnök-jelöltre szavazni, akkor kire szavazna?” Magyarországon nem közvetlenül választják a miniszterelnököt, ezért ez egy nem valós helyzet. Ahogyan az sem, ha azt kérdezik, hogy ha X és Y párt összeáll, akkor szavazna-e rá. Ez is egy vélt helyzet. Ebbe illeszkedik a pirézekről szóló kutatás is, ahol létező népcsoportok közé rakták be ezt a nem létezőt. Ott sem kérdezték meg előtte, hogy létezik-e ilyen eshetőség" -mondta.

Krausz szerint a kérdés tartalmilag ezekbe illett bele, hiszen más hipotetikus eseteknél sincsen olyan válaszlehetőség, hogy „ez nem valós helyzet”. Ráadásul mint mondta, ebben a kérdésben az SGYP-kutatás tartalmazott egy elemet, amely éppen azt a válaszlehetőséget adta, hogy nem indul Soros György Pártja a választásokon. Egy hosszabb fejtegetést is közölt a cég, azt a Zoom-on tették közzé.

(Borítókép: Nagy Attila Károly / Index)