Konstantin
12 °C
25 °C

Össztűz alatt a Soros pártjáról készült felmérés

IMG 20170702 132410
2018.01.30. 15:52
A magyarok kétharmada szerint Soros György pártja nem nyerheti meg a választásokat. Ebből nem következtethetünk arra, hogy ezek az emberek hisznek is a Soros-párt létezésében. Vigyázni kell, milyen következtetéseket vonunk le egy szem kérdésből, és az azokra adott válaszokból - állítják a felmérés bírálói. A felmérést készítő cég tulajdonosa szerint azonban ez csak egy álvita.

Álhírrel kapcsolatos álhír

- így jellemezte Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Hír TV-ben a "Soros-pártról" szóló kutatást. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint megnyerheti-e Soros György Pártja (SGYP) a tavaszi országgyűlési választásokat?”, a válaszadók 64 százaléka mondta azt, hogy nem, míg 2 százalék szerint valós győzelmi esélye van az egyébként nem létező pártnak.

A felmérést megrendelő és azt a nyilvánosságban tálaló Zoom.hu eleve azzal a címmel adta el a sztorit, hogy "a pirézek után a Soros-párt létezésében is hisznek a magyarok", és a sajtó nagy része (köztük az Index is) ezt az értelmezést vette át. A kutatók szerint hibásan.

A Policy Agenda felmérésének eredményének ugyanis szinte egyből nekiestek a szakértők. A felmérés bírálói szerint ha a megkérdezetteknek valóban csak ezt az egy kérdést tették fel a Policy Agenda munkatársai (nem volt más, ellenőrző, pontosító kérdés), és a többség nemmel válaszolt, ez még nem jelenti azt, hogy a többség hisz a Soros-párt létezésében.

Könnyen lehet, hogy a nemmel válaszolók között voltak, akik eleve hülyeségnek tartották ezt a fikciót, és ezért válaszoltak nemmel. Okkal gondolhatták így, hiszen Soros György pártja nem nyerheti meg a választást. 

A kutatással az a baj, hogy a feltett kérdés és az arra adott válaszok alapján nem lehet levonni azt a következtetést, hogy az emberek többsége hisz a Soros-párt létezésében - így foglalható össze a bírálók véleménye.

Önmagában tehát nem azzal van a baj, hogy a kérdés fikción alapul.  

Már csak azért sem lehet baj a fikcióval, mert a közvélemény-kutatók általában négy éven keresztül minden hónapban megkérdezik, hogy ha most vasárnap lennének a választások, akkor kire szavaznának. Ez is egy fikción alapuló kérdés, ugyanakkor a kérdéssel a megkérdezettek számára egyértelművé teszik, hogy ez csak fikció. Ezért van a kérdésben a ha szócska. 

Miért válaszolt nemmel? És miért igennel?

A Policy Agenda felmérésben sem az igennel, sem a nemmel szavazók nem adnak választ arra a kérdésre, hogy elhiszik-e az emberek a Soros-párt létezését. Ahogy erre Ceglédi Zoltán a Facebookon felhívta a figyelmet, simán lehet, hogy valaki igennel válaszolt, feltételezve, hogy bár eddig nem hallott ilyen pártról, de ezek szerint van ilyen és indul a választáson.

 Az is biztos, hogy a megkérdezettek 24 százaléka egészen biztosan tudja, hogy Soros György pártja nem indul a választáson, de az nem derül ki a felmérésből, hogy ezek az emberek miért gondolják ezt. Azért, mert tudják, hogy ilyen párt nincs, vagy azért, mert nem hallottak arról, hogy indulna? 

A felmérést egyébként a Medián vezetője, Hann Endre is is bírálta, a kritikából kijutott a médiának is, amely bevette a Policy Agenda felmérését.

"Én általában keveslem, amit a média, a politikusok, a politikai elemzők tesznek azért, hogy a választók tisztán lássák az erőviszonyokat, a választási szabályokat, a saját lehetőségeiket: egyáltalán keveslem a sok butítást ellensúlyozó (régimódi szó, de ide illik) felvilágosítást. De az már több a soknál, hogy egy magát elemző intézetként definiáló társaság félrevezető módon, közvélemény-kutatásnak álcázott beugrató kérdéssel szándékos zavarkeltésre adja a fejét. És elkeserítő, hogy a kifejezetten hamis következtetésekre azonnal ugrik a média, és vezető hírként ezzel etetik a közönséget" - írta Facebook-oldalán Hann, levonva a végkövetkeztetést: nem, nem igaz, hogy "a magyar választók kétharmada abban a tudatban él, hogy Soros György Pártja (SGYP) is részt vesz az április 8-i országgyűlési választáson".

