Orbán
15 °C
23 °C

Alig van rosszabb Európában a magyar egészségügynél

2018.01.31. 16:14

Idén is közzétette az Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexét (EHCI) a francia székhelyű Egészségügyi Fogyasztói Központ (Health Consumer Powerhouse). Harmincöt európai országot rangsorolnak a betegjogok-és információs rendszerek, a kezelésekhez történő hozzáférés, a kezelések eredményei, a szolgáltatások köre és elérhetősége, a megelőzés és a gyógyszer-ellátás 46 mutatójának elemzése alapján. A lista 2005 óta készül, 1000 pont az elérhető maximum.

A Szent István Kórház egyik wc-je 2016-ban
A Szent István Kórház egyik wc-je 2016-ban
Fotó: Olvasónk, K. A / Index

Magyarország az idei rangsorban a lengyelekkel holtversenyben a 29-30. helyen végzett. A lehetséges 1000-ből 584 pontot értünk el, ami 9 ponttal több a tavalyinál. Igaz, ez a helyezésünkön érdemben nem változtatott: tavaly tisztán a 30. helyen végeztünk, most mögénk került Litvánia (620 pontról esett vissza a mutatójuk 574-re), viszont felzárkózott mellénk Lengyelország a tavalyi 564 pontról nálunk nagyobbat javítva. Az EHCI értékelése szerint az elmúlt években sem Magyar-, sem Lengyelország sem teljesített jól, annak ellenére, hogy az egészségügyi oktatás széleskörű és jó színvonalú, a közegészségügy finanszírozása pedig hosszú múltra visszatekintő, szolidaritási alapokon működik.

A lista élén Hollandia végzett 924 ponttal, Svájc a második (898), Dánia a harmadik (864). A rendszerváltó közép-európai országok közül Szlovákia teljesített legjobban, 749 ponttal a 13. helyen zárt, megelőzte például a briteket, Spanyol- és Olaszországot. Szlovénia és Csehország holtversenyben a 16-17. lett 726 ponttal.

A mi helyezésünk egyebek mellett azt jelenti, hogy csak a bolgárok, románok, litvánok és görögök végeztek mögöttünk, illetve Ciprus, amely a rangsorban ott van ugyan, de pontot nem kapott módszertani problémák miatt. Elénk került viszont Albánia (596 pont), amelyet tavaly még előztünk, de Montenegró és Macedónia is jobb eredményt ért el, mint a magyar egészségügy.

A tanulmány készítői felidézik: tíz éve, a 2008-as elemzésben a legjobb ország 84 százalékos értékkel végzett az első helyen, 2016-ban a rangsor vezetéséhez 93 százalékos eredmény kellett és 11 ország is 80 százalék felett teljesített. Hasonló a javulás a mezőny végén is: a 45 százalékos szint helyett a lista sereghajtója 50 százalékkal zárt és a 35 országból álló csoport egésze előre lépett. Ami azt is jelenti egyébként, hogy a régi és az új EU-tagállamok közötti teljesítmény-különbség sajnos megmaradt.