Beszéltünk ugyanakkor olyan, a közvélemény-kutatási piacon dolgozó szereplővel, aki azért nem akart nyilatkozni a témában, mert szerinte ennek az egész sztorinak "nagyobb a füstje, mint a lángja". Azt azért elmondta, hogy kampányidőszakban könnyen kiéleződhetnek az ellentétek a felméréseket készítő cégek között, gyakran bírálják egymás kutatási eredményét.

Azt viszont ez a kutató is elmondta, hogy a fikciós kérdésekkel nagyon óvatosnak kell lenni, mert könnyen összecsúszhatnak bizonyos válaszok, ez történhetett a Policy Agenda mérésénél is, főleg a "nem" és a "nem indul a választásokon" opciót választók között. 

A Soros-párt olyan, mint egy piréz?

A "Soros-párt" felmérésénél éppen a Zoom.hu hivatkozott a "pirézekkel" kapcsolatos felmérésre. A TÁRKI a kétezres évek közepén kérdezte meg, hogy Magyarországnak minden menedékkérőt be kellene fogadnia, senkit sem szabad befogadnia, vagy pedig van akit igen, van akit pedig nem. Azok, akik erre a kérdésre érdemleges választ adtak, azok 29 százaléka választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, tehát, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A válaszadók 10 százaléka volt idegenbarátnak tekinthető, utóbbiak szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 61 százaléka) mérlegelte volna a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését. A mérlegelőket megkérdezték arról is, hogy mely etnikumú menekülteket nem fogadnák be szívesen.

A TÁRKI felsorolásában szerepeltek a más országban élő magyarok, a kínaiak, az arabok, a románok, az oroszok és egy nem létező nemzet, a pirézek. A határon túli magyarokat szinte senki nem említette, ezzel szemben az arabokat, a kínaiakat, az oroszokat, a románokat a mérlegelők túlnyomó többsége (77-87 százaléka), de még a nem létező pirézeket is 68 százaléka nem látta volna szívesen Magyarországon. Ezt a felmérést is úgy értelmezték sokan, hogy a pirézek létezésében hisznek az emberek, pedig a kérdés nem az volt, hogy vannak-e pirézek vagy sem. Ettől függetlenül vitathatatlan a felmérés azon eredménye, hogy a magyarok többsége elutasító volt az idegenekkel szemben. 

Krausz: Ez egy álvita

Kerestük telefonon a Policy Agendát, hogy a bírálatokra reagáljanak, de nem értük el őket. Később sikerült beszélnünk a cég egyik tulajdonosával, Krausz Péterel, aki visszahívott minket. Szerinte álvita zajlik a kutatásukról, magát a felmérést Krausz szakmailag teljesen rendben lévőnek tartja, szerinte semmiben nem különbözik a pirézes felméréstől. "Ugyanilyen helyzeteket vizsgálnak akkor is a kutatók, ha azt kérdezik, hogy „Ha közvetlenül lehetne miniszterelnök-jelöltre szavazni, akkor kire szavazna?” Magyarországon nem közvetlenül választják a miniszterelnököt, ezért ez egy nem valós helyzet. Ahogyan az sem, ha azt kérdezik, hogy ha X és Y párt összeáll, akkor szavazna-e rá. Ez is egy vélt helyzet. Ebbe illeszkedik a pirézekről szóló kutatás is, ahol létező népcsoportok közé rakták be ezt a nem létezőt. Ott sem kérdezték meg előtte, hogy létezik-e ilyen eshetőség" -mondta.

Krausz szerint a kérdés tartalmilag ezekbe illett bele, hiszen más hipotetikus eseteknél sincsen olyan válaszlehetőség, hogy „ez nem valós helyzet”. Ráadásul mint mondta, ebben a kérdésben az SGYP-kutatás tartalmazott egy elemet, amely éppen azt a válaszlehetőséget adta, hogy nem indul Soros György Pártja a választásokon. Egy hosszabb fejtegetést is közölt a cég, azt a Zoom-on tették közzé.

(Borítókép: Nagy Attila Károly / Index)